Csak olyan megoldást fog támogatni a jegybank, amely nemcsak egy vagy öt évre, hanem végleg rendezi - még ha nem is egy lépésben - a devizahitelekkel kapcsolatos problémákat - mondta a Heti Válasznak adott interjújában Balog Ádám, a jegybank alelnöke.
Surányi György szerint a Növekedési Hitelprogram csak időlegesen stimulálja a beruházási rátát. Wolf László szerint a rendelkezésre álló három hónap alatt nem lehetett alapos fejlesztéseket előkészíteni, így a program nagy része hitelkiváltásra szolgált.
A MasterCard finanszírozásában az MNB kezdeményezésére koncentrált piacfejlesztési program indul, amelyben a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Visa Europe is közreműködik. Az 1 millió eurós keretet Fejér megyében teszt jelleggel használják fel arra, hogy kedvezményesen juthassanak hozzá a kereskedők POS-terminálokhoz. Hemberger András, a MasterCard Europe igazgatója csalódott volt amiatt, hogy éppen a társaság által finanszírozott pilot program megkezdése előtt értesült Varga Mihály kártyapiacot szabályozó javaslatáról - hangzott el a jegybankban a programról tartott sajtótájékoztatón.
Pénteken a PSZÁF-MNB összeolvadásáról szóló salátatörvény egyik eldugott paragrafusában jelent meg az a fontos javaslat, amely összességében évente körülbelül 6 milliárd forintos bevételkieséssel is járhat a hazai bankok számára. A belföldi kártyás tranzakciókra vonatkozó interchange díjak korlátozása ugyanis ennyivel csökkenti szektorszinten a kereskedőktől az elfogadásért cserébe beszedett díjakat. Ha ezt a bevételkiesést a bankok teljesen áthárítják a kártyatulajdonosokra, akkor 6-700 forinttal drágulhatnak az éves kártyadíjak. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a megemelt tranzakciós illeték és az új szabályozás hatására díjköteles lesz a kártyahasználat. Ez pedig fájni fog az ügyfeleknek.
Az egész jogrendszeren átvezeti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) funkcióinak MNB általi átvételével kapcsolatos módosításokat az a törvényjavaslat, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken nyújtott be a parlamentnek.
A jegybank növekedési hitelprogramjának III. pilléreként meghirdetett devizacsere programok iránt nem volt nagy érdeklődés a bankok részéről. Az MNB azonban nem hagyja annyiban, ugyanis a devizacsere tenderek meghosszabbításáról döntött.
A jegybanki alapkamat csökkentése miatt közel 3 százalékkal csökkentek az általános hitelkamatok - hangzott el a jegybank Hitelezési folyamatok című, nemrég indított kiadványáról tartott sajtótájékoztatón. A THM-ek ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban továbbra is kiemelkedően magasnak számítanak. A forintkamatok esetén csökkenő, az eurókamatoknál viszont növekvő kamatfelárak figyelhetőek meg. A bankok a lakossági és a vállalati szegmensben is a hitelkereslet javulásáról számoltak be.
58,6 milliárd forintos kiadással számol az idei költségvetés a működő árfolyamgát esetében - közölte a Portfolio.hu érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ennek a felét hitelintézeti járadék formájában a bankoktól szedik be, a másik fele állami forrás. Ha tehát az árfolyamgátat teljesen felváltó devizahiteles csomagot sikerülne összeállítani, e csomag többletköltsége elméletileg csaknem 60 milliárddal lenne alacsonyabb a teljes költségénél. A tényleges "megtakarítás" azonban jóval kisebb lenne: jelenleg évi közel 22 milliárdba kerül az árfolyamgát a két félnek összesen.
Londoni elemzői vélemények szerint kompromisszumos döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a kedden végrehajtott 0,20 százalékpontos kamatcsökkentéssel.
A Portfolio.hu-étól eltérő feltételezésekkel élt az MNB, amikor 30-40 milliárd forintra becsülte az általa tegnap javasolt devizahiteles csomag éves költségét. Számításaink szerint adottnak vették az árfolyamgát éves költségét 100%-os részvételi arány mellett, ami közel 50 milliárd forint. Az MNB által említett évi 30-40 milliárd forint ehhez adódik hozzá, ami csak a rögzített árfolyam feletti tőketörlesztések elengedéséhez lenne elég. A kamatok elengedésének költségeit tehát valószínűleg figyelmen kívül hagyták, mondván: ezeket a bankszektor és az állam már az előző árfolyamgáttal felvállalta. Mivel az árfolyamgátban jelenleg a jogosult hitelek közel fele vesz részt, az MNB ötletének teljes többletköltsége a mostanihoz képest valójában 55-65 milliárd forint lenne. A program a működő árfolyamgát költségeivel együtt így több mint évi 80 milliárd forintba kerülne az államnak és/vagy a bankszektornak.
Váratlant húzott a jegybank monetáris tanácsa keddi ülésén - ez olvasható ki az elemzői reakciókból. A szakértők szerint a jelenlegi körülmények között kérdéses, hogy meddig folytatható a kamatcsökkentés.
