Bár a 2024-es párizsi olimpia és paralimpia megrendezésének teljesen végső költségszámítása még várat magára, azt azonban ki lehet jelenteni, hogy az utóbbi évtizedekben megtartott olimpiák közül a párizsi játékok kerültek a legkevesebbe, a jelenlegi számítások szerint mintegy 9-11 milliárd euróba. Amit már biztosan tudni lehet, hogy a játékok szűk értelemben vett megszervezése (a szervezőbizottság költségvetése) közel 4,5 milliárd eurót tett ki, amelyet szinte teljes egészében (96%-ban) magán forrásból fedeztek. További mintegy 4,5 milliárd euróba kerültek a rendezéshez szükséges infrastrukturális beruházások. Fürjes Balázs, a NOB tagja a Portfolio-nak elmondta: az USA-ban tartott olimpiákat nem számítva Párizs rekordot állított be azzal, hogy a szervezési költségek fedezésében ilyen magas volt a magán források aránya. Hozzátette: a párizsi volt az eddigi legköltséghatékonyabb olimpia, ahol alig kellett új sportlétesítményeket építeni, az egyéb kapcsolódó infrastrukturális beruházások pedig olyan projektekből álltak, amelyekre az olimpiától függetlenül is szüksége volt a francia fővárosnak. Ezek alapján úgy véli: a jövőben csak olyan városnak lesz esélye olimpiát rendezni (különösen Európában), amely bizonyítani tudja a NOB számára, hogy a 2024-es játékokhoz hasonlóan pénzügyileg fenntartható módon rendezi meg majd az eseményt.
Közvetetten a magyar építőipart is befolyásolhatják a német építőipari folyamatok, akár a munkaerő vándorlásán keresztül. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elemzése ezúttal a német építőipar járta körül, mely a jelek szerint 2025-ben is jelentős kihívások előtt áll. A magasépítésben változatlanul visszafogott kereslet tapasztalható, a lakásépítésben továbbra is hiányoznak az élénkülést segítő pénzeszközök. A feldolgozó iparban tapasztalható konjunkturális visszaesés pedig egyre nagyobb mértékben hat ki a gazdasági célú magasépítésre.
Novemberben 741 millió euró többlet keletkezett a külkereskedelmi mérlegben. Az ősz végén az export szerényen teljesített, beárnyékolva a növekedési kilátásokat.
A kínai gazdaság vegyes képet mutat a legfrissebb adatok alapján. Míg a feldolgozóipar alig növekedett decemberben, a szolgáltatások és az építőipar fellendülést mutatott. A politikai ösztönzők hatása egyes ágazatokban már érezhető, azonban a gazdaság továbbra is kihívásokkal néz szembe, különösen a kereskedelmi kockázatok tekintetében.
A dán gyógyszeróriás, a Novo Nordisk jelentős beruházást jelentett be hétfőn: a vállalat 8,5 milliárd dán koronát, azaz mintegy 1,2 milliárd dollárt fektet be egy új létesítmény építésébe a dániai Odensében. Az új üzem ritka betegségek, köztük a hemofília (vérzékenység) kezelésére szolgáló gyógyszerek gyártására fog specializálódni, a beruházás várhatóan 400 új munkahelyet teremt és 2027-re készül el, számolt be róla a Reuters.
A negyedéves alapú, 0,7 százalékos GDP-csökkenéssel Magyarország nyújtotta a leggyengébb teljesítményt az európai uniós országok rangsorában az idei harmadik negyedévben - derül ki az Eurostat mai jelentéséből, amelyben az EU gazdasági teljesítményét veszi számba.
Októberben az előzetes adatok szerint 965 millió euró többlet halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben. A számok alapján úgy tűnik, folytatódnak a főbb egyensúlyi folyamatok: a többlet folyamatosan csökken, de olyan magas szintről, hogy ez bőven új történelmi csúcsot fog jelenteni 2024-ben. Abban sincs vátozás, hogy a külkereskedelmi forgalom igen lagymatag, az export és az import is stagnált éves viszonylatban.
Jelentős beruházásokat tervez Délkelet-Ázsiában az adatközpontok területén a dubaji székhelyű Damac Group. A vállalat mintegy 3 milliárd dollárt kíván befektetni a régióban, hogy kihasználja a mesterséges intelligencia és a felhőszolgáltatások iránti növekvő keresletet - számolt be a Bloomberg.
