• Megjelenítés

Palkovics Máté

Cikkeinek a száma: 78
Csiki Varga Tamás: Hat-hét év munkája van a NATO gyors reakciójában

Csiki Varga Tamás: Hat-hét év munkája van a NATO gyors reakciójában

Október 17-én kezdődött és a hónap végéig tart a NATO „Steadfast Noon” elnevezésű, a nukleáris elrettentési és védelmi képességet biztosító hadgyakorlata 14 ország 60 felderítő-, vadász-, légi utántöltő és stratégiai bombázó repülőgépének, valamint a szövetség légtérellenőrzési, légvédelmi és vezetés-irányítási rendszereinek részvételével. A fokozódó katonai feszültség közepette megtartott gyakorlatot minden évben megrendezik, nem jelent fenyegetést Oroszországra nézve, mert helyszíne Belgium, Nagy-Britannia és az észak-atlanti térség légtere. Mégis azt látjuk, hogy a NATO február óta jelentősen fokozta katonai erőfeszítéseit, a kelet-közép-európai tagállamok erőteljesen fegyverkeznek, Finnország és Svédország pedig bejelentette csatlakozási szándékát a szövetséghez. Milyen fenyegetésekkel számol a NATO? Szükség van a fegyverkezésre? Ezekről kérdeztük Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársát.

Példátlan lépésre kényszerülhet Európa legerősebb országa - Megoldás születhet a közelgő energiaválságra?

Példátlan lépésre kényszerülhet Európa legerősebb országa - Megoldás születhet a közelgő energiaválságra?

Bár az egész európai kontinens szenved az energiaválság lehetséges hatásaitól, kevés ország érezheti annyira sarokba szorítva magát, mint Németország. Európa legerősebb gazdasága hosszú évtizedeken keresztül támaszkodott az orosz gázvezetékekre, amely gyakorlat mára jól láthatóan Berlin Achilles-sarkává vált. A német energiahelyzet oly mértékben aggasztó, hogy komolyan a napirendre került az eddig érvényben lévő atomenergia-ellenes álláspont felülvizsgálata. Egy ilyen lépés ugyan nem feltétlen nélkülözné a német társadalom támogatását, azonban komoly éket verhet az országot kormányzó hárompárti koalíció tagjai közé.

Váratlanul megbukott Európa egyik legnépszerűbb vezetője - Most jön csak az igazi fejetlenség

Váratlanul megbukott Európa egyik legnépszerűbb vezetője - Most jön csak az igazi fejetlenség

Olaszország ismét fejest ugrik az ismeretlenbe, miután pár hete megbukott a Mario Draghi vezette egységkormány, amelytől sokan az ország stabilizálódását várták. A kabinet több korábbi kormányhoz hasonlóan politikai játszmák áldozata lett, a pártok pedig már tagadhatatlanul kampányüzemmódba kapcsoltak. A mostani választás több szempontból is történelminek ígérkezik. Tíz év után ugyanis most először szerezhet egyértelmű többséget egy politikai tábor a törvényhozásban. A jobboldali-populista tömb esetleges győzelme azonban soha nem látott bizonytalanságot hozhat az Európai Unió harmadik legerősebb gazdasága és az egész kontinens számára.

Csiki Varga Tamás: Fegyverkezik Európa, három év alatt kéne megduplázni a magyar védelmi költségvetést

Csiki Varga Tamás: Fegyverkezik Európa, három év alatt kéne megduplázni a magyar védelmi költségvetést

A közös európai védelmi projekt gondolata talán még sosem volt annyira aktuális, mint most. Oroszország inváziója óta évtizedes tabuk dőlnek meg, védelmi politikák változnak meg Európában. Németország felpörgette a fegyverkezést, Franciaország pedig egyre hangosabban szólal fel az erősebb, és az Amerikai Egyesült Államoktól függetlenebb európai védelmi politikát jelentő „európai stratégiai autonómia” érdekében. Magyarországon a Zrínyi 2026 program keretében zajlik erőteljes haderőfejlesztés, amellyel párhuzamosan hazánk egyre jobban beágyazódik az európai hadiiparba. Milyen kihívások állnak a közös európai védelmi politika előtt? Mit jelent az európai stratégiai autonómia a NATO számára? Mi várható Magyarország haderőfejlesztése terén? Többek között ezekről beszélgettünk Csiki Varga Tamással, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársával.

