Messze az inflációtól elmaradó mértékben, 6,6%-kal növekedett a magyar biztosítási piac díjbevétele az első negyedévben. A biztosítók első negyedéves nyeresége 20-ról 7 milliárdra olvadt, amiben a tavaly bevezetett és karácsonykor megemelt, az év egészében mintegy 90 milliárd forintra rúgó pótadónak is komoly szerepe lehetett. A kötelező biztosításokra vonatkozó adatok alapján az üzemanyag-drágulás miatt jelentősen visszaeshetett Magyarországon az autóhasználat.
Minden idők legnagyobb, 327 milliárd forintos (egész évre elszámolt) különadóterhe ellenére rekordszintű, 229 milliárd forintos adózott nyereséget ért el a magyar bankszektor az év első három hónapjában. Az MNB kedden közzétett első negyedéves adatai alapján megnéztük, miként lehetséges ez: a magyarázat a kamatbevételek elszállásában és a kockázati költségek beesésében egyszerre keresendő.
Tegnap tartotta fejlesztői konferenciáját a világ legnagyobb vállalata, az Apple. A tech-óriás egyebek mellett egy új terméket is bemutatott a közönségnek, mégpedig a Vision Pro nevű, úgynevezett vegyes valóságot használó headsetjét, ami a tervek és a látványvideók alapján a fizikai és a digitális világot egyszerre teszi láthatóvá. A 3499 dollárba kerülő eszköz a vállalat első jelentősebb új terméke az Apple Watch 2014-es bemutatása óta, ezzel ráadásul új korszak is nyílik az Apple és a Meta közötti versenyben, ugyanis Mark Zuckerberg cége hasonló VR-headset fejlesztésén dolgozik. Heves befektetői reakciókat láthattunk a headset bemutatását követően, de számos szakértő is elmondta már a véleményét a bejelentésről.
Most már hónapok óta nagy nyugalom uralkodik a tőzsdéken, sem a további esetleges amerikai kamatemelések, sem az adósságplafonnal kapcsolatos korábbi bizonytalanság, sem a gazdasági lassulással kapcsolatos aggodalmak sem tudták kisiklatni a tőzsdei vonatot. A félelemindex értéke régen állt olyan alacsonyan, mint most, hasonló esetekben pedig jellemzően nagy esés jött a piacokon.
A hazai blue chipek közül harmadikként a Richter napja jött el, amikor utoljára lehet megvásárolni a vállalat részvényeit a 2022-es év eredménye után járó osztalékért.
Novák Katalin magyar államfő a múlt hét végén Albániába látogatott, ahol stratégiai együttműködésről, demográfiai és gazdasági kihívásokról egyeztetett a helyi politikai vezetőkkel. Az átlagos európai ember számára a Balkánon található ország amolyan fekete folt: keveset tudunk róla, pedig az apró, hazánk területének valamivel több mint negyedét kitevő ország meglepően nagy geopolitikai jelentőséggel bír.
Bár a tavaly kifutott Zöld Otthon Program 2,5%-os kamatszintjét nem érik el, így is milliókkal csökkenhetnek a hitel költségei akkor, ha azt korszerű lakás vásárlására vagy építésére vesszük fel. A zöld hitelekre kapott kamatkedvezmények mértéke a fél százalékot is elérheti, így a törlesztőrészlet több ezer forinttal is kevesebb lehet. Megnéztük, hogy összegszerűen mennyit lehet spórolni azzal, ha környezettudatosabban választunk ingatlant.
Az ápolók és szülésznők minden ország egészségügyi ellátórendszerének működtetésében kiemelt szereppel bírnak, azonban ez jellemzően nem tükröződik megbecsültségükben, vagyis a munkakörülményeikben és fizetésük mértékében. Így nem csoda, hogy más egészségügyi szakmákhoz hasonlóan e foglalkozások terén is számos országban jelentős a szakemberhiány, illetve a szegényebb országokból a gazdagabb államokba történő elvándorlás. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) honlapján nemrégiben megjelent elemzés azt vizsgálta meg, hogy a két szakma munkaerőhiányának kezelésében kulcsfontosságú két tényező, a munkakörülmények és a bérezés terén mennyire kritikus a helyzet az egyes országokban.
Recep Tayyip Erdogan török elnök új kabinetjének bemutatásakor Mehmet Simsek volt gazdasági vezetőt nevezte ki új pénzügyminiszterré. A döntést kitörő lelkesedéssel értékelték az elemzők, többekben feléledt az abbéli remény, hogy a monetáris politika új, hagyományosabb pályára áll át, ezzel a "szakadék széléről" mentve meg a gazdaságot.
A korábbi évek dinamikus növekedésével ellentétben Európa-szerte csökkenést mutatnak a lakásárak az utóbbi időben. Van, ahol ez a folyamat már több mint egy éve tart, míg máshol - köztük Magyarországon is - a tavalyi év második felében indult el a csökkenés. Joggal gondolhatjuk ez alapján, hogy ha az inflációt többé kevésbé követve a bérek is emelkednek, akkor egyre jobb helyzetbe kerülnek a lakásvásárlók. Hogy ez valóban így van-e, azt az MNB és a KSH számai alapján néztük meg, kiemelve, hogy az egyes európai fővárosokban milyen terhet jelent a jövedelmekhez képest a lakásvásárlás és a bérlés.
