Európának erősítenie kell védelmi és gazdasági képességeit, és növelnie kell gazdasági függetlenségét. Trump visszatérését egyfajta lökés lehet, amely arra ösztönzi az EU-t, hogy befektessen saját védelmébe, gazdaságába és technológiájába. Az EU-nak most kell gyorsítania és cselekednie, mivel nincs más választása, és elfogyott az idő, fel kell oldania a pénzügyi korlátozásokat, valamint új gazdasági stratégiát kell kidolgoznia – mondta Emmanuel Macron, Franciaország elnöke egy interjúban, amelyben Donald Trump visszatérését elektrosokknak nevezte, amely arra készteti Európát, hogy saját jövőjéről és Ukrajna helyzetéről is maga gondoskodjon.
Az Európai Unió kritikus pontra jutott: egy hármas válsággal küzd, amely veszélyezteti a biztonsági, gazdasági és demokratikus modelljét. Ezt a válságot súlyosbítja a változó geopolitikai helyzet és az új amerikai kormányzat lehetséges politikája. Az EU a hidegháború vége óta a legnagyobb kihívást jelentő geopolitikai helyzettel néz szembe. Oroszország háborúja Ukrajnában az európai biztonsági rendet fenyegeti, miközben a világgazdasági feszültségek és a strukturális gazdasági gyengeségek veszélyeztetik Európa jólétét. A belső polarizáció aláássa az EU hitelességét és cselekvőképességét – írja elemzésében a Nicole Koenig a Müncheni Biztonsági Konferencia (MSC) politikai elemzője és Leonard Schütte, a szervezet kutatója.
Az Európai Unió határozott választ ígér az Egyesült Államok által bevezetett acélvámokra. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kemény szavakkal bírálta Washington döntését, és ellenintézkedéseket helyezett kilátásba.
Spanyolország azt szorgalmazza, hogy az EU vezessen be egy állandó közös hitelfelvételi rendszert, amely megduplázná az uniós költségvetés mozgásterét, és lehetővé tenné a stratégiai befektetések folytatását. A javaslat támogatói és ellenzői heves vitába kerültek, mivel a közös adósságvállalás és az uniós adók bevezetése komoly politikai és gazdasági következményekkel járhat.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy 25%-os vámtarifát kíván kivetni minden acél- és alumíniumimportra, beleértve az Európai Unióból érkező szállítmányokat is. Az Európai Bizottság erre reagálva közölte, hogy nem tartja indokoltnak az intézkedést, és amennyiben az életbe lép, az EU megteszi a szükséges lépéseket saját gazdasági érdekeinek védelme érdekében.
Megerősítette változatlan stabil kilátással az Európai Unió lehetséges legjobb, "AAA" szintű hosszú távú besorolását pénteken a Fitch Ratings, elsősorban azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy az uniós tagországok erőteljesen elkötelezettek az EU pénzügyi megsegítése mellett szükség esetén.
Az Európai Bizottság pénteken nyilvános konzultációt indított az állami támogatásokra vonatkozó végrehajtási rendelet és annak legjobb gyakorlatainak gyűjteményének módosításáról. Az új szabályok célja, hogy a nyilvánosság számára lehetőséget biztosítsanak bizonyos állami támogatási döntések környezetvédelmi jogi felülvizsgálatának kezdeményezésére – közölte pénteken az uniós végrehajtó testület.
Az európai ügyészség (EPPO) vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogyan vehetett részt egy moszkvai IT-vállalat az Európai Unió új elektronikus határellenőrzési rendszerének (EES) fejlesztésében. A vízum- és útlevéladatbázisban szinte az összes EU-állampolgár személyes információihoz hozzáférhettek az oroszok.
2023-ban az EU-ból kiáramló pénzek rekordszintet értek el (50,9 milliárd euró), ami 8%-os növekedést jelent 2022-hez (47 milliárd) képest.
