Miért fektetnél be egy olyan ország vállalatának részvényébe, ami szomszédos Ukrajnával, ahol éppen háború zajlik? Vagy egy olyan cég papírjaiba, ami Ukrajnában és Oroszországban is működik, és a profitjának nagy része onnan jön? Vagy egy olyan vállalat részvényébe, amelyik Oroszországból származó energiahordozókkal működik, amiket ráadásul Ukrajnán kell keresztül szállítani?
Ezeket a kérdéseket mérlegelték 2022 elején – egyébként már az ukrajnai orosz invázió előtt – a befektetők, és nagy részük arra jutott, hogy nem kell ilyen részvényekbe befektetni. Akinek meg volt, próbált szabadulni a magyar papíroktól. Az eredmény elég pusztító lett:
bő három hét alatt a Telekom elveszítette az értéke tizedét, a Mol a hatodát, a Richter a harmadát, az OTP pedig a felét.
És a lejtmenetnek akkor még nem is volt vége, az azt követő hónapokban is nyomás alatt voltak a magyar részvények. Vagyis az történt, hogy
egy külső esemény hatására durván átárazódott a magyar részvénypiac.
Idő kellett hozzá, mire a piac elhitte, hogy a magyar vállalatok brutálisan gyorsan alkalmazkodtak a kialakult helyzethez, és bőven nem a legrosszabb forgatókönyv valósul meg. A nagy magyar tőzsdei cégek nem vonultak ki sem Ukrajnából, sem Oroszországból, villámgyorsan racionalizálták ottani működésüket, ha kellett, csökkentették kitettségüket.
TOP10 sztori
Ahogy minden évben, a Portfolio szerkesztősége idén is összeállította az év legmeghatározóbb eseményeit, híreit. Ez a cikk is egy a 10 közül.
Az OTP továbbra is működik Oroszországban és Ukrajnában (bár az orosz bankot eladnák, de azt üzletileg racionálisan nem könnyű), az anyabanki kitettséget leépítették a két országban, megtalálták az optimális üzemméretet, és most a csoport profitjának hatoda a két országból jön. A Richter is bent maradt Oroszországban, sőt, jóval több a bevétele most onnan, mint a háború kitörése előtt. A Mol továbbra is hozzájut az orosz kőolajhoz és földgázhoz, időt nyerve a finomítói átalakításához.
És akkor elérkeztünk 2024-be, amikor a magyar részvénypiac több mint 30 százalékos emelkedéssel a világ legjobbjai között volt.
Még úgy is, hogy a Mol 5 százalékot esett, viszont az OTP közel 40, a Richter közel 20, a Telekom pedig közel 90 százalékot ralizott, az OTP és a Richter történelmi csúcsra emelkedett. Ebben sok más mellett már Donald Trump újraválasztása is benne volt, a régi-új amerikai elnök többek között azonnali ukrajnai béketeremtéssel kampányolt, nem nehéz belátni, hogy egy tűzszünet jó hatással lenne a régió cégeire és azok részvényeire, így a magyarokéra is.
Évek óta írjuk a Portfolio-n, hogy a magyar részvények nagyon olcsók. Aztán az ukrajnai invázió után jóárasították a magyar részvénypiacot, amivel értelmezhetetlenül olcsók lettek a magyar papírok, viszont az ukrajnai háború kirobbanását követő mélypontok óta a Mol közel 15, a Richter 60, az OTP 180, a Telekom pedig 350 százalékot emelkedett (úgy, hogy ezek a cégek tetemes osztalékot is fizettek azóta).
Mi kellett az emelkedéshez?
- Erős céges teljesítmények, bevétel- és profitnövekedés
- Jó nemzetközi tőzsdei hangulat
- Az ukrajnai béke ígérete (Orbán Viktor szerint 2025-ben véget ér a háború, és a béke éve jön)
- Egyedi céges sztorik (például a Magyar Telekomnál az inflációkövető díjkorrekció, a különadók kivezetése, az osztalék emelkedése)
- Forintgyengülés (dollárban nézve is az élmezőnyben van idén a magyar piac)
Hogy egy ekkora rali után hogy néznek ki az árazások?
Még mindig nagyon olcsó a magyar piac.
6 alatti P/E rátán lehet megvenni a magyar piacot, az OTP 6 körüli P/E és 1,1-es P/BV szorzón forog, a Mol P/E-je 5-ös, EV/EBITDA-ja 3-as, a Richter P/E-je 7-es, a Telekom EV/EBITDA-ja még mindig 4 alatti.
Historikusan és a releváns peerekhez képest is olcsók a magyar részvények.
Ha kitart a jó tőkepiaci hangulat, és Ukrajnában elhallgatnának a fegyverek, nem lennénk meglepődve, ha 2025-ben újra remek éve lenne a magyar tőzsdének.
Címlapkép forrása: witthaya_prasongsin via Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
