Mi a helyzet ma Rákosrendezővel és a pályaudvarokra vonatkozó pályázattal?
- tette fel a kérdést Ditróy Gergely, a Portfolio Csoport üzletfejlesztési igazgatója.
A zöldterületek állapota nemcsak Budapesten, hanem egész Magyarországon kritikus, de a műemléki területek és a barnamezős területek kérdése is kiemelt figyelmet érdemel. Ilyen a rákosrendezői terület is, ahol ez a három kérdés találkozik.
A kormány a fejlesztési volumen miatt döntött eredetileg a külföldi befektető mellett, hogy ezek ne csak tervek legyenek, hanem valódi cselekvés is történjen
- mondta el Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára.
Vitézy Dávid, Budapest Főváros Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke szerint az állami tettvágynak valóban meg kell lennie egy ilyen volumenű terület fejlesztésekor, az én kritikám a pályaudvarok és a rákosrendezői fejlesztés kapcsán is az, hogy az állam nem akarja vállalni a beruházásnak azt a részét, ami a magántőke megjelenéséhez szükséges.
A célunk, hogy Rákosrendezőre vonatkozóan idén év végig egy nyílt városfejlesztési tervpályázat meginduljon
- emelte ki Vitézy Dávid, Budapest Főváros Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke.
A beruházási hangulattal és az építőipari folyamatokkal részletesebben is foglalkozunk majd a március 27-i Portfolio Építőipar 2025 konferencián.
Mi legyen a következő lépés?
Vitézy Dávid szerint a kérdés, hogy egy urbanisztikai tervpályázat mentén, vagy kizárólag a fejlesztőkre bízva induljon-e el a pályázat. Egyértelműen a közcéloknak alárendelve, a város ellenőrzése mellett kell itt a beruházásnak megvalósulnia, a bécsi példákat követve.
Egy ekkora területet nem feltétlenül egyetlen fejlesztőnek, egyszerre kell megvalósítania. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztallal (IFK) mindenképpen egyeztetni fog a főváros.
Lánszki Regő hangsúlyozta, hogy az IFK-val a pályaudvarok kapcsán ők is egyeztetésben vannak, és ezen a téren is léteznek jó nemzetközi példák. "A célunk, hogy egy olyan megoldást találjunk, amit teljes egészében a magántőke finanszíroz és az államnak később nem kell ebbe belenyúlnia.
Ha nem egységben kezelünk egy területet, akkor a városi alközpont nem tud kialakulni.
Vitézy Dávid hozzátette, az egységben történő kezelés nem azt jelenti, hogy egyetlen külföldi befektetőre bízzuk a teljes koncepció kidolgozását. Ezt a tervezést vállalta át az arab befektetőtől a főváros. Attól, hogy nem egyetlen fejlesztő végzi a fejlesztést, még lehet fővárosi alközpontot megvalósítani.
Lokális és globális nehézségek összehangolása
Ma már nincs olyan, hogy mi meg ők, hogy helyi és világszintű, mert a teljes globalizációban szinte mindennek hatása van mindenre. Ettől még a válaszokat a szűkebb környezetünkre kell megadni. Lehetséges ez? - tette fel a kérdést Ditróy Gergely, a Portfolio Csoport üzletfejlesztési igazgatója.
Állam és a főváros után a piaci szféra oldaláról Gyertyánfy Miklós MRICS, a Gránit Pólus vezérigazgatója elmondta, hogy ők is szorgalmazzák a barnamezős területek felújítását,
a Nyugati pályaudvarnál nemcsak a pályaudvar, de az egész Nyugati tér felújítása szükséges.
Ezt a Gránit Pólus akár magára is vállalná, miközben a Nyugati pályaudvarra vonatkozó pályázat keretében egy 37 hektáros területen végeznének fejlesztést. Ezt azonban csak kooperatív módon, partnerek bevonásával lehetne megépíteni, melynek során kiemelt fontosságú a zöldterületek fejlesztése.
