Az Aszad-rezsim bukása alapjaiban rengette meg Szíriát és annak geopolitikai viszonyait. Az Európai Unió a történteket „régóta várt pozitív fejleményként” értékeli, miközben mérlegeli, hogy új alapokra helyezze kapcsolatát a háború sújtotta közel-keleti országgal.
Az Európai Unió szigorú irányelveket határozott meg az Egyesült Királysággal tervezett „újratárgyalási” folyamatban, beleértve a halászati jogok gyors rendezését és a „no cherry-picking” elv ismételt hangsúlyozását. A tárgyalások jövőre indulnak, miközben az Egyesült Királyság ambiciózus célokat tűzött ki az EU-val való biztonsági és kereskedelmi kapcsolatok újradefiniálására.
Az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott a pénzügyi adatok hozzáférését és megosztását szabályozó FiDA-keretről, amely komoly előrelépés a tőkepiaci unió létrehozásában, és a magyar EU-elnökség egyik első látható sikere. A szabályozás célja az egységes adatmegosztás megteremtése, amely növeli a pénzügyi szektor hatékonyságát, és javítja a fogyasztók, különösen a KKV-k és magánszemélyek helyzetét. A FiDA a személyre szabott pénzügyi termékek elérhetőségét segíti elő, miközben garantálja az adatok feletti fogyasztói ellenőrzést.
Az Európai Unió külügyi főképviselőjeként eltöltött mandátuma végén Josep Borrell kemény szavakkal figyelmeztette az uniós tagállamokat: az ukrajnai háború fordulóponthoz érkezett, és az EU jövője is múlik azon, milyen gyorsan és hatékonyan képesek cselekedni. Búcsúinterjúban Borrell hangsúlyozta: „Most van itt az idő, hogy a tagállamok eldöntsék, támogatják-e Ukrajnát – és ha igen, akkor azonnal lépniük kell.”
Az Európai Unió visszahívta nigeri nagykövetét, miután a helyi katonai junta vádolta meg a blokkot azzal, hogy a humanitárius segélyeket a helyi hatóságok megkerülésével osztotta szét. Az eset tovább mélyíti a feszültséget a két fél között – írja a Politico.
António Costa, az Európai Tanács hamarosan hivatalba lépő elnöke, határozott álláspontot képvisel az EU előtt álló legfontosabb kihívásokkal kapcsolatban. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatot a bizalom újraépítésével kezelné, miközben támogatná Ukrajnát egy igazságos és tartós béke érdekében. A migráció terén a határellenőrzés erősítését és a legális bevándorlás ösztönzését szorgalmazza, míg az EU belső megosztottságát az együttműködés és a különböző kultúrák megértése révén hidalná át – derül ki a Financial Timesnak adott interjújából.
Az európai műanyagipar termelése jelentős visszaesést szenvedett el 2023-ban, miközben globálisan a termelés nőtt. Az európai gyártók versenyképessége a szabályozások, magas energiaárak és olcsó import miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül, ami több üzem bezárásához vezetett.
Az elmúlt évtizedben az Európai Unió gazdasági teljesítménye látványos lemaradásba került az Egyesült Államokhoz képest, amire a nyers GDP-adatok is egyértelműen rávilágítanak. Míg az EU gazdasága mindössze 15%-kal bővült, az amerikai gazdaság több mint 64%-kal növekedett 2013 és 2023 között, ezzel új szintre emelve a transzatlanti különbségeket. Az eltérés okai mélyebben gyökereznek: az USA innovációra, technológiai fejlesztésekre és rugalmas foglalkoztatási politikákra épülő gazdasági modellje erőteljesebb és rugalmasabb, míg Európa gazdasága merevebb, strukturális kihívásokkal küzd. A termelékenységi mutatóknál a lemaradás nem olyan drámai, de ott látszik csak igazán Európa szenvedése.
Az EU és az Egyesült Államok között fennálló kereskedelmi konfliktus a Trump-kormányzat visszatérésével ismét felerősödhet. Az USA egy magas rangú tisztviselője arra figyelmeztette Brüsszelt, hogy fontolja meg a jövő márciusra tervezett, amerikai termékeket sújtó többletvámok bevezetésének elhalasztását.
Az EU csalásellenes hivatala, az OLAF vizsgálatot indított annak feltárására, hogyan kerülhetett Oroszországból származó, szankcióval sújtott olaj az EU-ba török rebranding révén. A vizsgálat rávilágít arra, hogyan jutott több milliárd eurós bevételhez Moszkva a szankciók ellenére.
Franciaország szembeszáll az EU szigorú kibocsátáscsökkentési szabályaival, enyhítést kérve az autógyártóknak a 2026-ban életbe lépő bírságok kapcsán. Párizs az elektromos autók iránti kereslet gyengülésére és a szabályok szigorúságára hivatkozva kéri a könnyítést.
A 2024-es amerikai elnökválasztás sorsdöntő pillanatnak ígérkezik az Európai Unió és a közép- és kelet-európai (KKE) régió számára. Donald Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba aggodalmakat és vitákat váltott ki az Európára gyakorolt gazdasági következményekről. Több elemzés is azt mutatja, hogy egyértelműen káros lenne a republikánus jelölt megválasztása, és az egyik legnagyobb vesztes Magyarország lehet.
Orbán Viktor kormányfő élő adásban adott interjút a Kossuth Rádiónak, a miniszterelnök beszélt a bérpolitikáról, Magyarország gazdasági stratégiájáról, Európa versenyképességéről és arról is, ha eszkalálódik a háború, akkor Magyarországnak is többet kell költenie a haderő fejlesztésére.
Szinte alig esik szó róla, de egyre nagyobb a baj a világ adórendszereivel, ami egyre erősebb nyomást helyez az egyes országok költségvetéseire. Az államoknak egyre több és több pénzre lesz szükségük az elöregedő népesség ellátására, valamint a klímaváltozás hatásainak tompítására. Egyelőre hiányoznak a válaszok rá, mit és hogyan kellene megváltoztatni, de az Európai Bizottság 2023-as közkiadásokról szóló jelentése, valamint az abban felvázolt gazdasági helyzet- és jövőkép alapján már most égető szükség lehet egy reformra.
Az Európai Unió és a Perzsa-öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) első csúcstalálkozóját Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szervezte meg azzal a céllal, hogy erősítse a két régió közötti együttműködést. Bár EU-s tisztviselők nagy előrelépésről és pozitív légkörről beszéltek, a kézzelfogható eredmények láthatatlanok maradtak, és a találkozó inkább szimbolikus jelentőségű volt – írja a Politico.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint jövőre berobban a magyar gazdaság, sokan meg fognak lepődni, amikor az első negyedéves számok 2025-ben napvilágot látnak. A miniszterelnök a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" c. műsorában azt is megjegyezte, az új gazdaságpolitikának lesznek nehézségei, lehetnek kockázatai. Arról, hogy Ukrajna atomhatalommá válhat, azt mondta, szerinte ezt nem gondolják komolyan ők maguk sem.
Mozgalmas esztendő volt, annyi biztos.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
