Az állam beköltözik a mobilunkba a DÁP alkalmazással, ez volt az ígéret. Hol tartunk most ebben a folyamatban?
Az állam nem költözik be a mobilunkba, hanem szolgáltatásokat adunk az állampolgároknak mobil eszközön is.
Az állam rengeteg online szolgáltatást nyújt, a Magyarorszag.hu-n több mint 4500 ügy érhető el asztali gépről, csak ezeket sajnos nem minden esetben egyszerű megtalálni. Ezért indultunk el a szolgáltatások újratervezése felé, illetve a mobilos irányba is.
Az állami informatika építkezése kifejezetten tudatosan zajlik, alulról felfelé. Ennek az alsó rétegét jelenti, hogy legyen Magyarországon szélessávú elérés az állami szervek között, illetve az állampolgárok és az állam között is. 2021-re megtörtént az infrastruktúra központosítása a Kormányzati Adatközponttal. Az IdomSoft kiépített továbbá minden nagy publikus felhőszolgáltatónál (Google, AWS, Azure, Oracle) szolgáltatásokat. Például az Árfigyelő alkalmazás az Azure-ben, a DÁP egyes szolgáltatásai pedig az Oracle Cloud EU szuverén régiójában futnak. Természetesen a személyes vagy egyéb érzékeny adatokat tartalmazó nyilvántartások továbbra is a Kormányzati Adatközpontból elérhetőek. A következő lépés az, hogy digitális szolgáltatásokat nyújtsunk az állampolgároknak.
Sokszor hallani azt a félelmet, hogy egyes állampolgárok azért nem töltik le a DÁP alkalmazást, mert azzal az állam megfigyelést végez, lehallgatja őket. Te mit mondasz erre?
Az alkalmazást kisebb és nagyobb verzióváltáskor is vizsgálja a Google és az Apple, mielőtt engedélyezik, hogy a felhasználók számára is elérhető legyen az új verzió. Ezt megelőzően pedig mind a forráskód, mind maga az alkalmazás is belső és külső ellenőrzéseken is átesik.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság független szerv, amely a szolgáltatásainkat auditálja, és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet is rendszeres ellenőrzéseket végez. A Digitális Magyarország Ügynökség a leánycégekkel együtt majdnem 3000 főt foglalkoztat, az IdomSoftnál ezen belül több száz fő dolgozik a Digitális Állampolgárság Program szolgáltatásainak kialakításán és működtetésén. A folyamatot – például, hogy egy adathoz ki fér hozzá – folyamatosan naplózzuk, ez akár 10 év múlva is visszakereshető.
Annyi fék van ebben a rendszerben, hogy egész egyszerűen lehetetlen, hogy a DÁP appot megfigyelésre használjuk.
Hányan váltottak az Ügyfélkapu Pluszra vagy a DÁP appra az Ügyfélkapu kivezetéséig?
Jelenleg 3,79 millió Ügyfélkapu Plusz felhasználónk van, a DÁP applikációt pedig 1,81 millióan töltötték le. Összességében körülbelül 4,32 millió ember állt már át biztosan az új rendszerre. Köszönjük azoknak, akik a biztonsági intézkedést felismerve váltottak, akkor is, ha ez időt vett el az életükből. Szeretnénk a meglévő és új szolgáltatásokkal visszaadni nekik ezt az időt még idén. Köszönettel tartozunk azoknak az állami és piaci szervezeteknek is, akik segítették az átállást, például nagyon sokan igyekeztek tájékoztatni az embereket a változásokról a saját felületeiken. A sajtó is sokat foglalkozott a témával: jó volt látni és szintén nagy segítség volt, hogy a határidő közeledtével sok olyan írott vagy videós anyag jelent meg, amely részletesen bemutatta a felhasználók teendőit és lehetőségeit.
Hogyan viszonyulnak ezek az arányok a korábbi ügyfélkapus regisztrációkhoz?
A statisztikák biztatóak: míg 2024 első negyedévében az egyfaktoros Ügyfélkapu azonosítási szolgáltatással 4,23 millió felhasználó lépett be legalább egyszer az elektronikus ügyintézési felületekre, ezt a számot már idén februárig (tehát mindössze egy hónap alatt) meghaladtuk az Ügyfélkapu+-szal és a DÁP-pal. Ezenkívül érdemes megjegyezni, hogy tavaly a forgalom 97 százalékát 3 millió ember generálta, vagyis ezek alapján az aktív felhasználók már jó eséllyel váltottak.
Túl vagyunk egy ÁFA-bevallási időszakon is (ez január 20-án ért véget), ahol a rendszer jól vizsgázott, amit a NAV is visszajelzett. Az ügyfélszolgálati kérdések legnagyobb része az új funkciókat várja, a regisztrációban kér segítséget, illetve a kollégáimnak az interneten terjedő téves elképzeléseket kell helyre tenniük - újra és újra el kell mondanunk például, hogy nem szűnik meg az Ügyfélkapu+ a későbbiekben sem. Természetesen még dolgoznunk kell azon, hogy minden állami és önkormányzati szerv megfelelően csatlakozzon a központi rendszerekhez, például a meghatalmazások esetén.
Milyen problémák merültek fel az említett meghatalmazásokkal kapcsolatban?
Gyakran előfordul, hogy például egy könyvelő nemcsak könyvel, hanem más ügyeket is intéz az ügyfél nevében, például konténert rendel helyette. Ha például a kötelezettsége és műszaki lehetősége ellenére egy önkormányzat nem biztosított megfelelő felületet az ehhez szükséges meghatalmazásokhoz, az problémát okozhat, ezen dolgoznunk kell közösen.
