444 lesz az EURHUF (Accorde Alapkezelő)
A német gazdaság gyengélkedése nem fog egy csapásra megoldódni egy új kormány hatására, sőt az Egyesült Államokkal szembeni vámháború és a kínai autóipar térnyerése további nehéz hónapok elé állíthatja a német gazdasági vezetést. Részben az ilyen külső hatások, melyekre a magyar gazdaság is kitett, részben pedig az EU-s pénzek részleges elvesztésével kapcsolatos hírek hozzájárulhatnak a magyar országkockázati prémium emelkedéséhez és a 2025-ös gazdasági növekedés a most eltervezett szint alatt maradhat. Kulcskérdés lesz az is az év során, hogy az MNB új vezetésének fájdalomküszöbe hol lesz és milyen monetáris arzenálban gondolkodik. Nem elképzelhetetlen, hogy ha a forint nem hirtelen, hanem fokozatosan értékelődik le, akkor ez a fájdalomküszöb kitolódhat és lesz olyan pillanat az év második felében, amikor átmenetileg 444-es árfolyamot is láthatunk.
Black swan
A fekete hattyú esemény (angolul black swan event) egy olyan, ritka és előre nem látható esemény, amely rendkívüli hatással van a társadalomra, gazdaságra vagy más rendszerekre. Az elméletet Nassim Nicholas Taleb, libanoni származású gondolkodó és író népszerűsítette a 2007-ben megjelent The Black Swan című könyvében.
Az ilyen események jellemzője, hogy ritkák, és a bekövetkezésük valószínűsége nagyon alacsony, jelentős hatásúak, rendkívüli mértékben megváltoztathatják a gazdasági, politikai vagy társadalmi rendszereket.
Az elnevezés történeti gyökerei Európából származnak, ahol az 1600-as évek végéig azt hitték, hogy minden hattyú fehér, mivel addig csak ilyeneket láttak. Ez a hit 1697-ben változott meg, amikor európai felfedezők első alkalommal találkoztak fekete hattyúkkal Nyugat-Ausztráliában. A fekete hattyú kifejezés ezért a váratlan és addig elképzelhetetlen események szimbólumává vált.
Fekete hattyú esemény volt az elmúlt évtizedekben például a 2001. szeptember 11-i terrortámadás, a 2008-as pénzügyi világválság vagy a Covid-19 epidémia.
Feltámad a kínai ingatlanpiac (Apelso Capital)
A kínai lakosoknak nem sok választása volt korábban, hogy a megtakarításaikat mibe fektessék, hiszen a tőkekiáramlás korlátozott volt, a tőkepiacokhoz való hozzáférést pedig csak néhány gazdag ember számára tették elérhetővé. A kínai „pénzügyi elnyomás” politikája nem sok védelmet kínált a háztartásoknak az infláció ellen. A döntő többségében állami tulajdonú bankokban a betéti kamatok szintjét az infláció alatti szinten tartották. A negatív reálkamat következtében a lakosságnak érdekében állt eladósodnia, így hitelből finanszírozott ingatlanvásárlás volt szinte az egyetlen lehetőség a megtakarításra. A kínai lakosság megtakarításának közel 70%-a ingatlanban volt, így politikailag is nagyon érzékenyen érinti a kormányt az Evergrade csődjével indult ingatlanpiaci összeomlás. A kínai állam számos intézkedést hozott, hogy megtámassza az ingatlanpiacot, azonban egyelőre kevés sikerrel tette mindezt. Az élénkülés minimális jelét mutatja az ingatlanpiac az elmúlt időszakban, az új lakás árak hó/hó alapon stabilizálódni látszódnak 13 hónapos egymást követő növekvő mértékű esést követően. Egy pozitív szcenárió esetében, ha sikerülne a gazdaságpolitikusoknak életet lehelni az ingatlanpiacba, úgy a megtakarítások növekedése a fogyasztási kedvet növelhetné, ezzel meglepetésszerű kínai reálgazdasági növekedést okozva 2025-ben, ami a kínai tőkepiacra is pozitív hatással lenne.
Megnyeri az előrehozott választást Németországban az AfD (Concorde Értékpapír)
A jelenleg még második legnépszerűbb német párt a február 23-i Bundestag választáson az első helyet szerzi meg, mellyel megkerülhetetlen politikai erővé válik és így a német gazdaság élénkítésével kapcsolatos várakozások elolvadnak. Eközben az európai kötvényspreadek elkezdenek még jobban szétforgácsolódni, emiatt az EKB kénytelen egy eszközvásárlási programot beindítani, az EURUSD keresztárfolyam pedig paritás alá megy.
