Az erősödő gazdasági teljesítmény és a várhatóan a jegybanki célhoz közelítő inflációs kilátások tükrében a Fed-nek júniusban lenne célszerű megkezdenie a kamatemeléseket - közölte kedden a Richmond Fed elnöke, Jeffrey Lacker újságírókkal.
"Én nem akarok gyanúsítgatni, Virág elvtárs, de nem jött egy kicsit későn ez a tűzoltóparancsnok?" - tehetnénk fel Bacsó Péternek "A tanú" című filmjéből szállóigévé vált kérdését azzal kapcsolatban, hogy az Európai Központi Bank (ECB) miért csak évekkel később kezdi meg saját mennyiségi lazító programját (QE), akkor, amikor az amerikai jegybank, a Federal Reserve (Fed) már annak kivezetésén gondolkodik. Pál Tamás közgazdász cikke a történtek áttekintésével a fáziskésésre keresi a magyarázatot és kitér arra, hogy az európai mennyiségi lazítástól várt hatás előtt milyen akadályok tornyosulnak.
Az Európai Központi Bank a lazító program bevezetésével - jókora késéssel - követte az amerikai jegybankot. A cél, hogy az eurózóna gazdasága élénküljön és a deflációs veszély eltűnjön. Az eurózóna azonban nem az Egyesült Államok, a "QE" itt nem ugyanúgy hat. Az EKB akkor lehet sikeres, ha már rövid távon sikerül beindítania a hitelezést.
A monetáris politikai folyamatok mozgatják a piacokat 2015-ben. Az idei év devizapiaci sztárjának a dollár ígérkezik, miközben egyre inkább úgy tűnik, hogy az eurózóna részvényeinek teljesítménye felülmúlja majd a globális piacokét - mondta el Hans-Jörg Naumer, az Allianz Global Investors tőkepiacok és tematikus kutatásának vezetője. A forinttal kapcsolatos várakozásoknál szó esett arról is, hogy a magyar fizetőeszköz jelenleg 15%-kal tűnik alulértékeltnek az euróval szemben.
Az amerikai jegybank ma úgy döntött, hogy nem változtat az irányadó kamatlábán, így a fed funds célértéke továbbra is 0 és 0,25 százalék között marad. Ez a lépésük teljesen összhangban van a piaci várakozásokkal, így különösebb reakciót nem is láttunk a bejelentés időpontja körül. A közleményükben nem térnek ki a globális kockázatokra, a hazai gazdasági növekedésüket pedig erősnek tartják. Úgy véli továbbra is az amerikai jegybank vezetése, hogy türelmesek lehetnek a kamatemelés megkezdésével, de új betekintést nem adtak annak időzítésébe. A mai döntést nem követi sajtótájékoztató és új prognózisokat sem közölnek.
A hét legfontosabb eseménye lesz ma este 8 órakor, de túlságosan izgulni azért mégsem kell. Szinte biztosra vehető ugyanis, hogy az amerikai jegybank ma még nem dönt a kamatok megemelése mellett. Maga Janet Yellen Fed-elnök is úgy fogalmazott decemberben, hogy "türelmesek" lesznek és az elkövetkező néhány ülésen még nem emelnek kamatot. Ma nem tart sajtótájékoztatót az elnök asszony, így csak a jegybanki közleményre támaszkodhatunk majd.
Nyugat-Európában nincsenek érdemi mozgások, ez nem véletlen: a Fed ma esti kamatdöntése előtt aligha számíthatunk komolyabb elmozdulásokra, a piaci szereplők láthatóan szárazon tartják a puskaport és nem vesznek fel újabb pozíciókat. A magyar tőzsde is szerény eséssel zárta a napot, ami elsősorban az OTP számlájára volt írható.
A fogyasztói költés gyengeségére és a Texas állam gazdaságára leselkedő kockázatokra hívja fel a figyelmet a Fed magyar idő szerint este 8 órakor közzétett hagyományos Bézs Könyve.
Sorozatban ötödik egymást követő hete intenzív tőkekivonás zajlik a feltörekvő piacra szakosodott kötvényalapokból, és az utóbbi hetekben az eddig leginkább stabilnak mondható helyi devizás kötvényalapokról is megmozdult a tőke. Közben amerikai kötvénybefektetői szempontból továbbra is negatív, hogy a dollár erősödik, sőt könnyen lehet, hogy egy sokéves nagy menetelés elején járunk még, ami tartós ellenszelet jelentene a feltörekvő kötvénypiacoknak. A baljós előjelek közé tartozik, hogy friss hírek szerint az Európai Központi Bank lehet, hogy mégsem lesz olyan agresszív az eurózónás kötvények vásárlási programjával kapcsolatban, mint ahogy azt sok piaci szereplő várná. A csalódás esélye tehát benne van a levegőben, ez pedig a hozaméhség miatt extrém mély szintekre lenyomott feltörekvő kötvénypiaci hozamokra is veszélyt jelenthet. Vannak persze nyugtató körülmények is így az újév elején.
Kiváló hangulatú kereskedés folyt csütörtökön az amerikai részvénypiacokon. Magabiztos, közel 2 százalékos emelkedést mutattak a vezető indexek, amit most egy felerősödő spekuláció hajt.