A szakember szerint a lakáspiacon komoly igény van fejlesztésekre, amit az árak és a frissen kijött építési számok is alátámasztanak. Az irodapiac kapcsán London példáját említette, ahol mindössze másfél-két évre csökkent az átlagos szerződéshossz, így a minőségnek egyre kiemeltebb szerepe van. A kiskereskedelemben pedig az a kérdés, hogy a fizikai és az online vásárlás hogyan fog összekapcsolódni.
Az ingatlanpiacon meg kell találni azokat a piaci réseket, ahol érdemes bővülni, a tömegtermék ma már nem jelent garanciát, olyan új területekre is figyelni kell, mint az energia, az idősödő társadalom, vagy a szociális bárlakásprogram - tette hozzá.
Feje tetejére álltak a globális trendek
Mi befolyásolja 2025-ben a gazdasági világunkat? Többek között erről beszélt előadásában Caspian Conran, Lead Economist, Baringa Partners. Kiemelte, hogy
ma már multipoláris világban élünk, ami a gazdaság és a katonai erőviszonyok terén is jelen van.
A gazdaság terén a XIX. században szuperhatalom Nagy-Britannia volt, majd jött egy multipoláris világ, ezután a XX. század közepétől az Egyesült Államok volt az uralkodó gazdasági nagyhatalom, egészen mostanáig, amikor újra egy multipoláris világ kezdődik.
Ugyanez a hadiiparban a fegyverek terén is megvan, miközben az energiaipar is nagy átalakulásokat hoz a geopolitikában, miután az USA és az EU ipari termelési volumene is csökken, miközben Kína növekszik.
A kérdés, hogy mit hoz az USA reindusztrializációs terve, és hogyan fog erre reagálni Európa,
annak tükrében, hogy mindkét térségben sokkal többe kerül egy egységnyi termék előállítása, mint Kínában.
Fókuszban a város: Városfejlesztési minipanel
A politika fontos a döntéshozáshoz, de szakmaiság is fontos a sikeres kivitelezéshez. A pályaudvarok fejlődése mennyiben határozza meg a városok fejlődését? Mit kellene tennünk? A piac szakértőit Szemerédi Dóra Diána, a Gránit Pólus ESG és vállalati kapcsolatokért felelős vezetője kérdezte.
Budapestnek egy klasszikus sugaras úthálózati rendszere van, ehhez hasonló a vasúti rendszerünk is. A csomópontok mindig a városi élet központjai,
A sínkanyonokat idő közben körbenőtte a város, arra kell fókuszálni, hogy ezekből mennyire lehet előnyöket kovácsolni.
mondta el Szabó Tamás János, vezető tervező építész, a Finta és Társai Építész Stúdió társtulajdonosa, hozzátéve, hogy a nagy pályaudvaraink fejpályaudvarok, de ezek egyben intermodális csomópontok is, a Kelenföld-Nyugati föld alatti összekötése már a korábbi években is felmerült. A pályaudvarokon vegyesfunkciós területeket kell létrehozni, hogy a terület az egyes napszakok váltakozásával ne ürüljön ki.
A közlekedés fejlődése is hozzájárult a városok növekedéséhez, de ez egyben szegénységet is hozott. Az akkoriban még külvárosi területek a város terjeszkedésével központibb területekké vált, a Pesti indóházat is azért kellett elbontani, mert belelógott a Nagykörútba - emelte ki Kordos Szabolcs, az Egy város titkai könyvsorozat szerzője, az Astoria Com Agency társtulajdonosa. Hozzátette, hogy jó lenne a pályaudvarok régi hangulata között modern közlekedést látni,
egy szegény országban a legszegényebbek is autóval akarnak járni, míg egy gazdag országban a leggazdagabbak is hajlandóak vonatra szállni.
Címlapkép forrása: Mónus Márton
