Európa a második világháború óta a legsúlyosabb biztonsági válságával néz szembe, ami arra késztette a kontinens meghatározó hatalmait, hogy eltérjenek a hagyományos, konszenzusra törekvő, 27 tagállamot tömörítő brüsszeli csúcstalálkozók kereteitől, és saját kezükbe vegyék a válság kezelését. Emmanuel Macron francia elnök Párizsban minicsúcstalálkozót szervezett, amelyre Németország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Dánia és az Egyesült Királyság vezetőit hívta meg, hogy megvitassák a biztonsági kihívásokat és Ukrajna támogatásának lehetőségeit.
A Politico által idézett diplomáciai források szerint a csúcstalálkozóra nem kaptak meghívást olyan országok, mint Magyarország vagy Szlovákia, mivel a párizsi álláspont szerint
túlzottan Moszkva-barát politikát folytatnak, így nem tekintették őket megbízható partnernek a válságkezelésben.
Kisebb EU-tagállamok, például Lettország és Észtország sem kaptak meghívást, noha ők az unióban a legkeményebb álláspontot képviselik Oroszországgal szemben. Ez a megközelítés egyértelműen jelzi, hogy
az EU hagyományosan hosszadalmas és kompromisszumokra épülő döntéshozatali mechanizmusai már nem elegendőek a gyors cselekvést igénylő helyzetek kezelésére.
A párizsi találkozó célja az volt, hogy stratégiát dolgozzanak ki Európa számára arra az esetre, ha az Egyesült Államok csökkentené védelmi támogatását. Központi kérdésként merült fel, hogyan segítheti Európa Ukrajnát a lehető legkedvezőbb békekötés elérésében, valamint hogyan biztosíthatja saját védelmét Oroszországgal szemben, különösen, ha Donald Trump esetleges visszatérése az amerikai politikába megváltoztatná a transzatlanti viszonyokat. Az európai vezetőket váratlanul érte Trump csütörtöki bejelentése, miszerint tárgyalásokat kezdeményezne Vlagyimir Putyinnal a háború lezárásáról.
A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk a találkozó céljaként azt jelölte meg, hogy Európa legbefolyásosabb és legelkötelezettebb országai közösen vitassák meg a geopolitikai kihívásokat.
A találkozó ugyan nem hozott kézzelfogható megoldást Európa biztonsági problémáira, és nem született egységes stratégia Ukrajna védelmére sem, de rávilágított arra, hogy az európai országoknak fokozniuk kell védelmi képességeiket. A brit miniszterelnök, Keir Starmer felvetette, hogy brit katonákat küldene Ukrajnába egy esetleges tűzszünet fenntartására, de más vezetők, például Tusk és a német kancellár, Olaf Scholz, elzárkóztak ettől a lehetőségtől. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Európának erősítenie kell saját védelmi kapacitásait, ám ennek megvalósítása hosszú távú stratégiát igényel, miközben Oroszország már teljes erővel a háború folytatására készül.
Az Európai Unió számára sürgős kihívás a védelemre fordított kiadások jelentős növelése, különösen az Egyesült Államok új adminisztrációjának ukrajnai háborúval kapcsolatos megközelítése miatt. Carlos Cuerpo spanyol pénzügyminiszter javasolta, hogy az EU közös adósságot bocsásson ki a védelem és más kapacitásfejlesztési intézkedések finanszírozására, mivel a jelenlegi pénzügyi szabályok lazítása nem elegendő a kihívások kezelésére.
A közös adósság kiadása azonban politikailag érzékeny kérdés, különösen a fiskálisan konzervatív észak-európai országok számára.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen javasolta, hogy a védelmi kiadásokat vegyék ki a költségvetési hiányt szabályozó SGP-mechanizmus alól, de Cuerpo szerint ez nem oldja meg a védelemre fordított kiadások elégtelenségét.
A védelemre fordított kiadások növelésének alternatívájaként Cuerpo javasolta az Európai Beruházási Bank védelmi beruházásainak bővítését, valamint több magán- és kockázati tőke bevonását. A közös adósságkibocsátás támogatottsága megoszlik az EU-tagállamok között, és a jövőbeni német kancellár, Friedrich Merz még nem bizttos, hogy nyitott a közös eladósodásra.
A párizsi találkozó eddigi legfontosabb üzenete az volt, hogy az Európai Unió vezető államai csak olyan béketárgyalást fogadnak el, amelyet Ukrajna is érvényesnek tart, és elkötelezték magukat, hogy hajlandók tovább támogatni a háborúzó országot.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
