Holnap kezdődnek az orosz-amerikai tárgyalások, Ukrajna nem fogja elismerni ezek eredményét - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Párizsban gyűltek össze európai vezetők informális találkozóra, hogy az ukrajnai rendezés kérdéséről, illetve egy esetleges európai békefenntartó haderőről tárgyaljanak. Az álláspontok között azonban egyelőre látványos különbségek vannak.

A német közszolgálati ARD televíziónak adott interjút Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelyben egy második Afganisztán veszélyére figyelmeztetett az ukrajnai rendezés kapcsán.

A YouGov brit közvéleménykutató csoport hétfőn ismertetett legfrissebb felmérése szerint a britek többsége nem szeretne több adót fizetni a védelmi kiadások növelése érdekében.

A múlt héten az Egyesült Államok egy 7 kérdésből álló kérdőívet küldött ki a NATO, illetve az Európai Unió tagállamainak, továbbá az Európai Bizottságnak, hogy megtudakolja, mire lennének hajlandóak az európai országok az ukrajnai háború egy tárgyalásos rendezése kapcsán – írja a Der Spiegel.

Egyre gyakrabban kerül szóba, hogy egy esetleges békemegállapodás után, európai katonákat küldjenek békefenntartónak Ukrajnába. Azonban számos kérdés merül fel a tényleges megvalósítással kapcsolatban, különösen a vezetés és a parancsnoki struktúra tekintetében - írja a Sky News.

Bár az Egyesült Államok kizárta, hogy békefenntartó csapatokat küldjön Ukrajnába, Donald Trump elnök csapata európai tisztviselők szerint azt mondta, európai békefenntartó erőknek hajlandók lennének támogatást adni – írja a The Washington Post.

Pánik tört ki Kijevben, miután egy héttel ezelőtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök asztalán landolt Donald Trump szerződéstervezete – írja a The Telegraph.

Az orosz és amerikai diplomácia képviselői kedden Szaúd-Arábiában találkoznak, hogy megvitassák az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalások megkezdésének lehetőségét. A megbeszélések előtt Jurij Uzsakov, Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadója nyilatkozott a helyzetről.

A potenciális ukrajnai béke reménye hajtja a piacokat, különösen Európában, miközben egyre több részlet körvonalazódik a lehetséges tűzszüneti megállapodásról. A béke-trade számos kedvező befektetési lehetőséget teremt. Friss elemzésünkben két olyan európai részvényt mutatunk be, amelyek különösen jól járhatnak a békével.

Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy jelentős előrelépés történt az orosz-ukrán háború lezárása felé a hétvégén Münchenben megtartott Biztonsági Konferencia fejleményei alapján. A témában vendégünk volt Huszák Dániel, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzője. A műsor második részében arról beszéltünk, hogy ismét fellángolt az Egyesült Államokban az elmúlt évek egyik legmegosztóbb belpolitikai vitája. A DEI-politika – vagyis a sokszínűség, méltányosság és befogadás – elvi szinten széles körű támogatást élveznek, de megvalósításuk egyre nagyobb társadalmi ellenállásba ütközik. Ennek részleteit Szabó Ákossal, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével vitattuk meg.

Makszim Resetnyikov orosz gazdasági miniszter elismerte, hogy a gazdasági lassulás jelei mutatkoznak Oroszországban – írja a Reuters.

Az Egyesült Államok hadseregének korábbi vezérkari főnökhelyettese, Jack Keane úgy véli, Vlagyimir Putyin orosz elnök a kivárásra játszhat, és Donald Trump elnöki mandátumának lejárta után folytathatja az Ukrajna elleni háborút - írta meg a Hill.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn bejelentette, Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök Oroszországért és Ukrajnáért felelős különmegbízottja február 20-án, csütörtökön tesz látogatást Ukrajnában – írja az Ukrajinszka Pravda.

A Kaszpi-tenger térségéből származó olajexport jelentős csökkenésével járhat egy oroszországi szivattyúállomás elleni dróncsapás – írja a Reuters.

  Az európai vezetők párizsi találkozója megmutatta, hogy a kontinens biztonsági stratégiája kritikus fordulóponthoz érkezett. Míg egyes országok – például az Egyesült Királyság és Svédország – késznek mutatkoznak katonai szerepvállalásra, addig mások – például Lengyelország és Németország – visszafogottabb megközelítést alkalmaznak. Az viszont biztos, hogy az Európai Unió legnagyobb tagállamai nem hagyják, hogy csak Oroszország és az Egyesült Államok döntsön az ukrajnai békéről.

Az Ukrajinszka Pravda az Ejropenszka Pravda alapján azt írja, az Egyesült Államok a müncheni biztonsági konferencián azzal zsarolta meg Ukrajnát, hogy amennyiben nem egyezik bele az ország ásványi kincseiről szóló amerikai ajánlatba, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő nem találkozhat J. D. Vance amerikai alelnökkel. Kijev azonban visszautasította a nyomásgyakorlást, és a találkozóra végül mégis sor került.

