Tavaly az év egyik legjobb sztorija volt a tőzsdén a Tesla. A befektetők kezdetben ugyan meglehetősen örültek az árháborúnak, de az az év végére komolyan visszaütött a cégnek. Elon Muskék ráadásul már januárban jóval lassabb bevételnövekedésre figyelmeztetettek, ennek fényében pedig nem is meglepő, hogy ütik-vágják a Teslát, az viszont már annál inkább, hogy még ennek ellenére is milyen magas árazási szorzón forognak a vállalat részvényei, nem csak az autógyártókhoz, hanem a legnagyobb amerikai cégekhez képest is. Ennek apropóján megnéztük, hogy mit mutatnak most a grafikonok, a meglehetősen megcsappant befektetői kedv ellenére pedig vannak is jó lehetőségek a Teslában.
Negyedével-harmadával drágább egy itthon gyártott élelmiszertermék hazai értékesítése, mint Németországban, de számos más európai országban is olcsóbban találhatjuk meg a jól ismert magyar márkákat, mint a megszokott boltokban. A számos példával, így például tésztafélékkel, szalámival, snackekkel már illusztrált, sokakat felháborító jelenséget most egy fiktív termék sorsán keresztül tárjuk fel, amelyből kiderül, hogy egyértelműen a hazai gazdasági és szabályozási környezet az oka annak, hogy a többet kereső uniós polgárok is olcsóbban veszik az árut, mint a magyarok.
Idén eddig soha nem látott mértékben ömlenek a nemzetközi befektetések a dél-koreai piacra, a befektetők abban bíznak, hogy a Japánban látott reformokhoz hasonló intézkedések jöhetnek - írja a Bloomberg.
Az Electrolux weboldalán téves árral, mindössze 1800 forintért szerepelt egy alapáron 160 ezer forintos beépíthető sütő szerda délután, az félreárazott termékből 1300-an rendeltek - írja az Index.
2023-ban a Csodálatos Hetes néven ismert big tech részvénycsoport dominálta az amerikai részvénypiacot, az ide tartozó nagyvállalatok részvényárfolyamának szárnyalása kellett ahhoz, hogy hatalmas emelkedéssel zárják az évet a vezető tengerentúli részvényindexek. Egyes elemzők szerint azonban ha csak részben is, de véget ért a hét nagyágyú menetelése: jobban mondva az anyag nem vész el 2024-re sem, pusztán átalakul, mégpedig két új részvény csatlakozhat a szupercsapathoz, kigolyózva onnan a Metát és a Teslát.
Kedden délután a Magyar Nemzeti Bank bejelentette: az irányadó kamatát 75 bázisponttal, 12,25%-ról 11,5%-ra csökkentette. Megnéztük, ez a döntés hogyan fogja befolyásolni a hitel- és betéti kamatokat, azaz várhatunk-e alacsonyabb kamatokat a jegybank kamatvágása miatt.
Kijöttek az OTP legfrissebb számai, amik alapján erős a bank, de ez már valamelyest az árfolyamban is tükröződik, ami már több mint harmadával emelkedett idén. Megnéztük, hogy érdemes-e még beszállni.
A magyar tőzsde idén az egész világon az egyik legjobban teljesítő, nagyrészt azért, mert nagyot ment az OTP és a Telekom. Ami ennél is érdekesebb, hogy miközben az elmúlt hónapokban elromlott a nemzetközi befektetői hangulat, a magyar piac még mindig a történelmi csúcs közelében áll. Mutatunk néhány magyarázatot erre az anomáliára.
Hasonló témákról, többek között a magyar és külföldi részvényekről a Portfolio Investment Day 2023 befektetői eseményen is szó lesz.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerda esti közleménye alaposan elrontotta a hangulatot a nemzetközi tőzsdéken, ennek következtében pedig a legnépszerűbb papírok is erős nyomás alá kerültek, ez alól nem volt kivétel az idei év legnagyobb tőzsdei sztárjának számító AI-szektor sem. A romló kilátások és a befektetői eufória háttérbe szorulásával pedig az egyik legfontosabb szereplőnek, az AMD-nek a jegyzése is bezuhant, ezzel az árfolyam már több mint negyedével csökkent az elmúlt hónapokban. Ennek apropóján megnéztük, hogy vajon érdemes-e belenyúlni a "hulló késbe", vagy újabb zuhanásra lehet számítani a tech-óriásnál?
