A mai kamatdöntés indoklásával egyidőben szokás szerint megjelentek a jegybank háromhavonta esedékes, friss inflációs és növekedési előrejelzései. Ezek a a csütörtökön megjelenő teljes inflációs jelentés főbb számainak a megelőlegezését jelentik.
Visszatekintve, 2023-ban a Covid-19 hatása jelentősen csökkent, mivel az Egészségügyi Világszervezet májusban hivatalosan is megszüntette a járvány miatt hirdetett globális egészségügyi vészhelyzetet. Az egészségügyi válságok csökkenésével párhuzamosan azonban a geopolitikai feszültségek eszkalálódtak, ami különösen Oroszország agresszív ukrajnai inváziójában és az izraeli-palesztin konfliktus kirobbanásában mutatkozott meg, de a Kína és Tajvan között feszültség is új szintre kapcsolt. A klímaváltozás is berúgta az ajtót. Ennek ellenére az Ipsos-kutatása szerint a világ legtöbb országa a válságok közepette is optimista 2024-et illetően. A magyarok pedig szinte semmitől nem félnek, csak az inflációtól.
A globális tőkepiac egyik legnagyobb kérdése jelenleg, hogy a 2010-es évek monetáris elnyomása volt-e egy kivételes időszak, ami után most visszatérünk a pozitív reálhozamok világába, vagy az elmúlt két és fél éves inflációs időszak volt a kivételes időszak a monetáris elnyomásban. Erős a gyanúm, hogy a második helyzet fogja jobban lefesteni az előttünk álló évek igazságát. Az ok pedig nem más, mint a fejlett világ demográfiai válsága.
Ha 18% körül lesz az idei átlagos infláció, jövőre a Babakötvény akár 21%-os kamattal ketyeghet tovább. Talán kevesen tudják, de nem ez az egyetlen előnye az állampapírnak: állami támogatás is jár rá, mutatjuk, hogyan.
Amíg múlt hét közepén az uniós forrásokkal kapcsolatos kedvező hírekre még erősödni tudott a forint, addig hétfő délutánra már több mint 385 forintot kell adni egy euróért. A magyar deviza ráadásul annak ellenére gyengül, hogy nagyobb hangulatromlásról nem beszélhetünk sem a hazai, sem pedig a nemzetközi piacokon. Ráadásul a piaci várakozások szerint az MNB holnapi kamatdöntése sem szolgál majd különösebb meglepetéssel. Akkor mégis mi áll a háttérben?
Idei utolsó kamatdöntő ülését tartja kedden a Monetáris Tanács, az elemzők szinte egyhangúan újabb 75 bázispontos kamatvágásra számítanak, így 10,75 százalékra mérséklődhet az irányadó ráta. Az infláció akár nagyobb lazítási tempóra is lehetőséget adna, azonban eddig mindig az óvatosságot hangsúlyozták, így meglepő lenne, ha most adnák fel ezt.
Az ünnepi hétre is maradtak fontos makrogazdasági adatok és események, például a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntése. Emellett érkeznek felülvizsgált GDP-adatok az Egyesült Államokból és az eurózónából, idehaza kereseti és munkaerőpiaci adatok jönnek.
A koronavírus-járvány alatt terjedt el a gyakorlat, de az elszabadult infláció időszakában is nagy segítséget nyújt az embereknek, ha a hagyományos állásuk mellett szert tudnak tenni valamilyen passzív jövedelemre. Az influenszerek és az online webshopok, szolgáltatások világában ehhez már koránt sincs szükség nagy vagyonra és bérbeadható ingatlanokra.
