A Portfolio kérdése: "Mire számít 2020-ban az uniós fejlesztéspolitikában (célok, sebesség, panaszkezelés, kifizetések volumene, új/módosított pályázatok, stb.) és várható pályázatok terén (felszabaduló keretek, átrendezések, visszacsorgó pályázatok irányai, stb.)?"
Essősy Zsombor, vezérigazgató, MAPI-csoport Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.
„2020-ban néhány területen, főként a GINOP 1-es, 2-es és 3-as prioritásában várhatók újranyitott pályázatok az ún. visszacsorgó források hatására nagyságrendileg 40-45 mrd Ft értékben. A tervezéshez képest eltérő euró árfolyam hozadéka lehet, hogy további, összességében 120-130 milliárd forinttal emelkednek a különböző operatív programok keretei. Tekintettel arra, hogy az intézményrendszer számára jelentősebb új projektek beadása nem fog plusz adminisztrációs terhet jelenteni, 2020-ban a kifizetési kérelmek gyorsabb feldolgozására, a számla alapú kifizetések arányának gyors növekedésére számítunk.”
Kiss Gábor Ferenc, vezető elemző, FundMonitor
Földindulásszerű fejleményekre nem számítunk, új felhívás a költségvetési ciklus utolsó évében egyre kevesebb várható. A programok megvalósítása halad, ahol külső okokból felmerülő elakadás tapasztalható, ott az előző válaszban említett partnerség segítheti a feleket a továbblépésben. Ahol viszont ellehetetlenül a projektek megvalósítása vagy éppen szabálytalanság miatt kerül visszavonásra a támogatás, ott a visszacsorgó források újbóli felhasználására mindenképp sor kerül majd. Ezekben az esetekben arra számítunk, hogy az operatív programok adta keretek között az új felhívások a kormányzati szakpolitikákhoz fognak idomulni – például digitalizációs (GINOP) családtámogatási (EFOP) témák előtérbe kerülésével.
2020-ban további feladat a „finanszírozási olló” zárása, vagyis a brüsszeli folyósítások felgyorsítása és a költségvetés tehermentesítése. Az itthon kifizetett támogatásokhoz képest arányaiban még mindig jóval elmarad az unió által az ország számára folyósított összeg, vagyis a finanszírozás továbbra is jelentős teher az államháztartás számára. A vitás kérdések rendezése után azonban nincs akadálya, hogy felgyorsuljanak az uniós kifizetések. Emellett 2020-ban nagy erőket kell majd koncentrálni a következő időszak tervezésére is, a párhuzamosság ezért ismét kihívás elé állíthatja az intézményrendszert. A magunk részéről egyébként bízunk benne, hogy az egyes programok tervezése az érintettek lehető legszélesebb körének bevonása mellett fog zajlani, hogy a valós igényekre reagáló programokkal lehessen majd nekivágni 2021-nek.
Krisán László, vezérigazgató, KAVOSZ Zrt.
Nincs új a nap alatt, és mivel sok pénz már nincs a rendszerben, ezért most már inkább a 2014-2020-as ciklus áttekintése, analízise és a tapasztalatok begyűjtése lenne a fontosabb. A vállalkozások világosan kifejtették, hogy mi lenne nekik segítség, és mire van szükségük fejlesztési elképzeléseik kapcsán. Ez jól látszik azon, hogy mely pályázatok voltak abszolút sikeresek és melyek azok, amelyek nehezen mozdultak. A megítélt támogatások miatt már szinte csak a nem megvalósult, visszacsorgó pályázatok jöhetnek szóba, és ésszerű lenne erőteljesen belemenni az Operatív Programokon belüli átcsoportosítások, sőt az OP-k közötti átcsoportosítások témájába, amire a visszatérítendő és a GINOP között már láttunk az elmúlt hónapokban jó irányú mozgásokat és ennek rendszerbe helyezése segíthet 2020-ban. Nem kell új pályázatokat kitalálni, a vállalkozások már világosan jeleztek, amikor óriási túljegyzéssel pályáztak a gép-eszközbeszerzéses, valamint a telephely-fejlesztés, korszerűsítés kiírásokra. Ezért is vetjük fel újra és újra, hogy a vállalkozások fejlesztésére irányuló, korábban is népszerű (pl.: GINOP-1.2.1/1.2.2 kapacitásbővítő) kiírásokra lenne érdemes allokálni a pénzeket.
