
A felmérés eredményeit összegezve megállapítható, hogy minden intézmény megkezdte a felkészülést és elindította CRR3 implementációs projektjét, melyhez általában külsős partnerek (IT szállítók, tanácsadók) részvételét is igénybe vették. A külföldi anyavállalattal rendelkező bankok esetében jellemző központi projektek már korábban elindultak, de az új adatigények kinyerése, adattárházi rendszerben történő biztosítása ebben az esetben is helyi feladat. A projektek státusza ugyanakkor heterogén: míg a kisebb intézmények a legtöbb esetben az adatigények felmérésénél tartanak, addig a nagyobbak sok esetben már a rendszerfejlesztési fázis befejezésén dolgoznak. A szükséges IT-fejlesztések döntő része várhatóan 2025. első negyedév végéig megvalósul, ezt követően pontosíthatók a tőkehelyzetre vonatkozó előzetes hatásvizsgálatok.
Az új szabályok szerinti első, a bankok tőkehelyzetére vonatkozó hivatalos COREP jelentést 2025. első negyedévi adatokon alapulva eredetileg jövő májusban kellene megküldenie az intézményeknek. Az Európai Bankhatóság (EBA) azonban 6 hetes határidő-hosszabbítást engedélyezett, mivel a riportingfolyamatok kialakításának, adattáblák fejlesztésének is jelentős az időigénye, így azt végül 2025. június 30-ig kell teljesítenie a bankoknak. A jövő év eleji átállás hatásainak felmérését biztosító, az MNB által kért szűkített tartalmú adatszolgáltatás 2025. február végi határideje az intézmények várakozása alapján teljesíthető lesz.
Az előzetes szakértői becslések alapján a bankok tőkehelyzetét leginkább befolyásoló, hitelkockázatra vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségérték (TREA) esetében a változás várhatóan nem lesz jelentős a CRR3 által biztosított átmeneti szabályok leteltét követően sem (ezek - többek között - a részvényjellegű kitettségekre, a speciális hitelezési kitettségekre, a feltétel nélkül felmondható kötelezettségekre, az ingatlanértékelési előírásokra, valamint a tőke-küszöbértékre vonatkoznak). Az átmeneti rendelkezések ugyanakkor jelentősen elnyújtják a tőkekövetelmény szigorítások hatásait.
A hitelkockázathoz kapcsolódó főbb szabályozói változásokat és az implementációhoz kapcsolódó feladatokat az alábbi táblázat mutatja be.
Sztenderd módszer: a szabályozói változások célja a kockázatérzékenység növelése.

IRB módszer: a szabályozói változások célja az alkalmazhatóság szűkítése, modellezési kockázatok csökkentése, hogy megbízhatóbb eredményt adjon.

A sztenderd módszertant alkalmazó bankok esetében jellemzően kismértékű (10 százalékot meg nem haladó) hitelkockázati teljes kockázati kitettségérték (TREA) növekedés valószínűsíthető. Ezt elsősorban az ingatlannal fedezett kitettségek esetében adódó változások generálhatják, de az új kitettségi osztályok bevezetése is okozhat majd tőkeigény-növekményt. A belső minősítési módszertant (IRB) használó intézményeknél átlagosan 5-10 százalékos hitelkockázati TREA-csökkenés várható az előzetes becslések szerint, amely leginkább a szabályozói paraméterek kedvező irányú változásaiból (például az alacsonyabb LGD-értékekből) és egyéb módszertani hatásokból (például a tőkefüggvényben szereplő 1,06 szorzótényező megszüntetéséből) ered Ezek összességében kedvezően érintik ezen hitelintézetek tőkehelyzetét.