Világszintű gazdasági fejlődés, visszaszoruló éhezés és szegénység - sok tekintetben jó irányba haladt a világ a mögöttünk álló évtizedekben, eddig talán minden generáció elmondhatta magáról, hogy jobb helyzetből indul, mint ahonnan a szülei kezdték. Azonban ennek az érmének van egy másik, sötétebb oldala is, ha tetszik, a fejlődés "ára": ez pedig nem más, mint az egyre fájdalmasabb következményekkel fenyegető környezetrombolás. A jelentős gazdasági és társadalmi átalakulás közepette a globális CO2-kibocsátás 1950 óta több, mint a hatszorosára nőtt - de melyik országok járultak hozzá leginkább ehhez a növekedéshez, és mire lehet számítani a jövőben?
Az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. február 24-i megindulását követően, ahogy szerte a világban, úgy Magyarországon is számos orosz és ukrán témájú könyvet adtak ki, az idei évben pedig már olyan kötetek is megjelentek, amelyek hosszabb, több mint egy éves távon tudják értékelni a háború eseményeit. Külföldi mellett magyar szerzők könyvei is napvilágot láttak, az átfogó monográfiáktól a tanulmánykötetekig. Cikkünkben az elmúlt lassan két év terméséből három könyvet ajánlunk.
Október után novemberben is nőt a németországi munkanélküliség mértéke, amely a harmadik negyedév mindegyik hónapjában a gazdasági gondok ellenére még stagnálást mutatott. A legújabb adat azt jelzi, hogy végérvényesen véget ért az az időszak, amikor érdemben nem lehetett érezni a munkaerőpiacon, hogy a gazdaság mintegy egy éve recesszió közeli állapotba került. A legtöbb cég a gazdasági gondok ellenére eddig ugyanis a meglévő munkaerőállományának megtartására törekedett a strukturális munkaerőhiány miatt. A válság elhúzódása azonban már a munkaerőfelhalmozás ellen hat, így most már egyre több cég kényszerül elbocsátásokra. Különösen a lakóingatlan-beruházások jelentős visszaesésével küzdő építőiparban súlyos a helyzet, ahol a cégek következő három hónapra vonatkozó foglalkoztatási tervet tükröző Ifo-barométer 2010 óta nem látott szintre csökkent.
Nagyon nagy probléma, hogy miközben hétről hétre jelentős mértékben emelkedik a felsőlégúti megbetegedésekben és különösen a Covid-19-ben szenvedők száma, az emberek nem védekeznek ezekkel a fertőzésekkel szemben – nyilatkozta a Portfoliónak Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója. A professzor hangsúlyozta: minél több a beteg, annál nagyobb lehet az esély rá, hogy a jelenlegi, enyhe tüneteket okozó omikron helyét ismét egy, a korábbi vírusvariánsokhoz hasonlóan súlyosabb megbetegedéseket okozó változat veheti át. Ha az ugyanolyan sebességgel terjed, mint most az omikron, akkor bajban leszünk.
Igaznak bizonyultak a korábbi piaci értesülések: bár a bankoknak február 1-jéig kellett volna elkészülni az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó új adatbeviteli módozatokkal, vagyis a QR-kódos, az érintéses (NFC-s) és az úgynevezett deep linkes fizetéssel, ennek határidejét 2024. szeptember 1-re tolta ki az MNB. A sárga csekkek nagy ellenségének kikiáltott fizetési kérelmek kötelező bevezetésének határideje április 1-re módosul – derül ki a Magyar Közlönyből.
Minden várakozást felülmúl a bankok profitabilitása, átlagosan 16-17 százalék Közép- és Délkelet-Európa (CE/SEE) bankpiacainak a tőkearányos megtérülése. Ez már a 2008-as pénzügyi válságot megelőző szinthez közelít – állapították meg a régiós bankszektorról szóló friss elemzésükben a Raiffeisen Research elemzői. A régiós és a magyar bankok példája is azt mutatja, hogy ez a magas jövedelmezőség azonban átmeneti és törékeny.