Ahogy a mesterséges intelligencia átalakítja a gazdaságokat és a társadalmakat, az üzleti élet vezetőinek át kell gondolniuk, hogy miként fognak együttműködni a politikai döntéshozókkal a technológia fejlődésének szabályozása terén. Az Európai Unióban a nemrégiben elfogadott AI-jogszabály előírja a cégek számára, hogy a különböző felhasználási esetekhez kapcsolódó kockázatok függvényében óvintézkedéseket tegyenek. A mesterséges intelligencia „társadalmi pontozásra” (social scoring) való felhasználása így „elfogadhatatlannak” minősül, míg az AI alapú e-mail szűrők „minimális kockázatot” jelentenek.
Donald Trump amerikai elnök új vámokat jelentett be Kanada, Mexikó és Kína ellen, valamint kilátásba helyezett további, az Európai Uniót érintő intézkedéseket is. Az azonnali hatállyal életbe lépő 25%-os és 10%-os vámok jelentős piaci reakciókat váltottak ki, az amerikai részvényindexek eséssel zártak, míg a devizapiacokon is érezhető mozgásokat okozott a bejelentés. Elemzők szerint a lépés rövid távú gazdasági zavarokat és volatilitást hozhat, de hosszabb távon Trump várhatóan enyhíteni fogja álláspontját. A döntés geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek, mivel Mexikó és Kanada tárgyalási pozícióját, valamint az amerikai gazdaság növekedési kilátásait is befolyásolhatja.
A kormány összeomlott, miután az EU-ellenes Középpárt kilépett a norvég parlamentet vezető koalícióból. Az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak, de az Európai Gazdasági Térség (EGT) révén alkalmazkodik az uniós szabályokhoz, most politikai bizonytalansággal néz szembe.
Az Európai Unió közös költségvetése a teljesítményalapú kifizetések felé fordulhat, valamint kiegészülhet a fősodorba tartozó finanszírozás elvével. Míg előbbi arra összpontosít, hogy megállapítsa, mi működik a legjobban, a mainstreaming célja annak biztosítása, hogy a közkiadások átalakító, normatív célokat érjenek el. Lényegében a helyreállítási és ellenállóképességi eszközének (RRF) tapasztalataira épülne, ami azért rossz hír a magyar kormánynak, mert ezen forrásokhoz egyáltalán nem fér hozzá, mivel a szükséges reformokat még nem teljesítette.
Európának egyszerűbb és pragmatikusabb megközelítésre van szüksége Trump új elnöksége alatt – figyelmeztetett Gordon Sondland, Donald Trump volt EU-nagykövete, a Handelsblattnak adott interjújában. A diplomata szerint az európai vezetőknek közvetlenebb diplomáciai stratégiát kellene alkalmazniuk, hogy hatékonyabban kezeljék a transzatlanti kapcsolatokat.
A világ nagyhatalmai, mint az Egyesült Államok, az EU és Kína közötti kereskedelmi feszültségek az utóbbi időben tovább éleződtek, növelve egy globális tarifaháború kockázatát. A Davosban zajló Világgazdasági Fórumon Kevin O’Marah, a Zero100 kutatási platform társalapítója a globális kereskedelem legégetőbb kérdéseiről beszélve azt mondta, felfuthat a helyi gyártás, ha beindul a vámháború – számolt be az Euronews.
Donald Trump, az Egyesült Államok újonnan beiktatott, 47. elnöke, első napján komoly változásokat indított el, amelyek az ország gazdasági és politikai pályáját alapvetően átrajzolhatják. Trump bejelentette, hogy akár 25%-os vámokat is kivethet Kanada és Mexikó importjára február elejétől, amivel nemcsak a két ország valutáit gyengítette, hanem az amerikai tőzsdei határidős ügyletek piacát is beütötték. Egyből Európába is üzent: vagy teljesítik követeléseit, vagy vámokat ró a kontinensre is.
Más cégek is egyszerűen megúszhatják a főváros szigorítását.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás megerősítéséről tárgyalnak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Az amerikai elnök szerint semmi szükség, hogy Ukrajna részt vegyen a béketárgyalásokon.
Megjelent a Társadalmi riport 2024 című tanulmánykötet.
Új szigorítást várnak Brüsszeltől.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
