Az azonnali fizetési rendszer március másodikán, azaz hétfőn nulla óra nulla perckor startolt el, mi pedig az indulás időpontjában ki is próbáltuk, milyen pár másodperc alatt utalni. Néhány perccel 8 óra után ismét teszteltük az új átutalási rendszert, ezúttal az összes hazai nagybanknál néztük meg, valóban másodpercek alatt megy-e a pénzküdés a bankszámlák között. Első tapasztalatunk szerint az összes bank képes volt fogadni átutalásokat, egy kisebb akadást tapasztaltunk egy tranzakciónál, de időközben itt is helyreállt a rend.
A héten megjelennek az első adatok arról, mekkora hatással lehetett eddig a világgazdaságra a koronavírus. A csapás végleges méretét persze továbbra is nehéz lesz becsülni egészen addig, amíg nem látjuk azt, hogy megállna a járvány terjedése. Éppen ezért a befektetők a következő napokban is a vírussal kapcsolatos friss hírekre hegyezhetik elsősorban a fülüket.
Alig néhány órán belül, hétfőn nulla óra nulla perckor elindul az azonnali fizetési rendszer Magyarországon, ezzel egy új korszakba lépünk az elektronikus fizetések területén. Már az induláskor több újdonságra számíthatunk, de a legütősebb innovációk és készpénzgyilkos megoldások később várhatóak, összeszedtük, mi mindenre lehet jó az új rendszer.
Harapófogóba került a forint az utóbbi napokban, hiszen egyrészt a jegybank próbál gátat szabni a gyengülésnek, 340-nél már kellemetlen számukra az euró árfolyama, másrészt viszont komoly zuhanás alakult ki a globális piacokon, ami az összes többi feltörekvő piaci devizával együtt a forintot is gyengíti. A két hatás közül egyelőre a második az erősebb, vagyis nyerésre állnak a befektetők. Kérdés, mit lép erre a jegybank, mert eszköze bőven lenne.
Hétfőn éjjel elindul az azonnali fizetési rendszer Magyarországon, a központi infrastruktúrát kiépítő és működtető Giro és az MNB is készen áll, a tesztek alapján a bankok is felkészültek az indulásra - árulta el lapunknak Selmeczi-Kovács Zsolt, a Giro Zrt. vezérigazgatója. A rendszerhez nemcsak bankok, hanem más cégek, például közműszolgáltatók is kapcsolódhatnak majd akár közvetlenül, akár a Giro adatfeldolgozási szolgáltatásán keresztül. Annak is látnák értelmét, hogy külföldi példákhoz hasonlóan egy egységes mobilfizetési megoldás jöjjön létre az azonnali rendszerre. Az éjszakai és a napközbeni átutalási rendszer sorsáról, a projekt költségeiről és a fintechek előtt nyitva álló lehetőségekről is kérdeztük a szakembert.
A lakáspiac és az újlakás-építések jövője az egyik legizgalmasabb és legfontosabb kérdés a magasépítő szektor számára is. A témában rendkívüli mozgolódás tapasztalható, aminek egyik indikátora maga az MNB. De vajon mire számíthatunk? Mi készül a háttérben, és ez hogyan hat a hazai építőipari szereplőkre? Melyek a legnagyobb kihívások, amire mindenképpen megoldást kell találni? Mindezekről tartott előadást Banai Ádám, az Építőipar 2020 konferencián.
Jövő hétfőn elindul az azonnali fizetési rendszer, amellyel már nemcsak a hoszú bankszámlaszámokat megadva, hanem másodlagos azonosítókra, azaz telefonszámra, e-mail címre is küldhetünk majd pénzt. Ehhez azonban regisztrálni kell majd az azonosítót a számlához, és ez a Bank360 gyűjtése szerint nem mindenhol lesz ingyenes.
Közel 400 ezer változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkező adóst érinthet egy éven belül a Magyar Nemzeti Bank friss monetáris szigorítása. Közülük azok izgulhatnak most leginkább, akiknek márciusban van a változó hitelük fordulónapja. Nagy nap számukra a mai: a mostani referenciakamatlábakat kell figyelembe venniük a bankoknak az új törlesztőrészlet meghatározása során. Megnéztük, mennyivel nőhetnek a törlesztőrészletek, és a legtöbb esetben havi 1000 és 2000 forint közötti emelkedést találtunk.
A közelmúltban több cikk is megjelent arról, hogy a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) érdemben átrajzolta a hazai befektetési piacot 2019 júniusi bevezetése óta. A konstrukcióba a háztartások január végéig jelentős, mintegy 3400 milliárd forintot kitevő volument fektettek, ami nem meglepő a kedvező feltételei láttán. A MÁP+ amellett, hogy támogatja a háztartások megtakarítási rátájának magas szinten stabilizálódását, érdemi hatást gyakorol a hazai lakáspiacra is azzal, hogy tompítja a befektetési keresletet, különösen Budapesten. A fővárosi lakásárakat a kedvező makrofundamentumok mellett az erős befektetői jelenlét is fűtötte az elmúlt években, a lakásvásárlók 40-50 százaléka befektetési céllal volt jelen a fővárosi piacon. Ugyanakkor nem lehet elmenni azon gondolat mellett, hogy a „szuperállampapír” bevezetése megkésve jött, miközben időben is segíthetett volna. Az MNB már 2018 őszén hangsúlyozta, hogy a lakossági megtakarítások magas szinten történő stabilizálása kulcsfontosságú, amiben a lakossági állampapír stratégiának is fontos szerep juthat, valamint ugyanekkor már figyelmeztetett a budapesti lakóingatlanok túlértékeltségének kockázatára is.
