Komoly játékot játszik Trump, de lehet, hogy pont most lövi lábon magát

"Az Egyesült Államoknak összehangolt diplomáciai stratégiára van szüksége európai szövetségeseivel az Iránnal folytatott tárgyalások során" - nyilatkozta Blaise Misztal, a Zsidó Nemzeti Biztonsági Intézet politikai alelnöke. Hozzátette, hogy ez a koordináció "kulcsfontosságú a maximális nyomás biztosításához és ahhoz, hogy bármely diplomáciai lehetőségnek esélye legyen a sikerre".

Trump, aki februárban visszaállította a "maximális nyomás" politikáját Teheránnal szemben, szerdán ismét katonai erő alkalmazásával fenyegette meg Iránt, ha nem állítja le nukleáris programját, és kijelentette, hogy Izrael lenne "ennek a vezetője".

A Nyugat azt gyanítja, hogy Irán nukleáris fegyverek fejlesztésére törekszik, amit Teherán tagad. Az újbóli szankciók belengetése arra irányul, hogy nyomást gyakoroljon Teheránra engedmények érdekében, de a diplomaták szerint az amerikaiakkal még nem folytattak részletes stratégiai egyeztetéseket.

Mivel az Egyesült Államok 2018-ban kilépett a 2015-ös iráni nukleáris megállapodásból, nem kezdeményezheti a szankciók visszaállítására szolgáló mechanizmust,

az úgynevezett "snapback"-et az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Ez Nagy-Britanniát, Németországot és Franciaországot (az E3-at) teszi az utolsó olyan résztvevőkké, akik képesek és érdekeltek a snapback alkalmazásában, ezért kulcsfontosságú, hogy Washington összehangolja lépéseit ezekkel a szövetségesekkel - állítják az elemzők. Izrael, Irán fő regionális ellensége, már lobbizott az E3-nál ennek kezdeményezéséért.

A három diplomata szerint az E3 közölte Iránnal, hogy június végéig aktiválnák a snapback mechanizmust. Irán erre úgy reagált, hogy ennek súlyos következményei lennének, és felülvizsgálnák nukleáris doktrínájukat - mondták a diplomaták.

Az E3 nem bízik az Egyesült Államokban, mert olyan kezdeményezéseket tesz, amelyekről nem egyeztetnek velük

- nyilatkozta egy magas rangú európai diplomata.

Trump 2018-ban léptette ki az USA-t az Iránnal kötött nukleáris megállapodásból, amelyet Oroszország és Kína is aláírt. A megállapodás korlátozta Irán nukleáris tevékenységét a szankciók enyhítése fejében. Oroszország ellenzi a szankciók visszaállítását.

A nukleáris megállapodás értelmében a résztvevők kezdeményezhetik a 30 napos snapback eljárást, ha nem tudják megoldani az iráni jogsértésekkel kapcsolatos vádakat a vitarendezési mechanizmuson keresztül. Ez a lehetőség azonban 2024. október 18-án lejár, amikor a megállapodás véget ér.

Az USA 2018-as kilépése óta Irán messze túllépte az uránium dúsítási korlátait a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint.

Teherán olyan hasadóanyag-készleteket állít elő, amelyek tisztasága jóval meghaladja azt, amit a nyugati hatalmak egy polgári energiaprogramhoz indokoltnak tartanak, és közel áll a fegyverminőséghez (ezzel kapcsolatban szokott nagyjából 3 havonta megjelenni a NAÜ jelentés, amiben elmondják, hogy most már tényleg csak két hét kell Teheránnak az atomfegyver elkészítéséhez).

Az amerikai adminisztráció megközelítése emlékeztet Trump első hivatali időszakára, amikor szintén az Iránnal folytatott egyoldalú tárgyalásokat részesítette előnyben, valamint az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontjára, ahol Washington közvetlen tárgyalásokat kezdett Moszkvával, mellőzve az európaiakat.

Az európai tisztviselők tartottak néhány találkozót amerikai kollégáikkal, de elmondásuk szerint ezek nem voltak kellően mélyrehatóak. Még az Iránról szóló megbeszélést is nehéz volt megszervezni Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel a NATO külügyminiszteri találkozójának margóján, egy héttel Trump bejelentése előtt - mondta három E3-tisztviselő.

A brit, francia és német külügyminisztériumok nem válaszoltak közvetlenül arra a kérdésre, hogy előzetesen tájékoztatták-e őket az ománi tárgyalásokról. "Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy minden diplomáciai lépést megtegyünk annak megakadályozására, hogy Irán nukleáris fegyvereket fejlesszen, beleértve szükség esetén a snapback-et is" - közölte a brit külügyminisztérium szóvivője.

Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter szerdán szűkszavúan csak annyit mondott, hogy a franciák "érdeklődéssel veszik tudomásul" a tárgyalásokat.

Sem a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa, sem a külügyminisztérium nem reagált azonnal a snapback-kel vagy az európaiakkal való koordinációval kapcsolatos megkeresésre.

Az európai országok, amelyek már 2003 óta hármasban tárgyalnak Iránnal a nukleáris kérdésről, alapvetőnek tartják szerepüket a megoldásban. A 2015-ös megállapodásban Irán számára kulcsfontosságú ösztönző volt az Európával való kereskedelem lehetősége.

Az európaiak az elmúlt hónapokban segítettek az Egyesült Államoknak nyomást gyakorolni Iránra, többek között a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnél és új szankciókkal Irán ballisztikus rakétaprogramja, külföldi állampolgárok fogva tartása és az Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban nyújtott támogatása miatt.

Az amerikai politikai vákuum idején, Trump megválasztása és hivatalba lépése között, az európaiak megpróbálták átvenni a kezdeményezést, szeptemberben feltáró jellegű tárgyalásokat kezdtek Iránnal, amelyek azóta is folytatódnak.

A diplomaták szerint ezeken a tárgyalásokon az iráni tisztviselők gyakran kérdezősködtek tárgyalópartnereiktől az új amerikai adminisztrációról. "Irán úgy véli, hogy az E3-mal és a nukleáris megállapodás más részeseivel folytatott tárgyalások segíthetnek enyhíteni a nukleáris programja körüli feszültségeket, és kiegészíthetik az USA-val folytatott tárgyalásokat" - mondta egy iráni tisztviselő.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio