Kérdés, hogy az adóhatóság milyen eszközöket vethet be a csalások felderítése, illetve visszaszorítása érdekében. Nyilván első sorban mindenkinek az ellenőrzések szigorítása és intenzitásának fokozása jut eszébe. Ebbe természetesen beletartoznak a kapcsolódó vizsgálatok is. Ezen túlmenően a jogalkotó bizonyos esetekben élhet a fordított adózás bevezetésének, vagy az áfakulcs csökkentésének lehetőségével. Ezen lehetőségek csak korlátozottan állnak rendelkezésre tekintettel a költségvetés érdekeire, illetve a jogszabályi keretekre, amely főleg a fordított adózás bevezetését meglehetősen szűk határok közé tereli. Ezen volt hivatott segíteni a tavaly bevezetett gyorsreagálási mechanizmus, amely elméleti szinten lehetőséget adna a tagállamoknak egyes szektorokban rövid időre fordított adózást bevezetni. Ezzel csak az a probléma, hogy az irányelv alapján kizárólag olyan szektorok vonatkozásában járul hozzá az EU egy tagállam ilyen irányú kérelméhez, amelyek esetén elmondható, hogy korábban nem volt jellemző az áfacsalás.
A fentiekből is látható, hogy a leghatékonyabb fegyver az ellenőrzések szigorítása, illetve célzottabbá tétele. Az is látható azonban, hogy az ellenőrzések számának növekedésével sok esetben olyan adózók is az adóhatóság látókörébe kerülnek, illetve szankciókat szenvednek el, akik egyébként nem tudtak róla, hogy olyan beszállítóval léptek üzleti kapcsolatba, aki egyébként maga is tudatosan vesz részt áfacsalásra irányuló ügyletekben.
Kérdés, hogy a fenti esetben, vagy akár annak megelőzése érdekében mit tehet a tisztességesen eljáró adózó. Fontos látni, hogy a probléma alapvetően nem magyar specifikum. Ahogyan arra az Európai Bíróság ítéletei is rámutatnak a probléma ugyanúgy más tagállamokban is fennáll. Holnapi adóreggelinken ezen témát fogjuk részletesen körbejárni kifejezetten az agrárium kihívásaira tekintettel.
További információk:
www.portfolio.hu/rendezvenyek/ekaer_es_afa_levon as_az_agrariumban/427
(x)