A piaci jellegű kockázatok (FRTB és CVA kockázatok) belül a kereskedési könyvre vonatkozó piaci kockázati tőkekövetelmények bevezetését 1 évvel elhalasztják, de a központosított fejlesztések a nagyobb bankoknál már előrehaladottak. A piaci szereplők egységesen növekedést várnak a CRR3 által bevezetésre kerülő változásoktól, ami az alacsony bázisértékek miatt több banknál jelentős (10% feletti) is lehet adott kockázati kategórián belül. A hazai intézmények ugyanakkor nem rendelkeznek jelentős pozíciókkal (kereskedési könyvi értékpapír-pozíciók, nem mentesített OTC derivatív pozíciók), ezért a belső modellek helyett az egyszerűbb, sztenderd módszerek alkalmazása várható. A piaci kockázatoknak a teljes kockázatokkal súlyozott eszközökön (RWA) belüli alacsony részaránya miatt az átállás nominális hatása nem lesz jelentős, így az intézmények tőkehelyzetét sem fogja érdemben befolyásolni.
A működési kockázatok esetében a korábbi módszertanok (BIA-Alapmutató módszer, STA- Sztenderd módszer, AMA-fejlett módszer) helyett új sztenderd módszert (SMA) vezetnek be. A piaci szereplők jelentős része már jelenleg is kalkulálja az új szabályok szerinti tőkekövetelményét, mivel az már a korábban megjelent jogszabálytervezetekben is szerepelt és nem igényelt komplex informatikai fejlesztéseket. Ezért a legtöbb bank a II. pillér alatt (a bankoknál a tőkekövetelményt a különböző kockázatokat lefedő pillérek alapján számítják ki) már felhasználta annak eredményeit.
A változásokat tekintve jelentősebb (működési kockázati TREA 10%-át meghaladó) növekedés jellemzően az AMA módszertant alkalmazó bankok esetében várható. A BIA módszertant alkalmazó intézmények esetében általában jelentősebb csökkenés várható, amely a kamatjövedelemnél bevezetett eszköz plafon (2,25%) és a legalacsony jövedelemkategóriára eső alacsonyabb kockázati súllyal (12%) magyarázható.
A kockázatok összességét lefedő teljes TREA-hatás szektorszinten mérsékelt maradhat, mivel az intézmények többsége csökkenést vár. Azon bankoknál, ahol a tőkehelyzetre negatív hatást gyakorló TREA-növekedés várható, annak hatása az egyes intézmények szintjén várhatóan nem haladja majd meg a TREA 10 százalékát. A szabályozás által a sztenderd módszerek esetében kitűzött alapelv (kockázatérzékenyebb módszertanok kialakítása a tőkekövetelmény jelentős növekedése nélkül) ezért várhatóan teljesülni fog a hazai intézmények esetében.

Ugyanakkor a kockázatérzékenység növekedésével együtt járó megnövekedett adatigények jelentős IT-fejlesztési erőforrást jelentenek, amit az IRB bankoknak is teljesíteniük kell a (output floor) követelményeik meghatározásához. (Az IRB bankok tőkekövetelménye ugyanis nem lehet kevesebb, mint a sztenderd módszerrel számított tőkekövetelmény 72,5 százaléka. Ennek elérése egy 5 éves átmeneti szabályt követően válik kötelezővé, melynek első lépése, hogy 2025-ben az IRB bankok tőkekövetelménye nem lehet kisebb, mint a sztenderd módszerrel számított tőkekövetelmény 50 százaléka.)
Az európai bankok esetében valószínűleg komoly korlátozó tényezőt jelent az output floor bevezetése, azonban ez a hazai intézmények előzetes várakozásai alapján várhatóan nem jelent majd TREA-növekedést. Ezt igazolja az is, hogy az IRB módszertant használó hazai bankoknál az átlagos hitelkockázatra vonatkozó súlyok nem mutatnak jelentősebb eltérést a sztenderd módszertanokhoz képest.