Nem kamatcsökkentés, hanem kamatemelés az USA-ban (Equilor Alapkezelő)
Az USA-ban a rövid bázisú inflációs adatok ismét jelentősen felfelé kanyarodtak (4-5%) ez elmúlt hónapokban. Amennyiben a jelenlegi várakozásokkal szemben az emelkedés tovább folytatódik és az USA headline inflációs adatok is jelentősen romlanának, az jelentős negatív hatással lenne az értékpapírpiacokra. Első lépésben a jelenlegi 50bp-os kamatcsökkentési várakozások árazódnának ki, de akár a kamatemelési ciklus is újra indulhatna. A kötvénypiac egyébként is rossz hangulata tovább romlana, az emelkedő hozamok az amerikai részvénypiacot is negatívan érintenék. Ezzel elindulhat egy globális kockázatkerülési hullám, amely, mint általában a feltörekvő piacokon okozza a legnagyobb veszteségeket.
Kvantumugrás a nyugati autógyártóknál (Equilor Investment)
A fekete hattyú esemény bekövetkezésének valószínűsége rendkívül kicsi, azonban a hatása ebből kifolyólag aránytalanul nagy. A tőkepiacokon ilyen nagy hatású hullámokat kelthet, ha sikerül a szilárdtest akkumulátorokat a várthoz képest hamarabb gyárthatóvá tenni. Jelenleg több cég is foglalkozik ilyen akkumulátorok fejlesztésével, azonban a piac a Quantumscape erőfeszítéseit tartja a legígéretesebbnek, melynek a legnagyobb részvényese a német Volkswagen. A cég idén a harmadik negyedévben már megkezdte a QSE-5 nevű termékének a kis mennyiségű mintáinak a kiszállítását az autógyártó partnerei számára. Egyelőre még nem állnak készen a nagy mennyiségű termelésre, várhatóan 2028-ban indulhat meg az értelmezhető mennyiségű gyártás. Azonban ha 2025-ben arról lehetne olvasni, hogy a vártnál hamarabb sikerül megoldani a felskálázást, és már 2026-tól képesek lennének olcsó és nagy energiasűrűségű akkumulátorokkal ellátni a nyugati autógyártókat, az jelentős fegyvertény lenne a hagyományos autógyártók számára. Jelenleg ugyanis finoman fogalmazva sem állnak nyerésre a kínai konkurenciával szemben, melyek rendkívül olcsó akkumulátorokhoz férnek hozzá. Ez látszódik a nyugati autógyártok, köztük a Volkswagen árazásán. Egy ilyen fejlemény alapjaiban rendezhetné át az erőviszonyokat és a befektetői várakozásokat, így a jelenleg 2-3x EV/EBIT szorzókon forgó nyugati autógyártók értékeltsége könnyen megduplázódhatna.
Ortodoxia vs unortodoxia (HOLD Alapkezelő)
Argentína elmúlt évtizedei a gazdaság rendberakása helyett arról szóltak, hogy négy évente jött egy politikus, aki elmondta, hogy minden mások hibája és a következő négy év jó lesz. Nem lett jó. Ez alatt az időszak alatt a devizájuk annyit gyengült, mintha a dollár/forint 200 környékéről nem 400, hanem 200 ezer környékére gyengült volna - valamint idén például 200% infláció. Szóval a gazdasági unortodoxia elhozta a gazdasági összeomlást - úgy tűnt, csak a foci maradt nekik.
Magyarország elmúlt évtizedei arról szóltak, hogy a kelet-európai blokkal együtt élvezték az EU integráció előnyeit: stabil jogállam, kiszámítható környezet, beáramló tőke. Szóval a gazdasági ortodoxia elhozta a történelmi prosperitást - úgy tűnt, csak foci nincs. Mindkét országban nagy változást hozhat 2025 a devizapiacokon. Argentína az új elnökkel visszatér a gazdasági ortodoxia ösvényére, ha a választó hagyja. Magyarország pedig egyre inkább lesodródhat az európai integráció ösvényéről, amire a befektetők és a lakosság csak mostanában kezd ráébredni. Úgyhogy, ha valaki argentín pezót tart forinttal szemben, az mindkét folyamatból profitálhat.
