Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára kiemelte, hogy a kiberbűnözők kihasználják a legkiszolgáltatottabbakat, tízezres nagyságrendű az áldozatok száma. A fogyasztók számára természetesnek kellene lenni, hogy ne adják meg pénzügyi adataikat ismeretlen telefonálóknak, vagy nem töltenek le ismeretlen, nem megbízható alkalmazásokat. A csalási próbálkozások száma évről-évre nő, az elcsalt összeg azonban nem emelkedett, ez is mutatja az együttműködés hatékonyságát. Azt várják, hogy
a Mastercard új megoldásokat, innovációt hoz az együttműködés munkájába
- jegyezte meg.
Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere arról beszélt, hogy 50 éve üzemeltetnek nemzetközi pénzügyi rendszereket, és jelentős összeget fordítanak a biztonságos működésre, ez globálisan 10 milliárd dollárt tett ki az elmúlt hat évben. Adataik szerint világszerte a kibertámadások okozta kár összege nagyjából 9500 milliárd dollár. Magyarországon a legutóbbi,
2023-as adatok szerint 30 milliárd forint kárt okoztak 13 ezer károsultnak a bűnözők az átutalásokat érintő csalásokkal.
Az elérhető profit nagysága ösztönzi a bűnözőcsoportokat az elkövetésre, az online bűnözés minden szervezetet jelentős kihívás elé állít. Kifejtette, hogy a szolgáltató fizetési megoldása ötvenezred másodpercen belül a mesterséges intelligenciával elemez, és ellenőrzi a fizetés biztonságát. A kommunikációnak óriási szerepe van, tudásmegosztással vesznek részt a KiberPajzs együttműködésben - jelezte.
Nemes Máté, a Mastercard kiberbiztonsági termékeiért felelős igazgatója szerint a kiberbűnözők által okozott kár 2028 végére elérheti a 14 ezer milliárd dollárt. A kiberfenyegetettség egyre nő, fel kell lépni ellene - jelentette ki. A növekedést az is okozza, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban használ digitális eszközöket, online alkalmazásokat, közösségi felületeket. Úgy vélte, országokon és szektorokon átívelő együttműködésre van szükség, és fontosnak nevezte a kellően súlyos büntetések kiszabását az elkövetőkre.
A legfrissebb, online reprezentatív kutatásuk szerint
a magyar lakosság 70 százaléka tudja, hogy a bank telefonon vagy e-mailben sosem kér kártyaadatokat.
A választ adók 60 százaléka ismeri a leggyakoribb SMS-es adathalászatot, úgynevezett phising célú telefonhívásokkal pedig szintén több mint 55 százalék már találkozott. A gyakorlati feladatokban azonban a kutatásban résztvevők 46 százaléka nem tudta megkülönböztetni a valódi és a hamis üzeneteket. A kutatás szerint a 30-49 év közötti korosztály 42 százaléka digitálisan éretlen, példaként említette, hogy csomagküldéses csalásokkal ezer emberből közel 11 százalék vesztett pénzt vagy adatot.
Töreki Sándor bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes arról tájékoztatott, hogy az online térben elkövetett bűncselekmények felderítéséhez elengedhetetlen a folyamatos tanulás és a közös munka a pénzügyi szolgáltatókkal. Közel egymilliárd forint nem került tavaly a bűnözőkhöz, mert megakadályozták, mivel az augusztus elsejétől bevezetett új törvényekkel lehetővé vált, hogy a hatóságok a pénzintézetekkel együttműködésben a törvény adta lehetőségekkel hatékonyan lépjenek fel az online csalókkal szemben. Ismertette:
jelenleg 11 ezer eljárás folyik online térben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban,
és 210 embert tartóztattak le, 259 elfogatóparancsot adtak ki, 29-en pedig előzetes letartóztatásban vannak.
Szabó Lajos, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet igazgatója elmondta: az európai statisztika alapján a legtöbb támadást a közszolgáltatások, a szállítmányozás és a pénzügyi ágazatokban követték el. Az adataik szerint Magyarországon is a közszolgáltatásokat érte a legtöbb támadás, az esetek 35 százalékában pszichológiai manipuláción alapuló adathalász csalásokat követtek el. A csalók bankokat, postai szolgáltatókat személyesítenek meg, ez utóbbi esetben valótlan csomagküldeményre hivatkoznak.
Bucsek Gábor, az OTP Bank biztonsági igazgatóság ügyvezető igazgatója fontosnak nevezte a támadások elleni felkészülést, a monitoring rendszer fejlesztését. Példaként említette, hogy
2023-ról 2024-re 36 százalékkal csökkent a bank ügyfelei ellen elkövetett csalások száma.
A közeljövőben az eredményes fellépések miatt sokkal professzionálisabbá válnak az elkövetők, akár a mesterséges intelligencia által generált felvételekkel téveszthetnek meg embereket - mondta.
Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese arról tájékoztatott, hogy
2023-ról 2024-re megháromszorozódott a vállalatok elleni kibercsalások száma,
ezért folyamatosan frissülő üzleti kibervédelmi kisokost készítettek a kkv-k tájékoztatására a kiberpajzs.hu oldalon.
A kiberbiztonsági kockázatok megelőzésére, csökkentésére több hatóság, minisztérium, a jegybank, valamint pénzpiaci szereplők KiberPajzs néven közös oktatási kampányt folytatnak az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek, a lakosság és a vállalkozások támogatására.
Címlapkép forrása: Shutterstock