Megint felemlítve a társadalmasítás kereteit, azért is meg kellene vizsgálni 2014-2020 tapasztalatait, hogy lássa a fejlesztéspolitika, hogy mit lenne érdemes a következő 7 éves ciklusra átültetni, annak érdekében, hogy vállalkozóbarát és életszerű kiírások születhessenek. Kifejezetten támogatjuk a tárgyaló delegációt abban, hogy ahogy tudják, védjék a hazai vállalkozások forráskereteit, hiszen az uniós pénzeket arra kell fordítani, amire a vállalkozónak szüksége van és nem arra, amit a bürokraták Brüsszelben az íróasztal mellől találnak ki. Arra is van javaslatunk, hogy a központi költségvetés utóbbi években látható kifeszítettsége miatt, ami az uniós előlegek kifizetése miatt állt be, bizonyított pénzügyi program bevetésével a pénzpiac szálljon bele az előlegek finanszírozásába a költségvetés kímélése érdekében.
Laurinyecz Anita, Igazgató, Agrárfinanszírozás, Európai Kompetencia Központ és Közszféra Finanszírozás, UniCredit Bank
2020 végére megtörténik a támogatással megvalósított fejlesztési projektek többségének lezárása. Várakozásaink szerint a programokat irányító hatóságok a visszahulló források terhére 2020-ban újranyithatnak népszerű és gyorsan lebonyolítható, jelentős építési munkákkal nem járó eszközbeszerzési pályázatokat.
Papadimitropulosz Alex, ügyvezető igazgató, Via Credit pályázati tanácsadó
A 2020-as évben várhatóan a KKV szektor megerősítését célzó, gyors átfutású pályázatok maradnak előtérben. Ennek keretösszege egyelőre bizonytalan, de nem kizárt egy 50-100 milliárd forint keretösszegű program kiírása sem. Természetesen ez több pályázati kiírásból tevődik majd össze. A rendelkezésre álló keretösszegek a KKV-kat megcélzó operatív programok esetében gyakorlatilag 0 Ft, de például a forrásátcsoportosítások segítségével teremthető elő a 2020-as büdzsé. Ehhez több eszköz is rendelkezésre áll:
- A forint tartós gyengülése (a támogatást az EU euróban fizeti, amit 300 forint körüli árfolyam mellett hirdettek ki még évekkel ezelőtt)
- A kormány engedélyezheti a túlvállalást, ami egyes operatív programoknál akár 10%-ot jelenthet
- A meg nem valósult pályázatok következtében felszabadult támogatási összeg átcsoportosításra kerül
2020 év elején várható a KKV Start pályázat megjelenése, ami várhatóan 20-30 milliárd forint körüli összeget tesz az innovatív KKV-k zsebébe.
Az év első felében folytatódik a népszerű kutatás-fejlesztési pályázat – 2019-ben közel 200 milliárdnyi igény érkezett. 2020 elején várható a pályázat tervezetének megjelenése. A GINOP forrásból számítunk új kiírásokra, ahol gyors döntéshozás mellett tudnak a KKV-k támogatáshoz jutni.
Somosi Éva, értékesítési igazgató, MKB Consulting
A ciklus vége felé járva egyre nagyobb hangsúly helyeződik a fejlesztéspolitikai háttérintézmények gyors döntéshozatalára és ügyintézésére. A forrásvesztés elkerülése érdekében a korábban kiírt pályázatokból visszahulló források lehetőséget biztosítanak további új konstrukciók megjelentetésére illetve korábban lezárt felhívások újranyitására. Ezek megvalósítására azonban már korlátozott idő fog rendelkezésre állni, ráadásul a visszacsorgó pályázatok esetén – hasonlóan az előző ciklus végéhez – gyors átfutású, néhány hétig esetleg hónapig nyitva lévő konstrukciókkal számolunk. A pályázók esetében „slágerterméknek” számítottak a telephelyfejlesztési és kapacitásbővítő pályázatok, valamint az innovációs támogatások, így az ilyen témájú pályázati konstrukciókkal kapcsolatban a legmagasabbak a várakozások.