Leáll a kamatcsökkentéssel a Fed (K&H Értékpapír)
A Fed érezhető kamatcsökkentéseket hajt végre, legutóbb pedig 2024 decemberében is sor került erre. Ennek kapcsán előrejelzéssel is szolgáltak a közelmúltban, a korábban prognosztizált 4 helyett már csak 2 vágással számolnak 2025-ben, és a befektetők is azt árazzák, hogy további 2 kamatvágás jöhet még 2025-ben, és 2026-ban is lehetnek még kamatcsökkentések.
Az igazán negatív meglepetés és nem várt forgatókönyv így az lenne, ha 2025-ben teljesen elmaradnának a kamatcsökkentések, és a Fed részéről a mostani kamatszinten állna le a kamatvágási ciklus. A részvénypiaci árazások alapján azért nem vagyunk alacsony tartományban, így egy leálló kamatvágási ciklus komoly kockázatot jelentene a részvénypiacoknak, legyen szó akár amerikai, akár európai piacokról. Bár ennek a valószínűsége jelenleg igen csekély, hatását tekintve komoly tőkepiaci turbulenciát okozhat, így 2025-ben jelentős kockázatot jelenthet még annak alacsony valószínűsége ellenére is.
Több mint 30 százalékot zuhan, 4000 pont alá esik az S&P 500 (MBH Befektetési Bank)
A részvénypiaci árazás feszített, az S&P500 index P/E mutatója 28 körül van. Kiszűrve az olyan időszakokat, amikor a vállalatok többségének eredménye negatív (pl.: 2000 vagy 2008) és így a P/E mutató is nagyjából értelmezhetetlen, ez mindenképpen magas értéknek tekinthető. Ugyanakkor ma az amerikai gazdaság jó helyzetben van, legyen szó GDP növekedésről, a munkanélküliség alakulásáról vagy az inflációról. De akkor mégis mi történhet?
Donald Trump, régi-új amerikai elnök már korábban ismertette azokat a lépéseket, amelyeket meg fog (szeretne?) lépni kormányzása alatt. Így a legtöbb importra vámot vezetne be, ahol 20-60%-os számok repkedtek a sajtóban. Az elemzők erős dollárról beszélnek, amely egyébként negatív az olyan amerikai cégeknek, akik a globális színtéren vannak jelen. Ilyenek például a nagy kapitalizációjú technológiai cégek (Amazon, Apple, Meta, Alphabet stb.). Trump jelentősen csökkentené a szabályozást, előtérbe kerülne a pénzügyi szektor deregulációja, azonban tudjuk, hova vezethet az alacsony szabályozottság, láttuk 2007/08-ban. Az új elnök célja a költségvetési költekezés visszafogása, amellyel szemben már most sokan szkeptikusak.
2025-ben aztán kiderülhet, hogy a vámokkal együtt visszatér az infláció, főként azért, mert belföldön, amerikai bérekkel csak drágán lehet terméket előállítani. Az erős dollár miatt a vállalatok szenvednek, csökken a profitjuk, így végső soron a befektetők nem számolhatnak osztalékjövedelemmel és árfolyamnyereséggel és egyúttal jelentősen csökken a beruházások aránya, amely a GDP egyik fontos összetevője. Mindez recessziót okoz, amit költségvetési költekezéssel (amely már most is a GDP 6-7%-ára rúg) nem lehet kisegíteni, hiszen az már így is túlfeszített. Csak a monetáris politika segíthet, de annak hatása időben csak később jelentkezik. Kiderül, hogy az elnök egy alapvetően jó állapotban lévő gazdaságot örökölt, amely jelentős visszaesést mutat 2025-ben, ez pedig nem az, ami az ígéretek között szerepelt. Végső csapásként a kormány megbukik a kialakult helyzetben, az S&P 500 értéke pedig 4000 pont alá esik. (Megjegyzés: az MBH Befektetési Bank 2025 év végére 6465 pontos S&P500-zal számol.)
