Fontos, hogy az iparági szakértők megosszák egymással a tapasztalataikat, ami jó útmutató is egyben. A fenntartható épületek kialakítása egy nagyon komplex feladat: energiahatékonyság, vízhatékonyság, egészséges beltéri környezet, fenntartható anyagválasztások, karbontudatos üzemeltetés – kezdte előadását Szemerédi Dóra Diána.
A Westend esetében évek óta foglalkozunk a folyamattal: tetőkert, szökőkutak, természetes fény, közösségi terek. Ezek mindegyike már a 25 évvel ezelőtti megvalósítás során is szempontok voltak, de a magas arányú hulladék-újrahasznosítás, a környezettudatos felújítások és a karbontudatos üzemeltetés is ezt a célt szolgálja – tette hozzá.
Egy épület zöldítésénél elsőként meg kell határozni azokat a műszaki és építészeti célokat, amik megvalósíthatók. Az energiacsökkentés után elindulhat az energiamix zöldítése, ez most van folyamatban nálunk, ősztől a teljes Westend energiamixének több mint 60 százalékát zöldenergiából fedezik egy napelempark segítségével, ami azonnali kibocsátáscsökkentést eredményez.
Jövőbeli lépésként a cél az energiafogyasztási csúcsok letörése mesterséges intelligencia segítségével, ami adatvezérelt fogyasztásoptimalizálást jelent. Emellett a barnaáram-fogyasztás csökkentése, további kibocsátáscsökkentés és az energiafogyasztás optimalizálása van tervben. A jövő városai nemcsak a technológia, hanem a természet integrálásával épülnek majd fel – hangsúlyozta a szakértő.
Lesz valaha karbonsemleges épületállományunk?
A karbonsemlegesség volt a fő témája a panelbeszélgetésnek. Mióta beszélhetünk karbonsemleges építésről? Ki, hogy látja a folyamatot és a jövőbeli terveket? – tette fel a kérdést Kolossa József DLA, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének vezető fenntarthatósági szakértője.
A karbonsemleges fogalom, hogy annyi kibocsátás marad csak fenn, amennyit el is tudunk nyelni. A fejlett országok 2050-re tettek klímasemleges vállalást, a fejlődő országok valamivel későbbre. Ez azonban csak azt ígéri, hogy a jelenlegi felmelegedésen nem rontunk tovább. A HuGBC-vel dolgozunk együtt egy karbonsemleges útiterv kialakításán. Az épületek kibocsátása az üzemeltetési és a beépített karbonból tevődik össze – hangsúlyozta Koczóh Levente András, a Green Policy Center Senior klímapolitikai szakértője.
A HelloParksnál fejlesztők és üzemeltetők is vagyunk, így mindkét oldalt figyelembe vesszük a karbonkibocsátásnál. Az ellentételezés azonban nem megoldás, mindenképpen csökkentésre van szükség. Vannak részek, amikkel nincs mit tenni, például a betongyártás, de ahol van lehetőségünk, ott kötelességünk csökkenteni. Ha például nyáron és nem télen betonozunk, az sokkal kisebb kibocsátást eredményez – emelte ki Bencze Anna, a HelloParks fenntarthatósági vezetője.
Svédországban, ahonnan a cégünk származik már előrébb járnak a kibocsátáscsökkentésben mind a termékek, mind a szolgáltatások terén. 75 százalékban használunk újrahasznosított alapanyagokat tartalmazó termékeket a gyártásunk során, illetve a karbonsemleges acél fejlesztésével is aktívan foglalkozunk – tette hozzá Csipszer Zoltán, a Lindab Kft. üzletágvezetője.
Mi egy dán cég vagyunk, így a jó szemlélet nálunk is megvan. A karbonsemlegességhez vezető út az épületállomány zöldítésén át vezet. A Veluxnál lokális fenntarthatósági fejlesztéseket hajtottunk végre, a termelés során képződő faforgáccsal fűtünk, amivel évente mintegy 20 százalékos kibocsátáscsökkentést tudtunk elérni – hívta fel a figyelmet Kovács Gábor, Head of Public Affairs, Velux.
Az MFOI célja, hogy minél több jogosult magyar szereplőt tudjon segíteni a közvetlen uniós forrásokra történő pályázásban. Az EU évtizedek óta foglalkozik klímaváltozással, energiahatékonysággal, karbonsemlegességgel, fogalmaz meg szakpolitikákat és elérendő célokat ezeken a területeken. Az egyik legnagyobb prioritása, az európai zöld megállapodás, amely megfogalmazza a legfontosabb zöld célokat, úgy, mint például Európa klímasemlegességének elérése 2050-re. Az EU jelenlegi hétéves költségvetésének 30%-a támogatja az éghajlatváltozás elleni küzdelemben kitűzött célokat. A lehetőség tehát adott, a fejlesztési célok függvénye, hogy ki, mire tud forrást szerezni – mondta el Zsámba Judit, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) projektmenedzsere.
MFOI: folytatjuk eddig megkezdett munkánkat, igyekszünk hozzájárulni a magyar közvetlen uniós projektek számának növeléséhez (többek között) a zöld átállás területén is. Személyre szabott tanácsadással segítjük ügyfeleinket forrásszerzésben, zöld céljaik elérésében, hozzájárulva ezzel az EU fejlesztési céljainak eléréséhez is.
Fontos szempontok az energiatudatosságban
- A karbonsemlegességhez rendszerszemléletre van szükség, hogy a lehető legnagyobb lehessen a csökkentés, ha például indokolatlanul sok szigetelést teszünk egy épületre, már nem javul a hatékonyság, miközben az alapanyagok előállításának kibocsátása emelkedik.
- Napelemet is például akkor érdemes csak telepíteni, ha már megvan az épület szigetelése. Nem lehet kihagyni egy-egy köztes lépést.
- Az épületfelújítási arány ma évi 0,2 százalék Magyarországon, miközben az EU-s elvárás 3 százalék lenne.
- A jelenlegi szabályozási rendszerben sok helyen vannak olyan rugalmatlanságok, amik lassítják az átállást. Remélhetőleg hamarosan Magyarországon is megvalósulnak az energiaközösségek.
- A jövő építőanyaga a fa. Jelenleg rengeteg túltervezés van az épületeinkben.
Ki, hogy látja a jövőt?
HelloParks: megjelent az ESG stratégiánk, amiben van egy részletes lépéseket tartalmazó útvonaltervünk a 2050-es célok megvalósulásához. A beépítési és a működési karbon nálunk 50-50%, 2025-től 25%-kal, 2030-tól pedig 50%-kal csökkentjük a beépítési karbont, a 2025-ös célt már sikerült is elérnünk
Lindab: igyekszünk alapanyagszinten is karbonsemleges acéltermékeket használni, szeretnénk összekötni az ESG-t a megfelelő beltéri levegőminőség fogalmával
Green Policy Center: nagyon várjuk a nemzeti energia- és klímaterv végleges változatának elfogadását, és klímaalkalmazkodásban is várható egy anyagunk hamarosan
Velux: a Kádár-kockákkal mindenképpen jó lenne valamit kezdeni, egy külföldi pilot projektben volt, hogy 80 százalékos energiamegtakarítást sikerült így elérni
MFOI: igyekszünk a közvetlen uniós forrásokba való pályázásban segíteni, itt azonban nem közvetlen infrastrukturális beruházások, hanem innovatív alapanyagok, technológiák, kutatások szerepelnek, ezekben segítjük az érdeklődőket a zöld céljaik elérésében, hozzájárulva ezzel az unió fejlesztési céljaihoz is
Címlapkép forrása: Berecz Valter / Portfolio