Többek között a mesterséges intelligenciához köthető befektetésekről is szó lesz a Portfolio Signature Online Klubján.
Meddig megy még az OTP? Ez az a tőzsdei kérdés, amit az elmúlt hetekben a legtöbbször megkaptam, főleg azután, hogy kijött a múlt heti brutál beszámoló, az egymilliárd eurós profittal. Ha elfogadjuk, hogy a piacok tökéletesen áraznak, és az összes információ beépült az árba, akkor nincs több kérdés, 14 ezer forintot ér az OTP, mert ott van az ár. De azért van még néhány kapaszkodó a meddig megy még kérdés megválaszolásához.
Nagy sztori az OTP, a régiós makró, az orosz-ukrán bankpiaci helyzet és a magyarországi adóztatás is a legrosszabb forgatókönyvekhez képest sokkal jobban alakul, a leánybankok pedig ontják a profitot. Egyre több befektető látja ezt, nagy forgalommal menetel felfelé az árfolyam, ami idén már közel 40 százalékot emelkedett. A technikai kép is pozitív, de vannak már figyelmeztető jelek.
Több mint 60 százalékot száguldott az OTP árfolyama a tavalyi mélypontról, idén már 28 százalék a plusz, tavaly március óta nem látott szintre, újra 13 ezer forintig emelkedett ma az árfolyam. Ezen az úton sok volt a szembe szél, de a kockázatok egy része utólag visszanézve kisebb lett, mint amire sokan számítottak, közben a bankcsoport már jóval többről szól, mint Magyarország.
A Hidroelectrica romániai energiaipari vállalat részvényenként 104 lejre (22,87 dollár) árazta be tőzsdei bevezetését, ami 46,8 milliárd lejes (10,29 milliárd dolláros) piaci kapitalizációt jelent a cég számára, számol be róla a Reuters. Vélhetően ez lehet az idei év egyik legnagyobb európai tőzsdei bevezetése, a vízerőművek üzemeltetésével foglalkozó vállalat július 12-én lép be a bukaresti tőzsdére.
Megszűnnek az IC-pótjegyek, a vasúti távolsági közlekedésben a helyükbe új, egységes árazású helyjegyek lépnek, amelyek megváltásával immár az országbérletek is felhasználhatók lesznek az IC- vagy más helyjegyköteles vonatok másodosztályán történő utazáshoz - írja a MÁV.
Az 1970-es évek elején egy érdemi inflációcsökkenés mellett 77 százalékos részvénypiaci rali zajlott le kicsivel több mint két és fél év alatt az S&P 500 indexben. Ez volt a Nifty Fifty éra, a törhetetlen ötvenek száguldása. Döbbenetes, hogy az aktuális részvénypiaci helyzet mennyi mindenben hasonlít az ötven évvel ezelőtti szituációhoz.
2022-re sok mindent el lehet mondani, de azt biztosan nem, hogy a tőzsdék éve lett volna. Az egekbe szökő infláció és a szigorú jegybanki kamatemelések közepette leginkább a technológiai szektor sínylette meg a tavalyi évet, ez pedig a GMO befektetési vállalat eszközallokációs csapatának társvezetője szerint kedvező körülmény volt az érték alapon árazott részvények (value) relatív felülteljesítése tekintetében. Van tehát némi öröm az ürömben a szakember szerint, mindenesetre visszatekintve, a 2022-ben bekövetkező brutális visszaesésben leginkább a "kimaradás örömét" (joy of missing out, JOMO) lehetett befektetőként értékelni - de mi várható idén a tőzsdéken, lehet már látni kedvező árazásokat a piacokon? Erről is értekezett negyedik negyedéves befektetői levelében Ben Inker.
Máris jön a La Nina.
Szeptember 17-én lesz a Future of Finance konferencia, amelyen feltárul a pénzügyek jövője.
Kijevben nem fognak örülni a felvetésnek.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