Nem gyűlt össze a népszavazás kiírásához szükséges százezer aláírás a kiemelt beruházások ügyében - állapította meg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kedden.
A harmadik negyedévben 0,7 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez viszonyítva - tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A kiábrándító adat megegyezik az egy hónapja, előzetesen közölt számmal, ma viszont a részletes GDP-adatközlésből már azt is láthatjuk, hogy mi okozta a várakozásoknál is sokkal rosszabb teljesítményt.
Nem múlik el nap mostanában, hogy ne olvasnánk arról, miért lesz rossz a világnak – és különösen azon belül nekünk itt Európában – Donald Trump második elnöksége. Sok igazság van ezekben a véleményekben, de most mégis megpróbálok inkább egy optimistább jövőképet bemutatni az energiaipari átmenetre vonatkozóan. Ebben a szcenárióban a globális klímavédelem intenzitása nem csökken jelentősen, és Európa akár még jobban is kijöhet a változásokból. Nem biztos, hogy így lesz, de ne adjuk fel a reményt!
Az állami megbízások hiánya is jelentősen hozzájárult az építőipar utóbbi időben tapasztalt gyengélkedéséhez, ugyanakkor a jövőbe tekintve vannak bizakodásra okot adó jelek. Eközben a munkaerőhiány okozta nehézségeket újfajta kihívások váltották fel, és az iparág zöld átállására is egyre nagyobb figyelmet kell fordítani. Hogy mindezek tekintetében a jövőre nézve mennyire lehetünk optimisták, elérte-e már a mélypontot a szektor, és mennyire élénkítheti fel a hamarosan induló Vidéki Otthonfelújítási Program és az egyszerűsített Energiahatékonysági Otthonfelújítási Program az építőanyagok iránti keresletet, arról Rázsóné Szórády Csillát, az Újház Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük, aki a november 27-i Construction Technology & Innovation konferenciának is előadója lesz.
A japán kormány kedden közzétette novemberi havi gazdasági jelentését, amelyben fenntartotta korábbi értékelését a gazdaság mérsékelt csökkenéséről. A jelentés ugyanakkor felhívja a figyelmet az amerikai gazdaságpolitika változásainak lehetséges hatásaira, valamint egyéb kockázati tényezőkre is.
Az EU kormányai által tervezett költségvetési megszorítások veszélyeztetik a régió gazdasági növekedését, miközben az Egyesült Államokkal folytatott versenyben is nő a kontinens lemaradásat. A gazdasági szakértők szerint az uniós költségvetési szabályok szigorítása a szükséges beruházások elmaradását és hosszú távon gyenge gazdasági teljesítményt eredményezhet.
Folytatódott az építőipar lejtmenete az ősszel: szeptemberben az előző hónaphoz képest 2,7%-kal esett visza a termelés volumene. Ezzel az utóbbi öt hónapból négyben visszaesést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal.
Féken tartott kiadási oldal - burkoltan ezt üzeni a 2025-ös költségvetés. A részletes elemzésünkből kiderül ugyanis, hogy összességében az államháztartás központi alrendszerének kiadási oldala lényegében stagnál az idén várható teljes kiadási összeghez képest. Vagyis a kormány arra vállalkozik, hogy a 3-4 százalékos infláció közepette is képes megregulázni a kiadási oldalt, mindezt a költségvetési egyensúly javítása érdekében, ami az egész jövő évi büdzsé legfontosabb célja. A kiadások stagnálása azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének szívügyei a kormánynak a kiadási oldalon: ilyen lesz a 21 pontos gazdaságélénkítési program, a fontos kiemelt állami beruházások finanszírozása, bizonyos béremelések, valamint a nyugdíjkiadások. A jelentős kormányzati vállalást (kiadások féken tartása) viszont komoly kockázatok övezik: egyrészt a kamatkiadások felől, másrészt a 2026-os parlamenti választások közeledése miatt.
Bőven vannak alternatívák.
Több fontos adatközlésre is figyelünk a héten.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A magyar gazdaság nem véletlenül esett technikai recesszióba.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
