A Portfolio feltett kérdése: "Hogyan készül (hogyan készíti fel ügyfeleit) a 2020 utáni időszakra a 2021-2027-es uniós költségvetésről eddig megjelent információk tükrében, és melyek Ön számára azok közül a legfontosabb változások?"
Essősy Zsombor, vezérigazgató, MAPI-csoport Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.
„A 2021-2027-es időszak forrásaira vonatkozó tervezési folyamat még épphogy csak elkezdődött, így számos bizonytalansági tényező van még a készülés körül. Arra feltétlenül számítania kell minden szereplőnek, hogy a visszatérítendő források részaránya tovább fog emelkedni. Mindezeken túl elengedhetetlen lesz, hogy az új hétéves időszakban a források döntő többsége a hatékonyság és a termelékenység növelésére fordítódjon. Bízunk benne, hogy a várhatóan csökkenő összegű források mellet is kellő támogatás jut a vállalkozások hatékonyságát javító beruházások és különösen a munkavállalók készségeit, képességeit fejlesztő képzési programok megvalósítására.”
Kiss Gábor Ferenc, vezető elemző, FundMonitor
Az biztosnak látszik, hogy a rendelkezésre álló támogatások indikatív keretösszege jelentősen csökken majd Magyarország számára. Ez szükségszerűen a tervezés fókuszáltságát kényszeríti ki, a kormányzat pedig már utalt is a fejlesztési célkitűzések számának csökkentésére. A konkrét programok egyelőre csak sejthetők, azok tervezésekor az uniós szintű kihívások – klímaváltozás, digitalizáció, demográfia stb. – kezelése mellett várhatóan a kormányzat által kiemelten kezelt területekre – pl. családügy vagy nemzetpolitika – kerül majd a hangsúly.
Mindez a jövőbeli pályázókat nem feltétlen kell, hogy kedvezőtlenül érintse. Aki valós fejlesztési igényre reagáló, jól tervezett projektre kíván forrást szerezni, az várhatóan 2021 után is megteheti majd. Igaz, vállalkozásként erre várhatóan még inkább – legalább részben – visszatérítendő formában lesz csak lehetősége, a fővárosi pályázók pedig a jelenleginél is korlátozottabban juthatnak majd uniós támogatáshoz. De bárhogy és bárhol is jut pénzhez egy pályázó, két nagyon fontos szempontot érvényesíteni kell majd a következő időszakban. Egyrészt az adminisztráció egyszerűsítésével és a kapcsolódó terhek csökkentésével, illetve az online pályáztatás és digitális támogató eszközök fejlesztésével meg kell teremteni a pályázók számára a lehetőséget, hogy a projektek érdemi (szakmai) megvalósítására koncentráljanak (vagy lehetővé kell tenni, hogy minőségi munkát nyújtó, profi projektmenedzsment csapatot vonjanak be a projektekbe) a túlzó és olykor öncélú adminisztrációs teendők helyett. Másrészt viszont stratégiai fontosságú, hogy ne csak „elégessük” a támogatásokat, hanem minél eredményesebben és hatásosabban használjuk fel azokat. Ehhez a végrehajtás eredmény központúságát kell megteremteni a támogató részéről, akár intenzívebb szakmai nyomonkövetéssel, akár a pályázatokhoz kapcsolódó szakmai-kimeneti követelmények szigorításával.
Krisán László, vezérigazgató, KAVOSZ Zrt.
Nehéz úgy bárkit felkészíteni, hogy alapvetően még nem tudni, mennyi forrás lesz, és mire és főleg, hogy mennyivel akarja, fogja tudni megvágni Brüsszel a Magyarország számára járó kereteket, és hogy mennyire akarja a hazai önrészt eltolni. Az is fontos kérdés, hogy az unió számára fontos prioritások mennyire illeszthetőek a hazai vállalkozások igényeihez. Az Európai Unió stratégiáinak visszatérő témái a fenntartható fejlődés, a tudás alapú társadalom, a digitalizáció és az egyre gyorsabb technológiai változások révén lezajlódó globális gazdasági és társadalmi átrendeződés. Ezek persze fontos témák, de nem mindegy az azokon belüli súlyozás, és az sem, hogy ez kell-e a mai vállalkozói közösségnek. Az innováció, technológiai megfelelési kényszer abszolút hazai és támogatandó cél is, és nem megkerülhető a hazai versenyképesség növelése miatt. Ezért ezt jó iránynak tartjuk, de az ezeken kívüli, az EU alapjait feszegető politikai kihívások, mint a Brexit, a migrációs válság, vagy éppen a jogállamiság tartalma körüli feltételek nem értelmezhetőek piaci és vállalkozói fejjel és ahogy látjuk ez más országok esetében sem természetes, és ezt az ezek körül kialakult vita is világosan jelzi.
Az EU fejletlenebb régióinak nyújtott támogatások jövőjéről szóló egyeztetéseken, a nagy befizető államok részéről a magyarországi kilátásokat és pénzügyi egyenleget is jelentősen befolyásoló - mondhatni büntető jellegű - számok is elhangzottak már. De egy nem világosan kiszámítható és akár aggodalmakra okot adó világgazdasági közegben, ahol a hazai makroszámok szárnyalása mellett azért egyre erőteljesebben kerülnek elő negatív előrejelzések, nem fogadható el jelentős mértékű csökkentés. Főleg nem politikai felhang mellett, hiszen ez komolyan veszélyeztetné a hazai vállalkozások jelentős részét. Fontos feladat, hogy 2021 elejére felálljon az a jogszabályi környezet és intézményrendszer, amely a következő uniós ciklust hatékonyan képes kiszolgálni, de ismerve Brüsszel ”tempóját”, nem látjuk esélyesnek, hogy 2022 előtt megnyílhatnak a pályázati csapok. Az operatív programok részletes kidolgozása a közeljövőben el kell, hogy kezdődjön, és érdemes lenne figyelembe venni a vállalkozói, azaz a felhasználói igényeket.
