Az MNB közzétette a hazai befektetési vállalkozások legfrissebb számait, a statisztikából kiderült, hogy tavaly ugyan csökkent a szektor mérlegfőösszege, a bevételek és az adózott eredmény azonban jelentősen nőtt.
A koronavírus Európára gyakorolt intenzívebb hatása és technikai elemzési tényezők együtteseként napok óta folyamatosan esik az euró a dollárral szemben, így a dollárindex közel 3 éves új csúcsra ért. Közben idehaza az MNB felől tegnap hallott piaci információk újra gyengítették a forintot és az euróval szemben már közelítjük a történelmi mélypontot. A szárnyaló dollárral szemben új 19 éves mélypontra bukott a magyar fizetőeszköz.
Több mint hároméves csúcsra emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatlábak az elmúlt hetekben. Minél tovább kitart az MNB az újkeletű monetáris szigorítás mellett, annál több jelzáloghiteles szembesülhet törlesztőrészlete emelkedésével, hiszen minden második adós még mindig változó kamatozású hitelben ül. Közel 250 ezer lakáshitelt és 150 ezer szabad felhasználású jelzáloghitelt érinthet a probléma. Utoljára a devizahiteles válság idején tapasztalt törlesztőrészlet-emelkedést a jelzáloghitelesek többsége, megnéztük, ezúttal mekkora sokkra lehet számítani.
Egyeztetett a kereskedelmi bankokkal az MNB szerdán, amely során azt jelezte a jegybank, hogy a bankközi kamatok emelkedése túlzott volt az utóbbi időszakban – értesült a Reuters két névtelen piaci forrástól. Az MNB azt hangsúlyozta a hírügynökségnek, hogy csak egy szokványos kozultáció volt a mai, és nem látnak indokolatlan mozgásokat a bankközi piacon. Az esemény után a forint volatilitása megugrott, illetve az euróval szembeni árfolyam összességében gyengült, hiszen a jegybank érezhetően a piaci kamatemelkedés részleges korrekcióját szeretné elérni, vagyis lazítana a napokban kialakult monetáris kondíciókon.
Az elmúlt évek magas bérdinamikájának köszönhetően számottevően megemelkedett a háztartások kereslete a különböző befektetések iránt. A megnövekedett kereslet általánosan tetten érhető volt az egyes befektetési eszközök árainak növekedésében (részvény-, lakásárak), illetve a lakossági állampapírok állományának emelkedésében is. A hozamok mellett azonban fontos a kockázatokat is figyelembe venni. Számításaink alapján az elmúlt 4-5 évben valóban az ingatlan volt a legjobb befektetés, mellyel a dinamikus lakásár-növekedés miatt 15-25 százalékos éves hozamot lehetett elérni. Merőben eltérő eredmény adódik azonban, ha sokkal hosszabb időszakot vizsgálunk: az ingatlanvásárlásnak az elmúlt 15 éves átlagos hozama mindössze 6 százalék volt, alacsonyabb, mint a bankbetétek vagy nagybani állampapírok hozama. Ráadásul a hozamok ingadozása miatt, az ingatlanbefektetés jóval kockázatosabb volt, mint a bankbetét, illetve a lakossági állampapír.
A jegybank a likviditásszabályozó eszközeivel és kommunikációjával elérte, hogy kiszakadjanak mélypontjukról a bankközi kamatok. Mindez tudatos lépések eredménye, így elmondhatjuk, hogy a jegybank monetáris szigorítást hajtott végre.
A „minden eszközt kész vagyunk bevetni az árstabilitás eléréséért” MNB-üzenet megfordította a forint esését múlt csütörtökön, csaknem 6 egységgel erősödött azóta az euróval, bő 4 egységgel a dollárral szemben, de nyilván sokakat az érdekel, hogy meddig erősödhet még a forint. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához ismét a technikai elemzés eszközeihez nyúltunk, ami azt mutatja, hogy néhány egységnyi forinterősödés még benne van a levegőben.
2019 végén 66,4%-os volt a GDP-arányos államadósság - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent statisztikai jelentéséből. Egy év alatt közel 4 százalékponttal mérséklődött a ráta, ami elsősorban a gyors gazdasági növekedés, másodsorban a viszonylag fegyelmezett költségvetési politika magyaráz. Folytatódott ugyanakkor az a minta, hogy a kormány az év végén feléli azokat a költségvetési tartalékokat, amelyek az év során képződnek, így az utolsó negyedév ismét vaskos túlköltekezéssel telt.
A profitegyenleg hiánya meghatározó szerepet tölt be a hazai GDP és GNI közötti különbségben. Szakmai cikkünkben megvizsgáljuk, hogy mekkora a profitegyenleg hiánya, milyen tényezőkből fakad, és hogy kiegyenlítésének mekkora tőkeszükséglete van. Ezt követően sorra vesszük, hogy a nem pénzügyi vállalatok forrásainak növekedése mennyi forrást biztosíthat a profitegyenleg kiegyenlítéséhez, és hogy ezen források bővülése hogyan hatna a szektor forrásszerkezetére. Végül rávilágítunk arra is, hogy a profitegyenleg kiegyenlítésének elengedhetetlen feltétele a gazdasági felzárkózás fennmaradása is. Nagy Márton, Kóczián Balázs és Koroknai Péter, az MNB munkatársainak cikke.