Ukrajna nem tudott arról, hogy Amerika tárgyalni fog az oroszokkal Szaúd-Arábiában, az egyeztetésbe nem vonták be Ukrajnát és Ukrajna nem is fogja elismerni, bármi is az eredménye az eseménynek – idézi Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az Ukrainszka Pravda.

Félmillió orosz katona harcol a „különleges műveleti zónában,” akik hallani sem akarnak semmilyen béketárgyalásról, helyette Oroszország totális győzelmét akarják látni – mondta el egy Dizájner hívójelű orosz lövész egy orosz haditudósítónak.

Úgy néz ki, felrobbantottak az ukrán erők egy kifejezetten modern TOSZ-2-es nehéz lángszórót valahol a pokrovszki fronton – ez az első ismert veszteség a tüzérségi rendszerből.

Donald Trump úgy gyorsítaná fel az orosz-ukrán béketárgyalásokat, hogy sem az EU-t, sem Ukrajnát nem vonná be a béketárgyalások előkészítésébe, hanem Washington közvetlenül Moszkvával egyeztetne. A fejleményekre reagálva hétfőn több európai vezető találkozik Párizsban az Emmanuel Macron által összehívott rendkívüli EU-csúcson, hogy közös stratégiát alakítsanak ki és megőrizzék Ukrajna érdekeinek védelmét. A mostani egyeztetésen a teljes EU-s vezérkar mellett több uniós vezető vesz részt, de Magyarország nem képviselteti magát.

Mélyen a frontvonal mögött hajtott végre rajtaütést az ukrán Különleges Műveleti Erők egyik osztaga, az akció során jelentésük szerint 23 orosz katonát likvidáltak veszteségek nélkül – írja az Ukrainszka Pravda.

Megérkezett Szaúd-Arábiába Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, illetve Jurij Usakov elnöki tanácsadó – írja a TASZSZ.

Az orosz-ukrán háború lassan három éve alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a katonák szeretnek kísérletezgetni a rendelkezésre álló, önmagában gyakran elavult eszközökkel. Ezekből a próbálkozásokból néha egészen használható konstrukciók születnek, mint például a mára már széles körben ismertté vált, páncélozott járművekre szerelt madárkalitka. Máskor olyan borzalmak jönnek létre, mint a következő valami.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter ma Szaúd-Arábiába érkezett, ahol várhatóan orosz tisztviselőkkel folytat megbeszéléseket az ukrajnai háború lezárásáról. A látogatás során a Gázai övezet jövőjéről is tárgyalnak majd - írta meg a Reuters.

Nagy-Britannia miniszterelnöke bejelentette: készen áll arra, hogy katonákat küldjön Ukrajnába, azzal a céllal, hogy betartasson bármilyen békemegállapodást, melyet Oroszország és Ukrajna megköt egymással - írta meg a Telegraph.

Az elmúlt napokban több olyan hírszerzési és politikusi előrejelzés is jött az orosz-ukrán háború kapcsán, amely megjósolta: Oroszország meg fogja támadni a NATO-t, ha vége az ukrajnai háborúnak és felszabadulnak az orosz haderő erőforrásai. Donald Trump amerikai elnök erre reagálva elmondta: ez a forgatókönyv szerinte teljesen kizárt.

Európa mindenképpen az ukrajnai háború lezárását célzó „valódi tárgyalások” résztvevője lesz – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter, szöges ellentétét állítva annak, amit Keith Kellogg amerikai Ukrajna-ügyi főtárgyaló mondott a Müncheni Biztonsági Konferencián.

Ma rendkívüli ülést tart az Európai Unió, melyen a fő téma Ukrajna további támogatása és egy hatékony békeszerződés összeállítása lesz. A Guardian információi szerint az EU-s vezetők egyeztetnek majd arról is, hogy Ukrajna automatikusan NATO-taggá válhasson, ha Oroszország ismét megtámadja, miután lezárul a mostani háború.

Kijev hivatalos adatai szerint 46 ezer ukrán katona esett el a 2022 februárja óta tartó orosz invázió során – állítja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki az NBC News-nak beszélt erről.

A hétvégén lezajlott a várva várt Müncheni Biztonsági Konferencia és bár magán az eseményen orosz delegáció híján nem volt semmilyen „béketárgyalás,” a rendezvénnyel párhuzamosan orosz-amerikai vonalon több, jelentősnek mondható lépés is történt az orosz-ukrán háború lezárása felé. Megvan a Trump-Putyin találkozó helyszíne, talán időpontja is, elkezdődtek az előkészületek és hivatalos keretek közt is javult Moszkva és Washington diplomáciai viszonya. Mindezektől függetlenül Ukrajna és Európa sem lehet túlságosan boldog: továbbra is úgy néz ki, hogy Trump inkább gyors, mintsem tartós békére törekszik, Ukrajna valószínűleg legalább de facto el fogja veszteni területeit és a NATO-ba se kerülhet be, az EU-t pedig teljesen ki akarja hagyni a Fehér Ház a béketárgyalásokból, de azért Ukrajna védelmét rájuk lőcsölnék. Nézzük meg, mi történt az elmúlt napokban az orosz-ukrán-amerikai békekötés témájában.