A piac túlnyomó része arra számít, hogy már az év második felében megkezdődhet az amerikai jegybank kamatemelési ciklusa. Csakhogy akadnak olyanok is, akik nem osztják ezt a véleményt: Bill Gross, a világ legnagyobb kötvényalapjának a korábbi vezére szerint 2015-ben nem nyúlnak még Amerikában az alapkamathoz, sőt lehet, hogy még azt követően sem egy ideig.
Barack Obama amerikai elnök hamarosan új embert fog jelölni az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve igazgatótanácsába - értesült a Reuters. A hírügynökség szerint Allan Landon, a Bank of Hawaii korábbi vezérigazgatója kaphat új széket a Fednél.
Teljesen megdöbbentő rekordok dőltek meg a világban fellelhető kamatok kapcsán. A globális lazaság közepette a Magyar Nemzeti Bank is egészen 2,1 százalékig jutott a kamatok vagdosásával, miközben az Európai Központi Bank konkrétan negatív rátát szabott ki a nála elhelyezett betétekre. A fejlett világ legszebb fellendülését magáénak tudó Egyesült Államok pedig éppen csak addig jutott el 2014-ben, hogy felhagyott az elképesztő méreteket öltött eszközvásárlási programjával, a kamatemelést pedig az év utolsó döntéséig távolinak titulálta. Jövőre még ennél is különösebb idők jönnek, a világ legbefolyásosabb jegybankjai ugyanis széttartó monetáris politikát folytathatnak. Egy biztos: ilyen környezetben nem fog unatkozni a magyar monetáris tanács sem.
Fed és EKB, Oroszország és Ukrajna, geopolitika, euróövezet perifériája - ezek azok a kulcsszavak nemzetközi fronton, amelyekkel a tőkepiaci befektetőknek meg kell barátkozniuk, ha felkészülten akarnak nekivágni a 2015-ös évnek. A Portfolio a 2014-es év végéhez érve ismét megkérdezte a piaci elemzőket az előttünk álló év legfontosabb várható makrogazdasági tényezőiről. Idehaza a kamatcsökkentés újraindulásának lehetősége lehet meghatározó sztori. A szakértők válaszaiból az is kiderül, mennyire lehetünk bizakodóak a jövő évi GDP-növekedést illetően.
Elhagyta az előremutató kamatpályával kapcsolatos kitekintőjéből azt a kifejezést a Fed Nyíltpiaci Bizottsága, miszerint az eszközvásárlási program befejezését követően "huzamosabb ideig" a nulla százalékos szinten marad még az Egyesült Államokban az alapkamat. Helyette azt a kifejezést illesztette a szövegbe, hogy "türelmes" lesz az első kamatemelés végrehajtásával, igaz később, Janet Yellen jegybankelnök szavaiból kiderült, hogy azért mégiscsak lehet, hogy viszonylag "időben" jön az első ilyen lépés. Az biztos, hogy a januári és a márciusi kamatdöntő üléseken még nem lesz emelés, de utána már "bármelyik" ilyen eseménykor bekövetkezhet ez, akár olyan ülés alkalmával is, amikor nincs előre meghirdetett jegybankelnöki sajtótájékoztató. A közlemény és Yellen szavai összességében mérsékelten "héja" hangvételűek voltak, azaz a piac által árazott jövő június-szeptember közötti első kamatemeléshez képest akár hamarabb is jöhet ez. Éppen emiatt a dollár jókora lendületet kapott, a részvénypiacok viszont gyorsan lerázták magukról a kezdeti elbizonytalanodást, hiszen azért még több hónapig fennmarad az ultra laza kamatkörnyezet és utána is csak fokozatos emelést ígér a Fed.
A befektetők többsége arra számít, hogy az amerikai jegybank már jövőre is kamatot emelhet, miközben Európában vagy Japánban továbbra is maradhat a laza monetáris politika. Bill Gross, a legendás befektető viszont azt gondolja, hogy a Fed nem fog lépni 2015-ben, írja a Marketwatch.
A Fed új tőkekövetelményre vonatkozó előírásai jelentős terhet jelentenek több nagybank mellett a JP Morganre is. Az előzetes adatok alapján a JP Morgan 22 milliárd dollárnyi tőkét kell, hogy képezzen annak érdekében, hogy teljesíteni tudja még a Bázel III-as szabályoknál is szigorúbb jegybanki előírásokat.
A globális, Bázel III. szabályrendszernél szigorúbb tőkekövetelményeket írna elő a Fed az amerikai bankok számára. Kedden kiderült, hogy a javaslatban 1-4,5%-os többlet-tőkekövetelmény szerepel, amelynek a Goldman Sachs és a Morgan Stanley lehet a legnagyobb vesztese.
Nemcsak a válságát élő orosz fizetőeszköz kap újabbnál újabb pofonokat a zuhanó olajár miatt, hanem minden olyan ország devizája is, amely komoly hasznot húzott eddig a kőolajból. A rubel helyzete Putyin birodalmépítő tevékenysége miatt természetesen kirívó, de a devizapiacon több érdekes irányt is előidézett a fekete arany rendkívüli története.
Szigorú javaslattal állt elő a Fed, ugyanis a rendszerkockázatot jelentő amerikai nagybankokra még a nemzetközi sztenderdeknél is szigorúbb tőkeképzési szabályok vonatkoznának. Ez többek között a JP Morgant, a Goldman Sachsot, a Morgan Stanleyt és a Citigroupot is érintené.