Az év végén megszűnt AVDH-t (Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítést) sokan használták magánszemélyként nem állami ügyekben, sőt, akár céges elektronikus aláírásként is, utóbbiról az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalást is kiadott. Miért volt feltétlenül szükség az AVDH december 31-ei kivezetésére?
A korábbi rendszerben egy felhasználónév és jelszó ismeretében bárki elektronikusan aláírhatott dokumentumokat.
Ez biztonsági kockázatot jelentett, például visszaélésekre adhatott lehetőséget akár nagy értékű ingatlanügyekben is.
Az új rendszer magasabb szintű azonosítást biztosít.
Ez rendben van, de miért nem lehetett nyitva tartani a lehetőséget még néhány hónapig, egy „döccenőmentes” átmenet érdekében?
Be kell jelentenünk az EU felé egy olyan magas szintű azonosítási megoldást, amely lehetővé teszi az összekapcsolódást más uniós országokkal. Az új rendszerünk megfelel ennek a követelménynek.
A bejelentést az online, szelfis azonosítással együtt tervezzük megtenni, ami legkésőbb márciusban lesz elérhető.
Az AVDH az állampolgár és az állam közötti viszonylatban értelmezett szolgáltatás. Bár nem vagyok jogi szakértő, de azt mondhatom, hogy ez nem egy elektronikus aláírás, ezért nem fogadják el az EU más országaiban sem. Arra jó, hogy az állam tudja, hogy tőlem származik egy adott dokumentum. Ez továbbra is működik, például az elektronikus adóbevallások vagy az e-papír esetében. Azt is látni kell, hogy próbáltunk minden érdekvédelmi szervezetet értesíteni a kivezetésről még 2023 decemberében a társadalmi vita kapcsán, tehát volt idő a felkészülésre, továbbá többször is leültünk konzultálni a változásokról. Sajnálom, ha valamelyik szereplő úgy érzi, hogy nem tudtunk velük eleget egyeztetni, de ahogy azt korábban is jeleztük, erre a jövőben is lesz lehetőség. A könyvelők és adószakértők esetében például rendszeres megbeszéléssorozatot indítunk ebben a hónapban.
Hogyan működik majd az új távoli, online azonosítás?
Az állampolgár lefotózza a chipes okmányát (személyi igazolvány vagy útlevél), majd saját magáról készít egy arcképet. A rendszer megpróbálja kiolvasni a chip adatait is. Ha ez nem sikerül, manuális azonosításra kerül sor, ahol egy ügyintéző ellenőrzi az adatokat, és szükség esetén a telefon segítségével egyeztet a regisztrálóval.
Milyen előnyökkel jár ez az új azonosítási módszer?
Többen tudnak majd hozzáférni a szolgáltatáshoz, azok is, akik eddig nem akartak, vagy nem tudtak elmenni egy kormányablakba. Emellett ez a megoldás megfelel az EU-s elvárásoknak is, így egy csomagban tudjuk majd bejelenteni.
Mennyi időt vesz igénybe a manuális azonosítás?
Ha manuális útra terelődik az azonosítás, az általában egy-két napot vesz igénybe maximum. Hasonlóan működik, mint más szolgáltatóknál, például a neobankoknál, ahol a regisztráció után egy rövid várakozási idő következik, mielőtt használni lehet a szolgáltatást.
Mikor élesedik mindenki számára a DÁP alkalmazásban az e-aláírás?
A folyamat december 20-án kezdődött, először a bétatesztelőket engedtük be, akik tesztelik a már éles rendszert. Amikor hibákat találunk, ezeket javítjuk. Az ő visszajelzéseik alapján kiadtunk egy új verziót, amely már az alkalmazásáruházakban is megjelent.
Legkésőbb február közepén élesedik a rendszer mindenkinek.
Miért nem ad az állam e-aláírást a cégeknek?
Az állam a versenykorlátozás tilalma miatt nem adhat e-aláírást a cégeknek – ezt a kapcsolódó európai uniós szabályozás, az eIDAS 2 rendelet is kimondja. A DÁP-törvényben azért is van benne, hogy a DÁP-aláírást csak magánszemélyek használhatják, mert különben az állam kinyírna egy működő piacot. Ez ráadásul nem csak magyar, hanem egy EU-s piac, amelyen több száz cég van jelen.
Idén jön az első életesemény-alapú ügyintézés is a DÁP alkalmazásban, amely a gépjármű adásvétel lesz. Hogy néz ki majd ez a folyamat az appban?
Azt ígérjük, hogy ha van két DÁP-os állampolgár, és az egyik eladja a másiknak az autóját, akkor a felületen az összes ehhez szükséges összes lépést nyomon tudják követni. Az autóval továbbra is el kell menni fizikailag az eredetvizsgára, ha kell, műszaki vizsgára, felelősségbiztosítást is kötni kell, ami online is működik már. Amint megtörténik az eredetiségvizsga, vagy megkötötték a felelősségbiztosítási szerződést, az appban megjelenik róla egy pipa. Az appban elérhető lesz egy adásvételi szerződési sablon, a kitöltött szerződést alá is tudják írni a felek elektronikusan, ez utólag nem módosítható. Ha a folyamat véget ér, akkor a dokumentumokat egy gombnyomással be lehet adni az államnak. A lehetőséget később az autókereskedőknek is kinyitjuk.
Címlapkép: Both András Címlapkép forrása: Portfolio/Hajdú D. András
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
