Az önkéntes nyugdíjpénztárak adatai alapján a szektor 2024-ben 13,79 százalékos átlagos nettó hozamról számolhatott be. Az elmúlt két évtizedben először sikerült két egymást követő évben is két számjegyű hozamot elérni. A pénztárak az utóbbi húsz évben versenyképes, az inflációt közel két százalékponttal meghaladó hozamot írtak jóvá tagjaiknak - közölte az MNB.
Nem várt fordulatokban bővelkedett tavaly az önkéntes pénztári szektor a ma megjelent statisztikák alapján: egyrészről az önkéntes pénztáraknál hosszú idő után tavaly nőtt a taglétszám, másrészről rekordot döntöttek a pénztári befizetések is. Mindez annak ellenére, hogy csak a tavaly szeptember végéig meglévő nyugdíjpénztári megtakarítás használható fel lakáscélra. Ebből egy nagy év végi hajrá és egy nagy koppanás is kinézett a szektornak, az előbbi jött be.
A Fidelity Investmentsnél az 1 millió dolláros vagy annál nagyobb összegű nyugdíjmegtakarítási (401(k)) számlák száma 27%-kal 537 000-re emelkedett 2024-ben, ami elsősorban a jó részvénypiaci teljesítményeknek köszönhető - közölte a vállalat a Bloomberg szerint.
Jövő hétfőtől, azaz március 3-tól új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a konstrukció fontosabb paraméterei nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős, 5,75-6,75% között mozgó kamatozással. Nemrég a FixMÁP-ból is új sorozatot bocsátottak ki, de ott sem változtak a feltételek.
A friss adatok szerint 122 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak február közepén, mint december végén, pedig ez idő alatt két fontos PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény a múlt havi 315 milliárd forintnyi kamatfizetés 40%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 60%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, a kamatok kétharmada továbbra is az állampapírokat keresi. A januárban kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 383 milliárd forinttal csökkent, vagyis a tőke 28%-a választott egyelőre a két konstrukció helyett valami mást. Mindeközben a nagy nyertes továbbra is a FixMÁP, a konstrukció állománya másfél hónap alatt 475 milliárd forinttal 1490 milliárd forint fölé bővült, amivel megelőzte a bónusz állampapír állományát is. Mindez valószínűsíti, hogy a januári PMÁP-kamatok nagyobb összegben a FixMÁP-vásárlásnál jelentek meg. A folyamatok hatására február közepén új rekordra emelkedett a lakossági állampapírokban lévő megtakarítás.
Múlt héten 230 milliárd forint ömlött állampapírba az Államadósság Kezelő Központ bruttó értékesítési adatai alapján. Az előző hetinél jóval nagyobb kereslet hátterében az állhat, hogy számos Prémium Magyar Állampapír sorozat az utóbbi néhány napban fizette ki a 2023-as inflációra épülő, 18-19 százalékos kamatokat.
48%-ot tesz ki a visszaváltási arány a Prémium Magyar Állampapírnál, idén átlagosan 12 százalékos kamatot fizet az állam a lakosságnak - többek között erről is beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Pénz7 hétfői ünnepélyes rendezvényen.
A Trump-kormányzat Department of Government Efficiency (DOGE) nevű hivatala, amelyet a Tesla-vezér Elon Musk vezet azzal dicsekszi, hogy 55 milliárd dollárnyi megtakarítást ért el már most, amelyet főként a DEI (diverzió, egyenlőség és befogadás) és klímavédelmi szerződések megszüntetésével ért el. A Wall Street Journal elemzése azonban kimutatta, hogy a valós megtakarítás messze elmarad a bejelentett összegtől, és a „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
Ritkán volt az utóbbi időben olyan, ami most: egyes intézményi állampapírokkal magasabb kamatot is zsebre lehet tenni, mint lakosságiakkal, a jó hír pedig, hogy ezeket a lakossági befektetők is megvehetik. Mostanra a magyarok mintegy 1700 milliárd forintot tartanak nem lakossági állampapírban, ennek egy jelentős részét Diszkont Kincstárjegyben, amelynek hozama jelenleg bőven meghaladja például a prémium állampapírok átárazódás utáni, 4-5% körüli kamatszintjeit. Összességében az új PMÁP-kamatokhoz képest igen, a FIXMÁP-énál jóval kedvezőbb kamatot viszont jelenleg nem nagyon találni az intézményi papírok között.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy jelentősen megnőtt a magyarok külföldön tartott megtakarításainak aránya, amire valamiképpen reagálniuk kell a magyar pénzintézeteknek. Vendégünk Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt. A műsor második részében a német választásokkal foglalkoztunk, amelyeket vasárnap tartanak. Az esélyekről és a lehetséges koalíciókról Kiss Csabát, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük. Beszéltünk arról is, hogy milyen meglepetések várhatók
2021 óta minden korábbinál nagyobb érdeklődést mutat a magyar lakosság a külföldi és a devizás megtakarítások iránt, termékfejlesztési és értékesítési kihívás elé állítva a hazai pénzügyi szolgáltatókat. Az elmúlt egy év sem volt kivétel ez alól, ma a folyószámla- és lekötött betétekben heverő pénzük 27 százalékát (!) nem hazai forintbetétben tartják a háztartások. Megnéztük, mit is hozott pontosan e téren a tavalyi év. A devizás megtakarítások előretörésével Biztosítás 2025 konferenciánkon is foglalkozunk, érdemes regisztrálni.