Az elmúlt hetekben számos helyről, megnyilatkozásból próbálta a szakmai sajtó kikövetkeztetni, merre, milyen irányba tarthat a devizaadósok véglegesnek beállított mentőcsomagja. Jelen anyagunkban áttekintjük a piacon fellelhető alternatívákat, összegezve azok előnyeit és hátrányait. Devizahitel-mentő ötlettel tele van a padlás. Az alábbi összevetésből kiderül, hogy egyes "népszerű" ötletek társadalmi és gazdasági katasztrófával fenyegetnek, más megoldások pedig - hiába felelnek meg a megfogalmazott céloknak - azért nem lehetnek ésszerű alternatívák, mert a hiteladósok számára jelenleg nem jelentenek érdemi segítséget a törlesztőrészletek csökkentésében.
A fentiekből következik, hogy szakmai alapon csak olyan megoldás javasolható jó szívvel, amely érdemi és azonnali törlesztőrészlet-csökkenést ötvöz egy viszonylag visszafogott banki és költségvetési tehernövekedéssel. E tekintetben megfelelő alapot adhat a korábbi anyagainkban már szereplő, s most az MNB által is javasolt gyűjtőszámla nélküli árfolyamgát megoldás, ezt azonban ki kell egészíteni az árfolyamkockázatot kezelő megoldással (állami árfolyamgarancia) és ésszerű tehermegosztással a bankok és a költségvetés között. Persze, nincsenek illúzióink - a bankok és a kormányzat tárgyalásain számos egyéb részlet is szerepel. Meglehet, alapjaiban más döntés születik - anyagunk ugyanakkor segíthet a tájékozódásban.
A Portfolio.hu által másfél héttel ezelőtt bemutatott devizahiteles mentőcsomaghoz megszólalásig hasonlító megoldást vázol fel múlt héten elindított cikksorozatának ma közzétett, harmadik részében az MNB. A jegybanki szerzők, Balog Ádám és Nagy Márton szerint "fontos átgondolni az árfolyamgát működését", és nem rejtik véka alá, hogy ezt a rögzített árfolyam fölötti rész eddiginél jóval bőkezűbb, akár teljes elengedésével képzelik el. Szerintük ez évi 30-40 milliárd forintos költséggel járna.
A chicagói körzeti szövetségi bíróság megszüntette a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) és Magyar Államvasutakkal (MÁV) szemben különböző, holokauszttal kapcsolatos jogcímen indított eljárásokat 2013. augusztus 20-án. A testület feltétel nélkül elutasította a kártérítést igénylő kereseteket. A bírósági értékelés szerint a felperesek nem tudták bizonyítani azt, hogy Magyarországon nem állnak rendelkezésre megfelelő jogorvoslati lehetőségek.
Évi 60-70 milliárd forint többletbevételt jelentő erőfölényt biztosítottak a bankoknak a devizaalapú jelzáloghitel-szerződések, amit a kamatok egyoldalú változtatásával és az árfolyamrés szélesítésével ki is használtak az ügyfelekkel szemben - állapítja meg az MNB új cikksorozatának második részében Balog Ádám alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató. Mindez az árfolyam-leértékelődés mellett növelte a törlesztőrészleteket, ami hitelezési veszteség formájában visszaütött a bankok jövedelmezőségére is.
10 bázisponttal fogja csökkenteni az alapkamatot a jegybank jövő keddi ülésén, a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint. Vagyis a kamat a mostani 4,0 százalékról 3,9 százalékra csökkenne. Ez lesz az első kamatdöntő ülés, miután a júliusit követően Matolcsy György a kamatcsökkentés kilátásairól, az akár kisebb lépésekben történő csökkentésről, és a kamatvágási ciklus elképzelhető végéről beszélt. Az ugyan nem volt világos, ha 25 bázispontnál kisebb lehet a kamatcsökkentés, ez pontosan milyen értéket jelent, de két dolog jelenthetett kapaszkodót az elemzőknek.
Az MNB cikksorozatot tesz közzé honlapján a lakossági devizaalapú jelzáloghitelekről, amelynek célja, hogy a devizahitelek problematikájával kapcsolatban a" közvéleményt megismertesse a főbb tényekkel, összefüggésekkel", továbbá "segítsen kialakítani a megfelelő szempontrendszert a probléma rendezéséhez." A Balog Ádám alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató által készített első cikk címe: "Forint és devizahitelek: ki járt jobban?"
Június végén az elmúlt négy negyedév összesített államháztartási hiánya a GDP 2,6%-ára emelkedett a megelőző negyedévi 2,1%-ról, illetve az azt megelőző negyedévi 1,9%-ról - derült ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett előzetes pénzügyi számlák statisztikából. Ezek és egyéb folyamatok is rávilágítanak arra, hogy miért volt szükség a tavasszal bejelentett két költségvetési megszorító csomagra az idei évi hiánycél (2,7%) tarthatósága érdekében. Az MNB adataiból kiderült az is, hogy az államadósság a GDP arányában 1%-ponttal 81,4%-ra csökkent a második negyedév során, illetve az is, hogy a lakosság továbbra is szorgosan törleszti hiteleit, és megtakarító üzemmódban maradt, így nettó megtakarítási képessége továbbra is igen magasnak mondható.
A jegybankot az MNB 1924-es megalakulásakor használt, tölgyfa és olajfa ággal keretezett magyar címer megújított változata jelképezi a jövőben, írja a jegybank közleményében.
Mindhárom speciális inflációs mutató két százalék alatt volt júliusban, ezek közül kettő többéves mélypontján áll - derül ki az MNB ma megjelent adataiból.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