Szokás szerint elkészítette meghökkentő előrejelzéseit 2024-re a Saxo Bank, mely minden évben megpróbálja meglepni ezzel a piaci szereplőket. Ezek klasszikusan olyan forgatókönyvek, melyeknek kicsi, de nem elhanyagolható esélyük van, ha pedig bekövetkeznek, akkor annak komoly gazdasági vagy piaci következménye lehet.
Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója az EU-csúcstalálkozót követő brüsszeli sajtótájékoztatón részletesen ismertette Magyarország álláspontját a közös uniós költségvetés módosításával és az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatással kapcsolatos folyamatban lévő vitáról. A Portfolio kérdésére közölte, a kormány azt sem támogatja, hogy az Európai Békekeret terhére, az Ukrajnát katonai eszközökkel segítő többi tagállamot utófinanszírozzák. A kormányfő tanácsadója szerint Magyarország akkor tudja jóváhagyni a hétéves költségvetés felülvizsgálatát, ha feloldja az Európai Bizottság az összes uniós forrás kifizetését. Úgy látja, hogy ezek politikai viták, amelyekkel Brüsszel és a többi tagország zsarolja a magyar kormányt a pénzek visszatartásával.
Emelkedik az Opus Global részvényeinek árfolyama a ma reggel közzétett harmadik negyedéves gyorsjelentést követően. A holdingcég rekordbevételről számolt be az időszakra, miután a mezőgazdaság és élelmiszeripart kivéve mindegyik stratégiai szegmensében jelentős bevételnövekedést ért el, a költségek növekedése miatt azonban az EBITDA tekintetében gyengébben teljesített a vállalat. A pénzügyi eredmény viszont felfelé segítette az adózott eredményt, ami szintén kétszámjegyű növekedést mutatott.
Az ukrajnai háború kitörése után alaposan átárazták az OTP részvényeit, nem véletlenül, ugyanis a banknak Ukrajnában és Oroszországban is van kitettsége. Azóta viszont nagyot fordult a világ, az orosz és ukrán operáció leírása sem rengetné meg a bankot, miközben amíg a cégcsoporthoz tartoznak, addig szép profitot termelnek, de a többi leánybank is jól húz, 2023-ban rekordbevétele és profitja lesz a bankcsoportnak. Idén elkezdték visszaárazni az OTP-t, az árfolyam idén másfélszeresére emelkedett, és még így is olcsó az OTP.
Mostanra a Semmelweis Egyetemen is megteremtődött a színvonalas fizetős ellátás feltételrendszere, szervezési, pénzügyi háttere - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában Kovács Róbert, a Semmelweis Egészségügyi Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint az árbevétel alapján felállított éves rangsorban a magánszolgáltatók között már a 15. lenne az egyetem által tulajdonolt privát ellátó. A többéves biztosító múlttal rendelkező cégvezetővel beszéltünk arról is, hogy a gyakorlatban hogyan működik egymás mellett párhuzamosan az egyetem különböző klinikai épületeiben a közfinanszírozott és a privát betegellátás, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szigorú felügyelete és engedélyei mellett, valamint az egyetemi infrastruktúra bérlése közepette, amiért a kft. százmilliós nagyságrendű bérleti díjat fizet. Kovács Róbert felhívta a figyelmünket egy új trendre is: kiemelt szolgáltatóként szerződtek le a magyar piacon aktív nagy magánbiztosítóval, az így biztosított betegek ennek következtében már komplexebb ellátáshoz is juthatnak a privát szektorban. Ez egy újfajta versenyelőny a Semmelweis Egészségügyi Kft oldalán.
Töretlenül tartja első helyét a Revolut a hazai mobilbanki rangsor élén, ám a fintech gyökerű neobank előnye majdnem teljesen elolvadt: a hazai mobilbankok nagy része már csak pár tized csillagra van tőlük. Az MBH néhány legacy mobilbankját leszámítva legfeljebb a nagyobb frissítések és változtatások után kerülnek fél csillagon túli lemaradásba a mobilbankok. Mutatjuk a friss mobilbanki rangsort!