A kutatás vezetője, Andrew Sweetman professzor és csapata az Egyesült Királyságban működő Skót Tengerészeti Tudományos Egyesület égisze alatt dolgozott.
Megállapították, hogy az oxigén teljes sötétségben, mintegy 4000 méterrel az óceán felszíne alatt keletkezik.
Eddig úgy vélték, hogy csak olyan élő szervezetek, mint a növények és algák képesek energiát felhasználni a bolygó oxigénjének előállítására fotoszintézis révén - egy olyan folyamat során, amelyhez napfényre van szükség.
Ahhoz, hogy aerob élet alakulhasson ki a bolygón, oxigénre volt szükség, és az eddigi felfogásunk szerint a Föld oxigénellátása a fotoszintetizáló szervezetekkel kezdődött
- mondta Sweetman.
De most már tudjuk, hogy a tenger mélyén is keletkezik oxigén, ahol nincs fény. Ezért úgy gondolom, hogy újra kell gondolnunk az olyan kérdéseket, mint például: hol kezdődhetett az aerob élet?
A "sötét oxigént" akkor fedezték fel, amikor a kutatók hajóval végeztek terepmunkát a Csendes-óceánban. A csapat mintákat vett a Clarion-Clapperton-zóna tengerfenékéből - ez egy Hawaii és Mexikó közötti mélytengeri síkság -, hogy felmérje a mélytengeri bányászat lehetséges hatásait.
A kutatók több fémgócot elemeztek és megállapították, hogy sok közülük nagyon magas elektromos töltést hordoz. Ez szerintük ahhoz vezethet, hogy tengervíz hidrogénre és oxigénre bomlik elektrolízis révén - ez egy olyan kémiai folyamat, amely során elektromos áram segítségével bontják le az anyagokat.
Ezzel a felfedezéssel sok megválaszolatlan kérdést generáltunk. Sok mindent kell átgondolnunk azzal kapcsolatban is, hogyan bányásszuk ki ezeket a gócokat, amelyek lényegében kőben lévő akkumulátorok
- tette hozzá Andrew Sweetman. Hozzátette, hogy további kutatásokra lesz szükség a „sötét oxigén” előállításával kapcsolatban.
A tanulmányt részben egy kanadai mélytengeri bányászati vállalat finanszírozta. A The Metals Company célja 2025 végére megkezdeni a bányászást a Clarion-Clapperton zóna egyik területén.
A mélytengeri bányászat során nehézgépek segítségével távolítják el az értékes ásványokat és fémeket - például kobaltot, nikkelt, rezet és mangánt -, amelyek polimetallikus gócokban találhatók. Ezeket az ásványokat többek között elektromos járművek akkumulátoraihoz, napelemekhez, valamint szélturbinákhoz használják fel.
A környezetvédelmi kampánycsoportok ugyanakkor azt állítják, hogy a mélytengeri bányászat nem folytatható fenntartható módon, és elkerülhetetlenül az egyes fajok, valamint az ökoszisztéma pusztulásához vezet.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