Sorsdöntő választás előtt Franciaország: ismét farkasszemet néz egymással a két nagy rivális

Sorsdöntő választás előtt Franciaország: ismét farkasszemet néz egymással a két nagy rivális

Izgalmas választás elé néz vasárnap Franciaország, ahol ismét Emmanuel Macron és Marine Le Pen száll versenybe az elnöki címért. Bár a legtöbb felmérés szerint továbbra is a hivatalban lévő államfőnek van a legnagyobb esélye a győzelemre, a két jelölt közti küzdelem kiélezettebb lehet, mint valaha. Ennek oka, hogy az elmúlt években sok szavazó kiábrándult Macronból, Le Pen pedig képes volt a korábban igencsak megosztó identitáspolitikai kérdések helyett a megélhetési problémákra kihegyezni kampányát. A választás kimenetele szempontjából kulcskérdés lesz az is, hogy miként fognak szavazni azok az állampolgárok, akik által támogatott jelöltek nem jutottak be a második fordulóba. Az azonban egyértelmű, hogy a két jelölt markánsan más elképzeléseket vall Franciaország és Európa jövője szempontjából, így a mostani elnökválasztás jelentős mértékben fogja meghatározni a kontinens jövőjét.

Rácz András: Oroszország belepusztulna egy NATO elleni háborúba

Rácz András: Oroszország belepusztulna egy NATO elleni háborúba

Már hetek óta tart a háború Ukrajnában, sokakat pedig meglepett az országukat védő ukránok kemény ellenállása az orosz invázióval szemben. A háború végét sok tényező befolyásolja: Putyinnak egy jól eladható győzelemre, Ukrajnának pedig biztonsági garanciákra van szüksége. Úgy tűnik tehát, hogy a hadszíntéri realitás fogja meghatározni a politikai rendezés mikéntjét. Jó esély van azonban arra, hogy a harcok nem terjeszkednek túl Ukrajna határain, egy NATO-val való esetleges konfliktus ugyanis Oroszország számára is katasztrofális következményekkel járna. Hasonló megfontolásból nem valószínű az atomháború kirobbanása sem, noha a nukleáris arzenállal való fenyegetés integráns része az orosz katonai gondolkodásnak. Az orosz-ukrán háború fejleményeiről és a konfliktus rendezésének lehetőségeiről beszélgettünk Rácz András Oroszország-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatójával.

Áll a bál Olaszországban: olyan láncreakció indulhat el, amelybe az egész politikai élet beleremeghet

Áll a bál Olaszországban: olyan láncreakció indulhat el, amelybe az egész politikai élet beleremeghet

Ismét áll a bál az olasz nagypolitikában. Bár ez önmagában nem lenne újdonság, az utóbbi egy évben mégis egyfajta stabilitás és kiszámíthatóság járta körbe a római kormányzást, amely jelentős részben a Mario Draghi vezette nemzeti egységkormánynak köszönhető. Most azonban nagy kihívás elé került a törékeny kormánykoalíció, ugyanis államfőt kell választani az ország élére, miután hamarosan lejár Sergio Mattarella hétéves mandátuma, még egy ciklust pedig nem akar vállalni. Egyelőre úgy tudni, hogy Mario Draghi és az olasz politika régről ismert figurája, Silvio Berlusconi ambicionálják a pozíciót. Megválasztásuk azonban egyáltalán nem biztos, illetve amennyiben mégis megtörténik, az könnyen egy olyan politikai láncreakciót indíthat be, amelybe az egész olasz politikai élet beleremeghet.