Csökkentik a kitermelésüket a világ vezető olajkitermelő országai, amivel az olajpiac stabilitását szeretnék elérni a világgazdasági növekedés lassulása mellett. A lépések hatására ma emelkedett az olaj ára.
Ezen a héten érkezik a májusi magyar inflációs adat, amelyből megtudjuk, hogy az árnyomás enyhült-e idehaza. Ezen kívül jönnek államháztartási adatok is, de külföldön is közölnek fontos makroadatokat.
Mit jelent a pozitív energiamérlegű terület? Hogyan lehet megvalósítani? Amszerdam és Bilbaó már meglépte, de vajon Budapesten is felépülhetne egy olyan városrész, ahol több energiatermelés történik, mint amennyit a lakók és az ott dolgozók elhasználnak? Ezekről a kérdésekről szólt a Fővárosi Önkormányzat eseménye, az Innovációs ATELIER műhely és Klímaplatform közös műhelymunkája.
A távközlés, a digitális eszközök, platformok további fejlődésével párhuzamosan a hibrid munka a következő években várhatóan tovább fog terjedni – állapítja meg a hagyományos irodai munkát és a távmunkát (home office-t) ötvöző munkavégzési formáról a szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség, az Eurofound friss jelentése, amely a koronavírus-járvány következtében szélesebb körben elterjedt hibrid munkavégzéssel kapcsolatos eddigi európai gyakorlatokat, tapasztalatokat foglalja össze. A rugalmasságra, a távmunkára vonatkozó munkavállalói igényeket kielégítő hibrid munkavégzés a cégek számára is számos előnyt adhat: az irodák felszabaduló helyiségei révén csökkenhetnek a kiadásaik, valamint a fenntarthatóság jegyében azzal is büszkélkedhetnek, hogy a kevesebb ingázás révén még a széndioxid-kibocsátás mértéke is csökken.
Összességében jó évet zártak a legnagyobb alapkezelők tavaly annak ellenére, hogy kihívásokkal teli év volt 2022: a friss beszámolók szerint az OTP Alapkezelő maradt a legnyereségesebb szolgáltató, nem is akármilyen mértékben növelve profitját, mindeközben az Erste, az MBH és a Raiffeisen Alapkezelő profitja még nagyobb ütemben gyarapodott egy év alatt. A legnagyobb vagyont befektetési alapokban az OTP Alapkezelő kezeli, ugyanez igaz akkor, ha a pénztári és biztosítói vagyonokat is figyelembe vesszük.
Vajon tényleg akkora katasztrófa, ha az embernek megszűnik a munkahelye? Lehet-e pozitívan tekinteni arra a helyzetre, amikor egzisztenciális biztonságunk meginog? Megváltozhat-e az emberek hozzáállása a kirúgásokhoz?
Szinte már nincs is olyan munkahely, ahol az alkalmazottak ne használnának valamilyen mesterséges intelligenciát. A legnépszerűbb eszköz a szöveggeneráló ChatGPT, egy meggondolatlan felhasználó viszont akár szigorúan őrzött vállalati titkokat is kiszivárogtathat rajta keresztül. Ez azért óriási probléma, mert a chatbot egy másik beszélgetés során váratlanul "kikotyoghatja" az érzékeny információkat. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen kockázatai vannak a munkahelyi chatbotozásnak, és hogy védhetjük ki ezeket a kellemetlen baleseteket.
A diszkontok 30% körüli mértékben növelték a forgalmukat tavaly, miközben a hiper- és szupermarketek fele ekkora bővülést sem tudtak elérni. Van olyan külföldi lánc, amelyiknek csak nagyon szerény mértékben emelkedett az árbevétele, ami azt jelenti, hogy volumenben (eladott mennyiségben) náluk drasztikus a visszaesés. A hazai cégek kifejezetten gyenge évet zártak, ami nem csoda a kevéssé mérethatékony működés és a magas árak miatt. Az évtizedek óta nem látott infláció közepette olyan gyorsan alakulnak át a fogyasztói szokások, amit még a Covid-válságot a hátunk mögött hagyva is nehéz volt elképzelni. Mostanra az is világossá vált, hogy egyrészt a kiskereskedelmi láncok nem emeltek szükségtelenül árakat (nincs "profitinfláció" a kereskedelemben), másrészt az előbbi következményeképp nem volt "extrapofit" sem a rendszerben, amire hivatkozva a kabinet megemelte tavaly a különadót. Az évtizedek óta nem látott drágulás okai sokkal mélyebben gyökereznek: az ár-bér spirálban, a forint vesszőfutásában, a megemelt különadókban, az energiaválságban, a magyar gazdaság és az élelmiszeripar versenyképtelenségében, amit egyáltalán nem fog javítani, ha a kormánykiszorítósdija sikerrel jár. Sőt, attól függően, hogy melyik lánc dobja be a törölközőt, még egy árrobbanás áll előttünk.
A most jelentést leadó nagy kiskereskedelmi láncok között az Auchan Magyarország Kft. bevétele nominálisan is csökkent, ami azt jelenti, hogy a forgalom volumene a 26 százalékos átlagos élelemiszerinfláció mellett jelentősen eshetett. Ezt igazolja az eladott áruk beszerzési értékének csökkenése is. A cég komoly veszteséget hozott össze.
