Újra emelkedőben van az influenzaszerű megbetegedéseket tükröző járványgörbe Magyarországon. A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján végzett becslés alapján az NNGYK megállapította: 2025. február 10-16. között az országban 86 800 fő fordult orvoshoz influenzaszerű, és 312 600 fő akut légúti fertőzés tüneteivel.
Az előbbi szám új járványcsúcsot jelent a 2024-25-ös felsőlégúti betegségszezonban.
A február első hetéből származó adatok alapján úgy tűnt, hogy az idei járványgörbe már elérhette csúcsát, de ez alapján az a csökkenés átmenetinek bizonyult.
A friss adatok azt is jelentik, hogy 100 000 lakosból 904 beteg kereste fel orvosát influenzás panaszokkal és 3 256 beteg akut légúti fertőzés miatt. Ezek azért fontos számok, mivel ezeket lehet összevetni idősorosan, és egymással összevetni a különböző évek járványgörbéit. Az alábbi grafikonról leolvasható, hogy az elmúlt évekhez képest erőteljesebb és intenzívebb infuenzajárványról beszélhetünk.
Hosszabb távon vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy a mostani járvány igencsak rendkívülinek mondható. A mostani járványcsúcs csak hajszálnyira van a 2014-15-ös szezonban megfigyelt magas csúcstól, és csak a 2016-17-es szezonban volt ennél magasabb a járványgörbe teteje.
A korábbi évekkel összevetve azt is elmondhatjuk, hogy szokatlan a járványgörbe alakja, nem jellemő ugyanis, hogy egy járványcsillapodás után újra begyorsul a terjedés. Ez esetben viszont most így történt.
Az NNGYK az integrált jelentésében azt írja: "az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma kismértékben emelkedett és ebben feltehetően az influenza B.fertőzés számok emelkedése játszik szerepet".
Kellemetlen fejlemény továbbá, hogy miközben meredeken futott fel az influenzajárvány, nem úgy tűnik, hogy a gyors lefutást követné, ahogyan az megfigyelhető volt a korábbi években. A járványgörbe kellemetlen kombinációja kezd kibontakozni a szemünk előtt (bár ezt egyelőre biztosra nem jelenthetjük ki, csak a következő 3-4 hét adatai fényében): hétről hétre magas és egyre magasabb betegségszámok, elhúzódó fertőzési időtartammal párosulva. Ez azt is jelenti a gyakorlatban, hogy ebben a felsőlégúti szezonban a szokásosnál lényegesen többen esnek át betegségen influenzaszerű tünetekkel. Ez több tényezővel is magyarázható: idén fertőzőképesebb influenzavírustörzs terjed, és a jelek szerint erre fogékonyabbak a magyar emberek.
Az idei influenzajárványról az elmúlt hetekben több cikkünkben is beszámoltunk:
Kik betegszenek?
A 7. héten orvoshoz fordult betegek kormegoszlása az alábbiak szerint alakult az NNGYK jelentése szerint: az akut légúti fertőzés esetén a betegek 48,2%-a 0-14 éves gyermek, 26,5%-a 15-34 éves fiatal felnőtt volt. 17,7%-uk a 35-59 évesek, 7,6%-uk pedig a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott. Az influenzaszerű megbetegedés esetén a betegek 43,4%-a 0-14 éves gyermek, 29,1%-a 15-34 éves fiatal felnőtt volt. 20,2%-uk a 35-59 évesek, 7,3%-uk pedig a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott.
A 100 000 azonos korcsoportba tartozó lakosra jutó betegek száma a 3-5 évesek (2 752) körében volt a legmagasabb, az országos érték (904) háromszorosa. Ezt követte a 6-14 évesek (2 544) érintettsége - részletezte a járványügyi hatóság jelentésében.
2025. év 7. hetében hat közigazgatási területen nőtt, négy közigazgatási területen csökkent, és tíz közigazgatási területen nem változott az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A 100 000 lakosra jutó orvoshoz fordult betegek száma Tolna (1 470), Veszprém (1 381) és Győr-Moson-Sopron (1 154) vármegyében volt a legmagasabb, Zala (527), Jász-Nagykun-Szolnok (596) és Nógrád (644) vármegyében a legalacsonyabb. Laboratóriumi vizsgálattal igazolt, influenzavírus által okozott megbetegedéseket valamennyi területen diagnosztizáltak - olvasható az NNGYK jelentésében.
Mennyire súlyos a helyzet?
A légúti figyelőszolgálat keretében kijelölt 24 kórház adatai alapján a 7. héten 290 főt vettek fel kórházba súlyos, akut légúti fertőzés (SARI) miatt, közülük 43 fő részesült intenzív/szubintenzív ellátásban.
A kórházi ápolást igénylő 290 SARI beteg 27,9%-a (81 fő) 2 éves vagy annál fiatalabb, 35,5%-a (103 fő) 60 éves vagy annál idősebb volt. A kórházi ápolást igénylő betegek közül 118 főnél influenzavírus (78 A, 40 B), 41 főnél RSV, 5 főnél a SARS-CoV-2 állt a megbetegedések hátterében.
A heti több mint 300 ezer felsőlégúti beteg alig 0,1%-a kerül be hétről hétre a kórházba. Ez azt jelzi, hogy nagyon ritka a súlyos lefutás.
Arról ugyanakkor korábban részletesen írtunk, hogy a jelentős megbetegedésszám milyen más következményekkel jár a magyar társadalomban, vagy akár a gazdasági életben.
Az RSV-pozitív betegek 70,7%-a (29 fő) 2 éves vagy annál fiatalabbak között fordultak elő, a COVID-19 fertőzöttek közül egy volt csecsemő, egy fő pedig 60 év feletti. Influenzavírus okozta SARI megbetegedést valamennyi korosztályban diagnosztizáltak.
Címlapkép: 2024. október 8., Berlin. Egy oltás az influenza elleni védőoltáshoz. Forrása: Jens Kalaene/picture alliance via Getty Images