A 2021-2027-es tervezés folyamán a legfontosabb cél, hogy a hazai mozgástér magasabb legyen, mint amit Brüsszel jelenleg ajánl. A nemzeti keretre irányuló bizottsági javaslat szerint csökkenne a kohéziós forrás, amit Magyarország felhasználhatna 2021-2027 között és az agrártámogatási keret is szűkülne. Várhatóan az ország uniós költségvetésbe irányuló befizetése a Brexit miatt szinte biztos, hogy emelkedni fog és ez alapvetően még elfogadható, feltéve hogy a bejövő oldalon is megfelelő ellentételek állnak majd.
Laurinyecz Anita, Igazgató, Agrárfinanszírozás, Európai Kompetencia Központ és Közszféra Finanszírozás, UniCredit Bank
Az Európai Unió előtt álló új kihívások, valamint a forráselosztás egyes szempontjainak módosítása miatt a hazai kkv-k és az agrárvállalkozások számára allokált uniós támogatások esetében kismértékű csökkenést prognosztizálunk. A pályázatok elbírálásánál minden bizonnyal kiemelt hangsúlyt kapnak a klímavédelmi és a digitalizációs szempontok.
A 2014-2020-as ciklus pályázati forrásainak gyors abszorpciója, valamint az új uniós költségvetés időbeli elhúzódása miatt körülbelül 2022-2023-ra a magánszféra beruházásaihoz nem lesznek elérhetőek uniós támogatások, ezért a fejlesztések finanszírozásában felerősödik a saját erő, a banki beruházási hitelek, továbbá egyéb pénzügyi eszközök szerepe. Az UniCredit Bank az uniós forrásszűke időszakában is támogatja ügyfelei hitelhez jutását, ehhez számos hazai és uniós pénzügyi eszköz áll rendelkezésre.
Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója
Erről még nagyon korai beszélni, a 2021-2027-es program nincs még kihirdetve, így addig csak spekulálni lehet. Arra kell koncentrálni, ami most érhető el. A következő két év minden bizonnyal szerényebb eredményeket fog hozni a piaci szereplők számára, így alternatív tanácsadással kell a szereplőknek előjönniük.
Somosi Éva, értékesítési igazgató, MKB Consulting
„A különböző pályázati konstrukciók esetében a jövőben is arra számítunk, hogy meghatározó mértékben lesz elvárás a piaci hasznosulás, a projekt megvalósítása által generált cégfejlődés mind HR (már nem feltétlenül létszámnövelés, hanem bértömeg növelés!) mind árbevétel területen, és az innovációs tartalom (még egy „egyszerű” gépbeszerzés esetén is). Biztosak vagyunk benne, hogy a technológia fejlesztés és az innováció továbbra is hangsúlyos támogatási témák maradnak, így támogatva a hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességét. Ügyfeleinket arra ösztönözzük, hogy támogatásunkkal több éves, komplex fejlesztési terveket állítsanak össze, melyek különböző elemeihez a megjelenő, esetleg gyors átfutású pályázatokat könnyen illeszteni tudják.”
Szebeni Dávid, stratégiai igazgató, Enrawell
Bár még nincs egyezség az uniós költségvetésről, néhány fő irány megfogalmazható a következő időszakra. Az egyik ezek közül az, hogy várhatóan a környezet védelmét, a szén-dioxid kibocsátás csökkentését, a klímaalkalmazkodást célzó projektek komoly forrásra számíthatnak. Ezzel összefüggésben a területi szereplőknek, elsősorban az önkormányzatoknak már most szükséges projekteket előkészíteniük a következő költségvetési ciklusra. Ezek az igények a megfelelő tervezési csatornákon segítenek a minisztériumoknak is az új operatív program tervezésében is.
A másik fontos irány Pest megye önálló régióként szereplése Budapest nélkül, amely így végre jogosulttá válik a konvergencia régióknak járó forrásokra. Erre szüksége is van. A magyar régiók közül ez az egyetlen, ahol 2008 óta a vásárlóerőparitáson számolt egy főre jutó GDP az EU átlagához képest még csökkent is. A konvergencia régiók forrásaiból történt kizárás megbosszulta magát. Most azonban hosszútávon olyan lehetőségek várnak Pest megyére, amelyekkel élnie kell. A budapesti önkormányzatoknak érdemes összefogniuk az agglomerációs településekkel, mivel például a komplex közlekedési beruházások a várostérséget, mint rendszert érintik és várhatóan az agglomerációs településeknél több forrás áll majd rendelkezésre.
Tóth Ádám Ferenc, ügyvezető, European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet
Az ügyfélkört a 2020 utáni időszak vonatkozásában a ciklus legelején történő pályázati meghirdetésekkel készítjük fel beruházási fejlesztéseik támogattatása kapcsán, amelyek közül számukra továbbra is legfontosabb
- a gépbeszerzés/kapacitásbővítés,
- az Ipar 4.0-ás fejlesztések megvalósítása,
- a telephelyfejlesztés és
- az energetikai fejlesztések, ill.
- a kutatás-fejlesztés, innováció.
Címlapkép forrása: Florian Gaertner/Photothek via Getty Images