Őrségváltás Európában - Ambiciózus tervekkel rázná fel a kontinenst az EU új soros elnöke

Őrségváltás Európában - Ambiciózus tervekkel rázná fel a kontinenst az EU új soros elnöke

A tegnapi naptól fél éven keresztül Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, ez pedig kiváló alkalom lehet Emmanuel Macron számára, hogy megvalósítsa régóta hangoztatott elképzeléseit az integrációs projekt mélyítésére vonatkozóan. A franciák többek közt a gazdasági együttműködés, a bevándorlás, valamint a stratégiai autonómia kérdésében szeretnének átütő reformokat elindítani. Az elnökség eredményessége azonban nagyban függ attól, hogy ki nyeri majd az áprilisban esedékes francia elnökválasztást, illetve, hogy mi lesz a másik legfontosabb uniós tagállam, Németország válasza az átalakítás ötletére. Berlinben ugyanis pár hete új kormány alakult, amely nagy mértékben rajzolhatja át az európai erőviszonyokat.

Vigyázó szemünket érdemes Párizsra vetni: sokan pályáznak Macron székére

Vigyázó szemünket érdemes Párizsra vetni: sokan pályáznak Macron székére

Jövő áprilisban elnökválasztást tartanak Franciaországban, amelynek a kampánya már most érdekesnek ígérkezik. Bár a jelenlegi mutatók alapján valószínűsíthető, hogy Emmanuel Macron még egy ciklusra bizalmat kap, nem lehet nem észrevenni, hogy milyen nagy mértékben jobbra tolódott a francia politikai spektrum. A Macront a népszerűségi listákon követő mindkét jelölt a szélsőjobboldalhoz sorolható, őket pedig egy jobbközép jelölt követi. A baloldali pártok jelöltjeinek együttes támogatottsága pedig alig 22 százalék. Ennek megfelelően a választási kampányt is elsősorban bevándorlási kérdések fogják dominálni, amelyből főleg a populista pártok tudnak profitálni. A kérdés csak az, hogy ez mennyiben jelent majd fenyegetést Macron számára.

Történelmi pillanat: hivatalosan is új vezető viszi tovább Európa legnagyobb gazdaságát

Történelmi pillanat: hivatalosan is új vezető viszi tovább Európa legnagyobb gazdaságát

Ma történelmi pillanatnak lehetünk tanúi, hiszen hivatalosan is kinevezték az új német kormányt Berlinben. Olaf Scholz kancellárságával hivatalosan is véget ér a 16 éven át tartó Merkel-korszak és egy új, hárompárti koalíció veszi át Európa legerősebb gazdaságának irányítását. Az új kormány ambiciózus célokat fogalmazott meg számos területen, törekvése az, hogy új utat nyisson Németország előtt a klímaváltozás elleni küzdelem és a digitalizáció vonatkozásában is, de a külpolitika terén is számítani lehet hangsúlyeltolódásra. Az első és legfontosabb feladat azonban az egyre erősödő koronavírus-járvány megfékezése lesz. Annyi biztos, hogy az új kabinet nagyon magasra tette a lécet, ennek mérlegét viszont vélhetően csak évek múlva lehet megvonni.

Zöldre váltott a közlekedési lámpa: kiderült milyen irányt vesz Európa legerősebb gazdasága

Zöldre váltott a közlekedési lámpa: kiderült milyen irányt vesz Európa legerősebb gazdasága

Ezekben a percekben zajlik az SPD, az FDP és a Zöldek közös sajtótájékoztatója Berlinben, amelyen a pártok bemutatják Németország új kormányának koalíciós szerződését. A megállapodást hosszú hetek egyeztetése előzte meg, mostanra azonban világossá vált, hogy napokon belül véget ér Angela Merkel és a CDU 16 éven át tartó folyamatos kormányzása. A mostani koalíció azonban nemcsak azért tekinthető történelminek, mert most először vesz részt benne három párt, hanem a szerződés tartalma miatt is, amely radikálisan átformálhatja Európa legerősebb gazdaságát az elkövetkező években.

Átütő sikereket és bizonytalanságot egyszerre hozhat Németország új kormánya

Átütő sikereket és bizonytalanságot egyszerre hozhat Németország új kormánya

Tombol a koronavírus-járvány Németországban és ez a szeptemberi választások után kormányzásra készülő pártokat is próbára teszi, amelyek időközben igyekeznek kimunkálni egy koalíciós megállapodást. Bár számos pont még tisztázásra vár az eddigiek alapján kijelenthető, hogy a koalíciós szerződés eddigi tervezetei egyszerre irányoznak elő nagy mérföldköveket és bizonytalanságot is a majdani német politika szempontjából. Az SPD, az FDP és a Zöldek minden esetre reménykednek abban, hogy jövő hét végére lezárulnak a tárgyalások, december első felében pedig hivatalba tud lépni az új kormány. Eközben a CDU-ban is sorsdöntő kérdésekre kell választ találnia a tagságnak, miután a 16 év után ellenzékbe kényszerülő párt élére új elnököt kell választani, három éven belül immár harmadik alkalommal.