Összességében elmondható, hogy a hazai intézmények felkészülése megfelelő ütemben halad. Az új CRR3 szabályokra való átállás a bankok előzetes várakozásai alapján nem fog jelentős negatív hatást gyakorolni az intézmények tőkehelyzetére, ugyanakkor a hatások iránya jelentősen függ az egyes intézmények üzleti modelljétől és a jelenleg alkalmazott módszertanoktól. Mindezek alapján a CCR3 hatályba lépése 2025 elején szektorszinten 150 milliárd forintnyi plusz tőkeigényt fog generálni az MNB becslése szerint. Az új tőkeszabályok alkalmazása a szabad tőke magas szintje (közel 1970 milliárd forint) miatt rendszerszinten nem fogja érdemben befolyásolni a bankok hitelezési képességét.
A cikk megírásában közreműködött még Pádár-Kulics Nikoletta és Lehőcz Patrícia. A szerző és a közreműködők az MNB Hitelintézeti vizsgálati és fogyasztóvédelmi igazgatóságának munkatársai.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Oroszország megtorlást indított, nagyon súlyos támadás érte Ukrajnát - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Fontos előrelépések történtek az ukrán kritikus nyersanyagokról szóló tárgyalásokban
De a héten még nem fogják aláírni a megállapodást.
Fordulat az atomalkunál? Amerika ősellensége új ötlettel rukkolt elő
Witkoff reagált is a felvetésre.
Az Nvidia és az Amazon szerint egyáltalán nem lassul a kereslet az adatközpontok iránt
Cáfolták a napokban megjelent híreket.
Trump végre válaszolt az egyik legfontosabb kérdésre az orosz-ukrán háború lezárásával kapcsolatban
Azért ezzel nem mondott el mindent.
Zöld hidrogén és ipari kereslet: segíti-e a tagállamok kibocsátáscsökkentését az EU hidrogénstratégiája?
A zöld hidrogén uniós bevezetését a tagállami eltérések, a növekvő költségek és a szabályozási bizonytalanságok lassítják.
Elszigetelt bunkerek versengése - Mind autarkisták leszünk
Greg Jensen a Wall Street Journal hasábjain megjelent \"Mind merkantilisták vagyunk\" írása Milton Friedman 1965-ös \"Mind Keynesiánusok vagyunk\" kijelentését próbálta átformálni a modern kor
Az AI hatása a gazdasági fejlettség egyenlőtlenségeire: előnyt növel vagy lemaradást csökkent?
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülhet az AI potenciális növekedési hatása, amit
Sokszínűség és befogadás: ESG fókuszban a vállalati kultúra
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A \"Social\" (társadalmi) pillér ugya
Jobban drágult a hütte, mint a kisbolt
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan igazi luxuscikk lesz belőle. A végéhez közeledő idei...
The post Jobban dr
Az amerikai finomítóipar válsága
Egy mondat a gyűjtőoldalra: Az amerikai finomítóiparnak a keresletcsökkenés és a szigorúbb szabályozások miatt szerkezetátalakításon kellene átesnie a fentarthatóbb működés érdekében.
Van egy előrejelzés, ami akár működhet is
Három hete havazott, múlt héten eljött a 30 fok - mintha Donald Trump vámbejelentéseit néznénk az időjárás köntösébe bújva. Ilyen az, amikor a bőrünkön kezdjük...
The post Van egy előre
Így vehetsz saját ingatlant fiatalon, gyermek és támogatás nélkül
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így vehetsz saját ingatlant fiatalon, gyermek és támogatás nélkül Lehetetlen? Nem. Nehéz? Igen. Sokan panaszkodnak, hogy ma Magyarországon lehetetlen


- Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?
- Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
- Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
- Ömlenek a fegyverek Európa délkeleti bástyájába – Bármikor berobbanhat a két NATO-ország konfliktusa?
Megállíthatatlan a földek drágulása, de nem mindenki profitálhat belőle
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Sokakat megrémisztett a Fed-elnök beszéde – Hova mehet most a pénz?
Estek a piacok a beszéd hatására.
Ügyvédek
A legjobb ügyvédek egy helyen
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.