Jócskán belenyúlna a kormány az óvodák életébe: megszűnhetnek a vegyes csoportok

Mi a lényeg?

A társadalmi egyeztetésre kirakott, február 22-én szombatig még véleményezhető, rendelettervezet szerint azokban az óvodákban, amelyekben legalább 3 csoport van, és amelyekbe legalább 13-13 gyermek jár, úgy kell átalakítani a csoportszervezést, hogy a tanköteles korukat megelőző nevelési évben lévő gyermekek "azonos életkorú gyermekekből álló óvodai csoportban vesznek részt az óvodai nevelésben".

Magyarul: az iskolakezdés előtti évben lévő óvodásoknak azonos élethelyzetbeli, szintén iskolakezdés előtti évben lévő óvodásokkal kell együtt járniuk, és ehhez biztosítani kell a szervezeti, személyi és intézményi feltételeket.

Ez jelentős változást takar, amit az is érzékeltet, hogy a rendelettervezet rögtön felvázolja a halasztás lehetőségét is. Azon óvodák, amelyek szeptemberig még nem tudják átalakítani ennek megfelelően a helyi pedagógiai programjukat, vagy szervezeti-működési keretüket, egy éves halasztást kaphatnak a köznevelésért felelős minisztertől, azaz Pintér Sándortól.

Ez van a rendelettervezetben

A napokban bukkant fel a kormány társadalmi egyeztetési felületén az új rendelettervezet, amelyhez február 22-ig, tehát most szombatig lehet hozzászólni, és amely többek között belenyúl az óvodai nevelés országos alapprogramjába, konkrétan egy új alapprogramot illeszt az eddigi helyére. Ennek talán legfontosabb változtatása a csoportszervezési szabályokat érinti a tanköteles kor előtti nevelési évben lévő gyermekek számára.

A hivatalos indoklás szerint

a tervezet a sikeres óvoda-iskola átmenet érdekében az óvodai csoportszervezési formák szabályainak meghatározására, illetve a segítő óvodapedagógiai, módszertani tartalomfejlesztésre tesz javaslatot.

A rendelet felvezetője szerint a kormány célja "az óvoda és az iskola közötti átmenet zökkenőmentes biztosítása." Ennek érdekében két lényeges pontot rögzít a felvezetés:

• "Jelen szabályozás célja, hogy az óvodai nevelési programok keretében megerősítse az iskolai életre való felkészülést szolgáló tevékenységeket és szervezési kérdéseket, ezáltal garantálva, hogy minden gyermek képességeinek megfelelő támogatást kapjon, miközben az óvodák nevelési folyamatai továbbra is a gyermekek egyéni fejlődési igényeit tartják szem előtt."
• "Ennek keretében e rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításával biztosítja a gyermekek sikeres iskolai előrehaladásához szükséges képességek, készségek célzott óvodapedagógiai fejlesztését, a minőségi és megfelelő pedagógiai, módszertani tartalom megjelenítését, a nagycsoportos korosztályú gyermekek személyiségfejlődésének segítését, a tanulás, ismeretszerzés iránti motiváció és a hazája, nemzete értékei iránt való elköteleződés kialakítását."

A fenti általános célok után a rendelettervezetből csak annyi derül ki, hogy

az állami fenntartású óvodákban a helyi pedagógiai programot 2025. szeptember 1-jéig módosítani kell a mostani rendelet mellékletének megfelelő tartalommal.

Ezután jön az esetleges halasztást lehetővé tevő passzus: "Amennyiben egy intézmény a csoportszervezés átalakítását a 2025/2026. nevelési évben nem tudja bevezetni, indokolással ellátott egyedi halasztási kérelmet nyújthat be a köznevelésért felelős miniszterhez. A halasztási kérelemről hozott határozatában a köznevelésért felelős miniszter …. (Az óvodai élet megszervezése program – a szerk.) alkalmazásának egy nevelési évvel történő elhalasztását engedélyezheti."

A rendelettervezet melléklete sok oldalon keresztül sorolja, hogy az óvodai nevelés országos alapprogramjának eddigi melléklete hogyan módosul szeptembertől (általános elveket, kereteket sorolnak fel). Ennek "Az óvodai élet megszervezése" című alfejezetéből, annak is a 6. pontjából derül ki a lényeges változtatás, ami így szól (kiemelések tőlünk):

"Az óvodai csoportokban a napirendben meghatározott időben külön gyermekközpontú, fejlesztő pedagógiai tevékenység szervezése szükséges a gyermekek számára a tanköteles korukat megelőző nevelési évben a későbbi eredményes iskolai előrehaladásához fontos képességek és készségek fejlődése érdekében. A legalább három óvodai csoporttal működő óvodákban a gyermekek – amennyiben létszámuk eléri a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. mellékletében meghatározott csoportlétszám minimumát – a tanköteles korukat megelőző nevelési évben az iskolai oktatásban való sikeres részvételük érdekében azonos életkorú gyermekekből álló óvodai csoportban vesznek részt az óvodai nevelésben. Ha a gyermekek létszáma nem éri el a törvényben meghatározott minimális létszámot, akkor a tanköteles korukat megelőző nevelési évet töltő gyermekek saját csoportjukon belül differenciált nevelésben vesznek részt."

Ezután 7. pontként még hozzáfűzi a tervezet, hogy

A tanköteles korú, de az óvodában nevelkedő gyermekeket a 6. pont alkalmazása során tanköteles korukat megelőző nevelési évben járóknak kell tekinteni.

Az óvodai nevelés országos alapprogramjának utolsó fejezetéből az is kiderül, hogy melyik az a kilenc jellemző, amely a gyermekek fejlődését jellemzi az óvodáskor végére:

1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. 
3. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: a) az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, b) megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,  c) a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. 
4. Az egészségesen fejlődő gyermek: a) érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, b) elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. 
5. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermekkedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.
6. A szociálisan érett gyermek: a) egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, b) feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
7. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.
8. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettség.
9. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.”

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images