Eldőlt, hogy mennyi lesz a 3 év futamidejű Bónusz Magyar Állampapír kamata a következő kamatperiódusban: a jelenleg vásárolható kötvény jövő keddtől egy negyedéven át 7,5%-os évesített kamatot termel a befektetők számára. Idén eddig a Fix Magyar Állampapír bizonyult a vásárlók kedvencének, de a megtáltosodott BMÁP mostantól komoly riválisa lehet a favoritnak. Mivel a héten rekordnagyságú kamat- és tőkefizetés érkezik a megtakarítók számláira, minden bizonnyal jelentős mennyiség fog elkelni az aktuális bónusz-sorozatból.
Nagy pénzek szabadulnak fel a mostani hetekben, elsősorban a Prémium Magyar Állampapír kamatfizetéseinek köszönhetően. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint a pénzpiaci és kötvényalapok továbbra is versenyképesek az állampapírokkal szemben, de a magasabb hozam érdekében érdemes fokozatosan növelni a kockázati kitettséget, és azt is elárulják, mivel. A „forint vagy deviza” kérdésben abban mindenki egyetért, hogy fontos a devizában való diverzifikáció, de ennek mértékében és időzítésében már megoszlanak a vélemények. Vannak, akik szerint nem érdemes sok pénzzel a forint ellen fogadni, mások úgy látják, hogy hosszú távon a hazai fizetőeszköz nem tud kitörni a gyengülő trendből. A szakértők azt is elárulták, mit gondolnak az amerikai részvényekről, érdemes-e még ezekbe fektetni, illetve milyen egyéb régiók részvénypiacai hozhatnak most sokat a konyhára.
Idén közel 3000 milliárd forintnyi tőke- és kamatkifizetés terheli majd a magyar államkasszát, ebből 1800 milliárd forintot a prémium állampapírokra kell kifizetnie az államnak, aminek a nagy része az idei első negyedévben esedékes. Az egyik legnépszerűbb hazai állampapír, a PMÁP kamata alaposan visszaesik, nagy kérdés, hogy mi történik majd a közel 6500 milliárd forintnyi állománnyal. Hogy mekkora kiáramlás várható az állampapírpiacról, hol találhatják meg a helyüket a megtakarítások, és mibe érdemes 2025-ben befektetni, azt állampapírpiaci és tőkepiaci szakemberekkel beszéljük végig a Portfolio Investment Day konferencián.
Csaknem két évtizede nem nőtt olyan nagy mértékben a magyar lakosság megtakarításainak az állománya, mint tavaly, még az inflációval korrigálva is majdnem rekordot döntött a tavalyi gyarapodás. A kedvező pénz- és tőkepiaci hozamkörnyezet mellett a halmozódó állampapírkamatok is hizlalták a számlákat, de sokan a forint gyengülésén is nyertek. A friss tőke elsősorban a befektetési alapokat választotta, és csak utána következtek az állampapírok, de önmagukhoz képest kiugróan sok pénz ment tavaly a nyugdíjpénztári és az életbiztosítási megtakarításokba is. Szemben a tőzsdei részvényekkel, amelyek szépen hoztak a befektetők konyhájára, viszont friss tőkét nem tudtak bevonzani. A megtakarítási piac helyzetével részletesen is foglalkozunk március 4-ei Biztosítás 2025 konferenciánkon, nem érdemes lemaradni a rendezvényről.
Az első hónap tapasztalatai alapján a lakáscélú felhasználhatóság okán a nyugdíjszolgáltatások és hozamkifizetések normál szintjéhez képest duplájára is nőhetett az önkéntes nyugdíjpénztáraktól kifolyó pénzek összege. Bár ma még kevés információ áll rendelkezésre, feltételezésünk szerint reálisnak tűnik a kormány terve, hogy akár 300 milliárd forint áramoljon ki a nyugdíjpénztáraktól lakáscélokra. A legnépszerűbb cél egyelőre a hitel-előtörlesztés, de az év folyamán más célok is előtérbe kerülhetnek.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Tovább eszkalálódik a konfliktus Washington és Kijev között.
Elkezdődött az év legfontosabb mobilkiállítása.
Mit tehet az EU ebben a helyzetben?
Mit jelent az áfa-visszatérítés?
Kurucz Péter, az EY biztosítási szakértője volt a Portfolio Business podcast vendége.