Nagy vihart kavart az MNB hétfői figyelmeztetése, melyben a Magyarországon egyre népszerűbb, külföldi fintechcégek sajátos kockázataira hívják fel a figyelmet. A felügyelet kitért arra is, hogy nem biztos, hogy olyan biztonságosak ezek a vállalatok, mint egy helyi licenccel rendelkező, ellenőrzött bank. Három, Magyarországon népszerű fintechcéget meg is nevezett a felügyelet; a PayPal, a Revolut és a Transferwise is szerepeltek a közleményben. Bár a figyelmeztetés hátterében többnyire az egyik fintechcégnél felmerült kisebb, de sorozatos problémák állnak, nincs arról szó, hogy veszélyben lenne a pénzünk, vagy hogy megbízhatatlanok, netán rosszindulatúak lennének az érintett vállalatok.
Március 2-án elindul az azonnali fizetési rendszer Magyarországon, melyhez minden hazai pénzforgalmi szereplő csatlakozik, ebben világelsők leszünk - hangzott el az MNB sajtótájékoztatóján. A rendszerbe nem banki szereplők is jöhetnek, a bankok élesebb versenyre számíthatnak, ugyanakkor az MNB úgy véli, a fejlesztés nélkül a bankszektor elbukna a fintech szereplőkkel szemben.
A fintechcégek sajátos kockázataira figyelmeztető írást adott ki tegnap a Magyar Nemzeti Bank. A közleményben három piaci szereplőt - a Transferwise-t, a Revolutot és a PayPalt -, név szerint is említették Magyarországon való népszerűségük miatt. A Transferwise most reagált az MNB figyelmeztetésére.
Az utóbbi hetek likviditásszűkítése után a hétfői devizaswap-aukción a terveknek megfelelő összegben fogadott el ajánlatot az MNB – közölte honlapján a jegybank. Persze korábban többször kiemelték, hogy a likviditás természetes folyamatoknak köszönhetően szűkülni fog a közeljövőben.
A múltbeli hallgatólagos alku, a jelenlegi helyzet és a jövőbeli trendek szemszögéből megközelítve is keményen bírálta mai posztjában Matolcsy György jegybankelnök a „nyugati álláspontot”, lényegében a négy fukar tagállamot, amiért a 2021-2027-es uniós költségvetési vitában múlt pénteken befeszültek és ez végül az alku elmaradásához vezetett. Szerinte kimondható, hogy „igazságtalan, ezért az EU jövője szempontjából hibás a mostani uniós költségvetési alkudozásban mutatott nyugati álláspont”.
Meredeken emelkedtek a magyar állampapírok hozamai az utóbbi hetekben, miután az MNB a bankközi kamatokon keresztül burkolt szigorítást hajtott végre. Főleg a diszkont kincstárjegyek esetében volt feltűnő a folyamat, a három hónapos referenciahozam három és fél éve nem volt olyan magas, mint jelenleg. A hosszabb lejáratú kötvények esetében is volt némi hozamemelkedés, de jóval kisebb. A következő hónapokban elsősorban az döntheti el az irányt, mit lép majd a jegybank, főleg a március végi ülésre figyelnek kiemelten a befektetők.
Az MNB támogatja az egyszerűbb, olcsóbb pénzügyi szolgáltatásokat lehetővé tévő fintech innovációkat, de kizárólag akkor, ha azok szavatolják a pénzügyi stabilitást és az ügyfelek biztonságát - fogalmaz az MNB legfrissebb sajtóközleményében. Bár a határon átnyúló fintech cégekkel szembeni fogyasztóvédelmi felügyelési eszközei korlátozottak, a jegybank mégis határozottan fel fog lépni, amennyiben továbbra is a magyarországi fogyasztókat érintő – akár kisebb súlyú – rendszeres jogsértéseket, tájékoztatási vagy egyéb hiányosságokat tapasztal - figyelmeztet az intézmény.
A héten jön az MNB februári kamatdöntő ülése, ami valószínűleg még nem tartogat komoly izgalmakat, csak márciusban a friss inflációs jelentés során módosíthatnak érdemben a monetáris kondíciókon. A héten jön a negyedik negyedéves növekedés felülvizsgált adata és a 2019-es demográfiai statisztika is.
A svéd jegybank szerdán elkezdte tesztelni a világ első digitális jegybankpénzét, az e-koronát – jelentette be a központi bank. Ha egyszer élesben is bevezetik, az e-korona hétköznapi fizetési tranzakciók elszámoló egysége lesz, úgy küldhetik egymás között az emberek, akár egy smst. Az új pénzhez a bitcoin révén ismertté vált megosztott főkönyvi technológiát használják a svédek. Az e-korona újdonsága azonban nem ebben áll: a Riksbank évszázados tabut döntene le azzal, hogy nem fizikai, azaz dematerializált pénzt bocsát ki. Elmagyarázzuk, miért olyan nagy dolog ez.
Ahogy arról a Portfolio már 2019 júniusában beszámolt, fióktelepet nyit Magyarországon a világ második legnagyobb bankja, a China Construction Bank. Az MNB ma „Az Új Selyemúton jönnek a világ legnagyobb bankjai Magyarországra” címmel kiadott lelkes hangvételű közleményében számolt be a kínai pénzintézet hazánkba érkezéséről.