Trump-sokk és chipválság (Raiffeisen Alapkezelő)
A Trump adminisztráció a vártnál agresszívebben kezdi a vámtárgyalásokat és a legtöbb kínai termékre 60%-os vámot vet ki, miközben az orosz-ukrán háborúban gyors lezárást preferál, így belekényszeríti az ukránokat egy jelentős területi veszteséggel járó békekötésbe. Ezzel párhuzamosan Donald Trump hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak nem feladata a világban a csendőri szerepe fenntartása. A fentiek hatására a kínai vezetés a gazdasági visszaesés tompítása érdekében rendkívüli fiskális élénkítést jelent be, ami elsősorban a fogyasztás és az ingatlanpiacot célozza meg közvetlen támogatások és kedvező kamatozású hitelek formájában. Ezen felül leértékeli a jüant és agresszív propagandát indít, miszerint a vámokkal gyakorlatilag az Egyesült Államok hadat üzent Kínának. Felpörgeti a hadikiadásokat, és 2025 második felében blokád alá veszi Tajvant. A chipgyártás koncentrált struktúrája miatt, a fejlett világ jelentős része nem fér hozzá közvetlenül a high-end chipekhez, ami rövidtávon jelentős gazdasági visszaesést és ezzel párhuzamosan a 70-es évek olajársokkjához hasonló inflációs hullámot okoz. A rendkívüli körülményekre tekintettel az amerikai big tech cégek összefognak, és az állammal együtt egy félvezető gyártást finanszírozni hivatott alapot hoznak létre, amely felvásárolja a ASML-t és az Intelt, hogy jelentős termelési kapacitás kiépítésébe kezdhessen. A folyamat azonban sajnos lassú és diplomáciai úton sem sikerül a Tajvan körüli konfliktust kezelni, a vámok és a chiphiány miatt az infláció magas, aminek megjelennek a másodkörös hatásai is, így egy stagflációs környezet alakul ki. A hosszú dollár hozamok felmennek, amivel párhuzamosan a Fed vezetése is jelzi, hogy kénytelen újra a kamatemelések felé venni az irányt. A magas kamatszint, a chipgyártásba öntött - nem értékteremtő, de szükséges - tőkebefektetések és a félvezetőhiány miatt visszavágott AI ambíciók hatására az amerikai technológiai papírok árfolyama jelentősen esik. A lakosság látva a magas inflációt, emelkedő munkanélküliséget és a szenvedő részvénypiacot elkezdi a megtakarításait bitcoinba és aranyba átmenekíteni. A Trump adminisztráció a romló gazdasági helyzetre való tekintettel agresszívan kritizálja a Fed döntéseit, illetve a kínaihoz hasonló fiskális lazításba kezd, ami bár tompítja a rövidtávú gazdasági károkat, azonban tovább fűti az inflációs várakozásokat.
Összeomolhat 2025-ben az orosz rubel (VIG Alapkezelő)
Az orosz-ukrán konfliktus utóbbi két hónapban megfigyelt eszkalációja (észak-koreai katonák megjelenése Kurszknál, erre válaszul az amerikai rakéták használatának engedélyezése oroszországi célpontok ellen is, majd erre válaszul az orosz nukleáris doktrína módosítása, majd pedig egy interkontinentális ballisztikus rakéta kilövése ukrán célpontra) új szintre lépett. Utóbbira válaszul a NATO országok kijátszották saját, legpusztítóbbnak gondolt kártyájukat: a Gazprombank szankciós listára helyezését. Úgy tűnik, hogy ez valóban célba ért: a rubel pár nap leforgása alatt 15%-ot gyengült a dollárhoz képest. A deviza védelme érdekében az orosz jegybank 23%-ra emelte az irányadó kamatot, ami a 9%-ra gyorsuló éves (hivatalos) inflációs ráta mellett jelentős monetáris szigorításnak mondható. Kérdés persze, hogy hihetünk-e a hivatalos statisztikáknak. Sajtóhírek szerint a krumpli ára az előző évhez képest 65%-kal emelkedett és a Kreml élelmiszerjegyek bevezetésén gondolkodik az alacsonyabb jövedelműek számára. A rubel iránti bizalom megingása arra utalhat, hogy az átlagfogyasztó is úgy érzi, a korábbi, stabil jóléttel kapcsolatos ígéretek többé már nem fenntarthatóak. Könnyen lehet, hogy az orosz gazdaság közeledik ahhoz a ponthoz, amikor a döntéshozóknak választani kell a piaci mechanizmusok fenntartása és az elkerülhetetlen recesszió, vagy a teljes hadigazdálkodásra való átállás között. Utóbbi forgatókönyv népszerűtlenségéhez nem fér kétség, így nagyon is elképzelhető, hogy az orosz vezetésnek is érdekében áll a tárgyalások megkezdése a konfliktus lezárása érdekében, főleg, ha még az olajár is folytatja lejtmenetét. A tárgyalások elindulása a háborús diszkont kiárazódásához vezethet a közép-kelet-európai befektetési eszközök esetében.
Címlapkép és fotók: Getty Images
Címlapkép forrása: Serenko_Natalia via Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