Hibrid hadviselés zajlik Lengyelország ellen - Lukasenka bosszúját kemény megtorlás követheti

Hibrid hadviselés zajlik Lengyelország ellen - Lukasenka bosszúját kemény megtorlás követheti

Tegnap bejárták a világsajtót és a közösségi médiát azok a felvételek, miszerint jelentős embertömeg alakult ki a lengyel-fehérorosz határon. Lengyelország szerint az átkelni akarók hétfő este megpróbálták áttörni a határt, azonban a hatóságoknak sikerült biztosítani a helyszínt, sokan a migránsok közül azóta tábort vertek a határ közelében. Lengyelország és az EU álláspontja az, hogy Fehéroroszország szervezetten szállítja az embereket a közös határra, hogy így helyezzen nyomást szomszédaira a kivetett uniós szankciók miatt. A mostani események miatt azonban nem lenne meglepő, ha az EU további büntetőintézkedéseket léptetne életbe a nemzetközi szinten már hónapok óta elszigetelődött országgal szemben.

Új korszak kezdődött Németországban, de a nagy politikai változások még csak most jönnek

Új korszak kezdődött Németországban, de a nagy politikai változások még csak most jönnek

Eseménydús időszak a mostani a német nagypolitikában. A héten megalakult az új Bundestag, amelyben immár az SPD rendelkezik a legnagyobb frakcióval. Angela Merkel parlamenti mandátum hiányában már csak a karzatról követte az eseményeket, azonban az új kormány hivatalba lépéséig ügyvezető kancellár marad. Az SPD, az FDP és a Zöldek eközben továbbra is intenzív tárgyalásokat folytatnak egy kormánykoalícióról, amely optimális esetben november végén vagy december elején zárulhat le, de sok még a rendezetlen kérdés. A választáson vereséget szenvedő CDU ezzel párhuzamosan útkeresési fázisban van, többen pedig attól tartanak, hogy a párt eltérhet az eddigi centrista irányvonaltól.

Lassan zöldre válthat a közlekedési lámpa, amely új irányt adhat Európa legerősebb országának

Lassan zöldre válthat a közlekedési lámpa, amely új irányt adhat Európa legerősebb országának

Új fázisba léptek a kormányalakítási kísérletek Németországban, miután mind a választást megnyerő SPD, mind az FDP, mind pedig a Zöldek rábólintottak a hivatalos koalíciós tárgyalások megindítására, amely még inkább növeli egy hárompárti "közlekedési lámpa koalíció" megalakulását, amelyben az SPD-s Olaf Scholz lehet a kancellár. A pártok azonban valójában már hetek óta folytatnak puhatolózó jellegű tárgyalásokat, amelyek eredményei kapcsán már le lehet vonni bizonyos következtetéseket egy majdani kormány irányvonalát illetően.

Hiába kongatják egyre többen a vészharangot, sokáig csak álom maradhat az európai hadsereg

Hiába kongatják egyre többen a vészharangot, sokáig csak álom maradhat az európai hadsereg

Az utóbbi időben egyre többen hangsúlyozzák egy közös európai haderő létrehozásának szükségességét, amelynek indokaként általában a biztonsági kihívások megnövekedését nevezik meg. Egyre erősebb azonban az a narratíva is, hogy Európa egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy védelmi szempontból kizárólag az egyes nemzetek saját haderejeire, illetve a NATO-n keresztül az Egyesült Államokra támaszkodjon. Bár az EU-tagok többsége egyetért abban, hogy a közösségen belüli védelmi együttműködés erősítése szükséges, ennek mértékét illetően már nézeteltérés mutatkozik a kontinens két legerősebb állama, Németország és Franciaország között. Külön bonyolítja a helyzetet a NATO és az Egyesült Államok lehetséges reakciója egy esetleges európai stratégiai autonómia kapcsán védelmi szempontból.