Életének 97. évében elhunyt Tímár Mátyás volt pénzügyminiszter és MNB elnök, írja a HVG.
A héten kiderülhet, mit lép a kínai jegybank a koronavírus esetleges gazdasági kockázataira. Itthon főleg a hétfői államadósságra és a jegybank devizaswap-tenderére figyelhetnek a befektetők, emellett jön a januári részletes költségvetési beszámoló.
Reggel 8-kor még 338-nál álldogált az euró jegyzése a bankközi piacon, aztán délelőtt több hullámban jelentős forinterősödés alakult ki 335,5-ig, amiben inkább egy londoni konferenciabeszélgetés üzenete és a forint gyengülésére játszó pozíciók zárása játszik szerepet, és csak kisebb hatása lehetett az árfolyamra a várt feletti GDP-növekedési adatnak és a Pénzügyminisztérium által levágott idei GDP-prognózisnak.
Egyelőre nehéz megjósolni, mit léphet márciusban az MNB azt követően, hogy a héten Nagy Márton arról beszélt, hogy minden eszközt készek bevetni az infláció ellen. A Raiffeisen Bank elemzői szerint ugyan a piacon már kamatemelést áraznak, könnyen lehet, hogy a jegybank kitart még az utolsó pillanatig, csak megpróbálja elhitetni a közelgő szigorítást.
Stabil és kiszámítható forintárfolyamra van szükség – hangsúlyozta a ma reggeli sajtótájékoztatón Varga Mihály pénzügyminiszter, amivel megismételte azt az üzenetét, amelyre tavaly szeptemberben, az akkori rekordgyenge forint kapcsán kemény kritikát kapott a jegybankelnöktől. A pénzügyminiszter egy ma reggeli tv-műsorban azt is mondta, hogy a forint gyengülése "fáj azért még" azzal együtt is, hogy az államadósságon belül már csak 20%-os a devizaadósság súlya. Ezzel a kijelentésével pedig éppen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi szavait árnyalta, aki szerint már nem központi kérdés a forintárfolyam azután, hogy a devizahiteleket kivezették és a devizaadósság aránya is sokat csökkent.
Ismét arra figyelmeztet az MNB, hogy nem felügyeli a kriptovalutákhoz kötődő kereskedelmi ügyleteket. Kiemelik továbbá, hogy a magyar jogrendben ismeretlen nyereségrészesedési jog forgalmazása pedig akár jogosulatlan betét/pénzeszköz gyűjtésének minősülhet. Azt tanácsolja az intézmény, hogy átlagos pénzügyi ismeretekkel rendelkező ügyfelek ne fektessenek ilyen termékekbe.
Az elemzőket is meglepve hét éve nem látott szintre, 4,7%-ra emelkedett januárban az éves infláció a KSH ma közzétett adatai szerint. Fél év leforgása alatt 1,9%-kal emelkedett az árszínvonal Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a szuperállampapír első féléves, 1,75%-os hozamánál is nagyobb volt a drágulás. A köztudatban magas kamatozásúként elkönyvelt MÁP+ befektetői is veszítettek tehát befektetésük reálértékéből az elmúlt fél év alatt.
A magyar biztosítási szektor egyik legnagyobb éves eseményére kerül sor március 5-én a budavári Hiltonban a Portfolio szervezésében. A Biztosítás 2020 konferenciára készülve 10 ábrán mutatjuk most be, hol tart a magyar biztosítási és biztosításközvetítői szektor növekedése. A piac díjbevétele a tavalyi első három negyedévben 11%-kal nőtt, emögött azonban egyrészt a baleseti adónak a kötelező biztosítások díjába történt beépítése, másrészt az életbiztosítási piac jelentős alulteljesítése áll. 2019 egészében 1100 milliárd forint környékén alakulhatott a díjbevétel, idén viszont már lassulásra számít a piac szereplőinek jó része.
Fő üzenetek szintjén értékelte a gyenge forint és a megugró infláció következében előállt helyzetet Nagy Márton. Az MNB alelnöke egy részletesebb elemzést is közreadott, amit itt közlünk.
Az infláció márciusra visszatérhet a jegybanki toleranciasávba. A jegybank mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció a célon stabilizálódjon. A legutóbbi swap-tenderek szándékosan és tudatosan csökkentették a swap állományt. Márciusig a jegybank ezzel az eszközzel reagál a piaci fejleményekre. Márciusban értékeli a jegybank alaposan az inflációs képet és akkor határozzák meg további lépések szükségességét. A jegybank nem fél használni a rendelkezésére álló eszközöket - mondta el Nagy Márton a Portfolionak. Az MNB alelnöke részletesen értékelte a fennálló helyzetet.
Minden várakozást felülmúlt a januári inflációs adat, az árak 4,7%-kal nőttek egy év alatt. Az elemzők azt latolgatják, hogy léphet-e az MNB, és ha igen, akkor mit.
Fontos változások jöhetnek, ha Trump lesz az elnök.
Nem véletlen az időzítés.
Az Egyesült Államok nagy hatótávolságú rakétákat telepítene Németországba.
Orosz olaj ügyben szólalt meg a külügyminiszter.
Ezzel segítenék a nők helyzetét.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