A 2021-27-es ciklus mihamarabbi tervezése is kiemelt intézményi feladat lesz a következő évben. Amennyiben ezt a feladatot jól teljesítik a hazai felelős intézmények, akkor lehetőség nyílna akár már 2020 végén néhány pilot kiírásra. A 2014-20-as ciklusban több olyan pályázat is megjelent, mely újfajta támogatási konstrukciókat tartalmaztak. Ilyenek voltak az úgynevezett kombi pályázatok és a tisztán visszatérítendő támogatást tartalmazó pályázatok. Néhány hónappal ezelőtt pedig bevezetésre került a feltételesen visszatérítendő pályázati forma is. Az ezekhez kötődő tapasztalatok alapján a jövőben várhatóan egyre több ilyen újszerű támogatási konstrukció fog kidolgozásra kerülni.
Szebeni Dávid, stratégiai igazgató, Enrawell
Tavaly erről úgy nyilatkoztam, hogy az intézményrendszeren belül a projektek eltérő előrehaladási üteme miatt időben és szakterület szerint is egyre inkább szétterül a kapacitásigény. Így a projektgazdák az intézményrendszerben dolgozó kollégák leterheltségének csökkenését várhatnák. Ugyanakkor ne feledjük, hogy most már nagy erővel a 2021-2027-es költségvetési ciklus tervezésére is koncentrálniuk kell a minisztériumoknak. Az új operatív programok első verziói, azok alapvetései természetszerűen még nagyon képlékenyek lévén, hogy az uniós költségvetési tárgyalások intenzív tárgyalásai is most zajlanak. Így a stratégiai tervezők mozgó célpontra kell, hogy „lőjenek”. Ugyanakkor az Irányító Hatóságoknál a tervezés szintén kapacitásokat köt le, ezt érdemes figyelembe venni a 2020-as várakozásokban.
A források nagy része már lekötött és a kormányzat a meghiúsuló projektek esetére túlvállalásról is gondoskodott, így új, nagy lehetőségekre ebben az évben már nem számítunk. Feltétlenül pontot kell azonban tenni az építőipari árak elszabadulásából eredő forráshiány miatt megakadt – főként önkormányzati – projektekre. A bizonytalanság senkinek nem jó. Gyors és egyértelmű forráskiegészítési mechanizmusra van szükség és/vagy a várhatóan meg nem valósuló projektek lezárására és a források átcsoportosítására oda, ahol még reálisan be lehet fejezni a beruházásokat.
Tóth Ádám Ferenc, ügyvezető, European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet
A 2020-as év kapcsán (prioritásonként eltérő, de) nagy darabszámban meg nem valósuló projektekre, ezáltal jelentős visszahulló forrásra számítunk.
Az ügyfélkör részéről továbbra is elsődleges cél a beruházásaik támogatása (eszközbeszerzés és telephelyfejlesztés), a hazai feldolgozóipar - volumentől függetlenül - minden forrást képes lenne felszívni beruházásaik vonatkozásában, emellett jelentős a forráséhség a kutatásfejlesztési projektek tekintetében is.
Javasoljuk a kisebb összegű pályázatoknál (pl. a közkedvelt informatikai pályázat, GINOP-3.2.2-16) a lehetséges támogatási összeg emelését, ill. emellett a visszatérítendő „láb” eltörlését, hiszen tapasztalatunk alapján sok esetben ez riasztja el az ügyfeleket a pályázat benyújtásától.
Az intézményrendszer részéről a 2019-es harmadik és negyedik negyedéves elért működési sebességet várjuk, mind a döntéshozatal, mind a panaszkezelés és mind a kifizetés terén.
Azoknál a pályázatoknál, ahol a kiírás óta az elmúlt időszakban nem került sor a rendelkezésre álló forrás lekötésére, a piaci szereplők bevonásával javasoljuk a pályázati konstrukciók átdolgozását.