Sebastian Kurz csodagyerekből lett bukott politikus, mégis a tűz közelében maradhat

Sebastian Kurz csodagyerekből lett bukott politikus, mégis a tűz közelében maradhat

A hétvégén lemondani kényszerült Sebastian Kurz, osztrák kancellár az ellene irányuló korrupciós vizsgálatok nyomán. A most is csupán 35 éves politikust pályája kezdetén az európai jobbközép oldal nagy reménységének tartották, az utóbbi években azonban megszaporodtak körülötte a botrányok és úgy tűnik, mostanra fogyott el körülötte a levegő. Ez azonban nem feltétlen jelenti azt, hogy politikai karrierje is véget ért, ugyanis sokan úgy vélik, hogy a pártja és annak frakciójának éléről lényegében árnyékkancellárként a továbbiakban is ő mozgatja majd a szálakat. Kurz bukása minden esetre erős üzenetet hordoz azon pártok számára, amelyek az ő példáján keresztül próbálták megreformálni a hagyományos, konzervatív narratívát Európában.

Felpörögtek az események Németországban - Laschet egyetlen reménysugarát Söder halványítja

Felpörögtek az események Németországban - Laschet egyetlen reménysugarát Söder halványítja

Fordulatokban gazdag hét zajlott le Németországban, ahol megkezdődtek az első tárgyalások a választást megnyerő SPD, valamint az FDP és a Zöldek között egy lehetséges koalícióról. A pártok képviselői pozitívan nyilatkoztak az első egyeztetésről, azonban súlyos kompromisszumok megkötésére lesz szükség. Így, ha sikeresek is a tárgyalások, a folyamat még hetekig eltarthat. Mindeközben az uniópártok esetében egyre látványosabba széthúzás, amelyből a nagy taktikusként ismert Markus Söder profitálhat. Nagy kérdés továbbá, hogy ki vezeti majd a CDU-t abban az esetben, ha Armin Laschet valóban távozik a párt éléről.

Határviták, korrupció, szervezett bűnözés: rengeteg sebből vérzik az Európai Unió bővítése

Határviták, korrupció, szervezett bűnözés: rengeteg sebből vérzik az Európai Unió bővítése

Rendkívül fontos értekezletet tartottak a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, amelyen az EU-tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfői vettek részt. A találkozó témája a nyugat-balkáni térség országainak lehetséges EU-csatlakozása volt. Annak ellenére, hogy többen reménykedtek abban, hogy valódi áttörés születik a kérdésben, végül még egy céldátumot sem sikerült elfogadni a csatlakozás időpontját illetően. Ezt elsősorban a politikai és gazdasági reformok hiányával indokolták, ugyanakkor leszögezték, hogy a Nyugat-Balkán országainak helye az EU-n belül van, ennek demonstrálására pedig egy több milliárd eurós gazdasági csomagot is elfogadtak. Tény azonban, hogy a mostani csúcs ismét a felszínre hozta a közösség egyik régi dilemmáját, amely a bővítés és az elmélyítés kérdése között húzódik. Közben azonban az EU-nak ügyelnie kell arra is, hogy tartózkodó álláspontjával ne szolgálja ki a kínai vagy orosz befolyás térnyerését a régióban.

Sürget az idő: két ideológia feszült egymásnak, hogy végül döntsenek Németország jövőjéről

Sürget az idő: két ideológia feszült egymásnak, hogy végül döntsenek Németország jövőjéről

Egyre intenzívebben folytatódnak a koalíciós tárgyalások a német választást követően, miután mind az SPD, mind pedig a CDU/CSU feltett szándéka a kormányalakítás. Jelenleg mindkét nagy párt alig várja, hogy leülhessen tárgyalni a két királycsináló tömörüléssel, az FDP-vel és a Zöldekkel. Ugyanis mindkét kisebb párt elengedhetetlen egy kormányzóképes többséghez. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósuljon, először az FDP-nek és a Zöldeknek kell megegyezniük egy közös politikai platformról, ami nem lesz könnyű feladat. A látszat ellenére azonban számos olyan terület van, ahol a két párt közelebb áll egymáshoz, mint az gondolnánk.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility