Miért nem nőtt a munkanélküliség világszerte, és miért látunk kedvező foglalkoztatási adatokat Magyarországon, ha a gazdaság gyengélkedett az elmúlt időszakban? Sokan feszegetik ezt a kérdést, ezért most utánajártunk, hogy pontosan milyen munkaerőpiaci folyamatok játszódnak le hazánkban.
Az idei recesszió után jövőre már növekedhet a magyar gazdaság. A közgazdászok azonban úgy látják, hogy a bővülés visszafogott lehet. A gazdaság motorjává a háztartások fogyasztása válhat, miután a dolgozók reálbére újra növekedhet. Ám sokat elmond a helyzetről, hogy a magyar élelmiszerárak EU-s szintre emelkedtek, miközben az egy főre jutó fogyasztásban már csak Bulgáriát előzzük meg az uniós mezőnyben. Ahhoz, hogy nagyobb lendületet vegyen a gazdaság, a fogyasztói bizalom érdemi javulására lenne szükség.
A Covid-járvány 2020 márciusi kitörése óta eltelt közel négy évben a munkavégzés módja világszerte gyökeresen megváltozott a távmunka robbanásszerű elterjedésével. Sok vállalat alakította át munkaszervezési kereteit azzal, hogy lehetővé tette akár a teljes távmunkát, vagy a home office és az irodai munkavégzés keverékét, a hibrid munkát. A Covid-járvány lecsengése óta viszont egyre nő azon cégek száma, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy munkavállalóik bejárjanak az irodába. A még mindig feszesnek számító munkaerőpiacon azonban az irodai jelenléthez ragaszkodó cégek elveszíthetnek olyan szakembereket, akik akár fel is mondanak azért, hogy máshol továbbra is részben vagy egészben távmunkában dolgozhassanak. Mára ugyanis a fizetés és a karrierépítés mellett a munkavégzés módjának rugalmassága is egyre inkább a munkahelyváltás fő okává vált.
Az Európai Unió jelentős külpolitikai fordulatot hajtott végre 2023-ban, amelynek részeként átértékelte a Kínával szembeni megközelítését: bár kereskedelmi partnerként tekint az ázsiai országra, egyre inkább leválik gazdaságilag róla az államszövetség. Az EU megkezdte az ellátási láncai diverzifikálását, technológiai téren is egyre inkább elzárkózik a Kínával való együttműködéstől. A cél egy egyensúlyibb kereskedelmi mérleg fenntartása, miközben pár éve még Angela Merkel német kancellár egy szorosabb EU-Kína együttműködésért lobbizott.
2009-ben láttunk utoljára hasonló hozamadatokat, mint az idei évben, sőt, a 2023-as hozamok a legtöbb esetben le is körözik a 14 évvel ezelőttieket. Az önkéntes- és a magán-nyugdíjpénztári portfóliók is szárnyaltak: általánosak a 20% feletti hozamok, de vannak olyan szolgáltatók is, ahol a 25% feletti teljesítmény sem ritka. Kérdés, hogy a jó hozamok meghozzák-e végre a kedvet a nyugdíjcélú megtakarításokhoz, mivel az eddigi adatok sajnos folyamatosan csökkenő taglétszámot mutatnak.
Öt olyan kockázat van, mely érintheti a kelet-közép-európai országokat 2024-ben – összegezték a Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő szakemberei. Ezek egy része erősebb, másik része mérsékeltebb lehet Magyarország esetében, előbbi körbe sorolható például az uniós források felhasználása körüli bizonytalanság, a költségvetés törékeny helyzete vagy a magasan ragadó infláció veszélye.
Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt években az arany tetszhalott állapotban volt. Hiába a világjárvány, a háború, a magas infláció, vagy az energiaválság: valahogy sehogy sem akart úgy működni, ahogy egy ilyen környezetben vártuk volna: menekülőeszközként. Novemberben azonban valami megváltozott, decemberben pedig már új történelmi csúcsnak örülhettek a befektetők. A piaci szereplők rég voltak ilyen optimisták, és könnyen lehet, hogy a mostani rali még csak a kezdet volt. Valóban elkezdődött egy új időszámítás az arany piacán?
Franciaországban mintegy 700 ezer EU-n kívüli országból érkezett bevándorló dolgozik feketén. Számukra egyéves megújítható munkavállalási engedély megszerzésének lehetőségét biztosítja a napokban hosszú viták után elfogadott új bevándorlási törvény. Elvileg a gazdaságot sújtó jelentős munkaerőhiány mérséklését célozza az intézkedés, azonban a tervezett – automatikusan kibocsátható – megoldás helyett a törvény végül a prefektusok mérlegelési jogkörébe utalja ezeknek a speciális munkavállalási engedélyek kiadását, amelyek száma évente várhatóan legfeljebb csak 10 ezer lesz. A felemás megoldás oka, hogy a törvény elfogadásához a centrista kormányzatnak szüksége volt a bevándorlási kérdésekben szigorúbb irányvonalat követő jobboldali republikánusok támogatására is.
Kevés olyan termék van a köztudatban, aminek a létezése tulajdonképpen mindenkinek a hétköznapi életére komoly hatással van: például vélhetően nem fog egy alföldi étteremtulajdonosnak vagy egy budapesti fodrásznak fájni a feje attól, hogy már megint bezuhant a bitcoin árfolyama, de egy Vas vármegyei matematika tanárt vagy egy banki vezetőt is vélhetően jobb napjain hidegen hagyja a Netflix részvényárfolyama. Viszont heves arcrándulásokat és szemöldök-felhúzásokat okozhat mind a négy személynél az, ha a benzinkutak nagy totemoszlopain az előző hetinél tizen-huszon forintokkal magasabb árat látnak – márpedig idén erre több alkalommal is sor kerülhetett. De mégis mi alakította idén az üzemanyagárakat, milyen furcsaságok történtek, és miért leszünk januártól egészen új helyzetben?
A Hezbollah nevű síita iszlamista mozgalom ismét a közérdeklődés figyelmébe került, köszönhetően Izrael Hamász elleni háborújának. A libanoni székhelyű szervezet azonnal támogatásáról biztosította a palesztinokat, majd fegyveres akciókat is elkövettek a zsidó állam fegyveresei ellen október elején. A hasonló radikálisok esetében mindig az egyik legnagyobb kérdés, hogy miből képesek finanszírozni a tevékenységüket, miközben a világ számos országa terrorszervezetként tartja őket számon. Ez a minősítés ugyanis súlyos korlátozásokat is jelent, szigorú büntetésekkel. A Hezbollah azonban megtalálta a kibúvót a korlátozások alól, működése jelen formájában sokkal inkább hasonlít egy transznacionális bűnszervezethez.
Anglia és Skócia közös országot és közös zászlót is alkot, a himnuszban pedig osztoznak. Ennek azonban nemcsak a skótok egy része nem örül, hanem angolok is támogatnák, ha nemzeti himnuszuk nem a királyhimnusz lenne, hanem egy hazafias dal. Míg az angoloknál többnyire a “Jerusalem” a favorit a nem hivatalos himnuszok között, addig Skóciában egymást váltogatták a népszerűbbnél népszerűbb nacionalista dalok, melyek közül egy ideje már a “Flower of Scotland”, vagyis a “Skócia virága” emelkedik ki.
Ahogy arról reggel beszámoltunk, a januárban életbe lépő jövedéki adóemelést két lépcsőben tervezi érvényre juttatni benzinkutain a Mol, az első emelésre január elsején, a másodikra pedig majd január 15-én lehet számítani, először 20, majd 21 forinttal. Adódik a kérdés: mire lesz elég a Mol áldozata, hova teszi mindez a magyar benzinárat a régióban?
A sörétes puskák a világ talán legnépszerűbb fegyvertípusai közé tartoznak: önvédelemre és vadászatra is használják őket, de megtalálhatóak a rendőri és katonai erők kötelékében is. Az eredetileg kifejezetten egyszerűnek és könnyen használhatónak tervezett eszközöket számtalanszor próbálták „megreformálni”, ezeknek a kísérleteknek azonban jószerével sikeresen ellenálltak. Nézzük, miért.
Jövőre alacsonyabb ütemű béremelkedés várható Magyarországon, mint amilyen gyorsan idén nőttek a fizetések. Szerencsére azonban még így is jobban járnak a dolgozók 2024-ben, mert az infláció várhatóan sokkal alacsonyabb lesz. Ennek hatására az idén visszaeső reálbérek újra növekedési pályára kerülnek.
Felemás éven vagyunk túl, de az biztos, hogy 2023 egyik nagy sztorija az infláció volt a gazdaságban. Az év elején még több mint negyedszázados csúcsot láttunk az áremelkedésben, majd az ősz már arról a bravúrról szólt, hogy sikerült 10 százalék alá szorítani az inflációt. Ez persze még mindig lényegesen magasabb a korábbi éveknél.
Az Európai Bizottság úttörő lépésként megkezdte a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) szigorú végrehajtását, ami kulcsfontosságú lépés a nagyon nagy online platformok (VLOP) és a nagyon nagy online keresőmotorok (VLOSE) szabályozása és felelősségre vonása felé az Európai Unióban. Így sikerült már részben megtörni a Facebook és az Instagram tulajdonosát, a Metát, valamint borsot törni Elon Musk és az X orra alá. Az online piactereknél is kemény világ jön.
A várakozások szerint jövőre sokkal jobb lesz a gazdasági helyzet Magyarországon, de a jövőt sok bizonytalanság és kockázat övezi: arra voltunk kíváncsiak, melyek a legfőbb kockázatok, makroelemzőket kérdeztünk erről. A közgazdászok azonban figyelmeztetnek, hogy az infláció magas szinten ragadásának nagy a veszélye, akárcsak annak, hogy a reálgazdasági teljesítmény is csalódást okoz jövőre. Emellett kívülről is érhetik sokkok a magyar gazdaságot.
Bár tavaly csökkent az európai alapkezelők által kezelt vagyon, idén már nagyobb vagyonugrást lát a szektort tömörítő európai egyesület. A friss adatok szerint hat országban koncentrálódik az európai vagyonkezelés, de Közép- és Kelet-Európában Magyarország is fontos vagyonkezelési központnak számít. A tanulmány rámutat arra is, hogy Európában messze Magyarországon a legmagasabb a befektetési alapokon belül a lakossági ügyfeleknek kezelt vagyon aránya.
2023 volt az orosz-ukrán háború első teljes éve. Bár a frontvonalakon nem következett be igazán nagy változás idén, a két hadsereg – különösen az ukrán fegyveres erők, köszönhetően nyugati szövetségeseik támogatásának – rengeteg új platformot vetett be a másik legyőzésére. Cikkünkben azokat az „új” eszközöket igyekeztünk összeszedni, amelyek lehetőséget kaptak a képességeik bemutatására a harctereken. Az alábbi listán azokat tekintettük új eszközöknek, amelyek korábban nem jelentek meg az orosz-ukrán háborúban – így felkerült a listára az az M2 Bradley is, amely már több, másik konfliktusban bizonyított.
Az idei év egyik legfontosabb globális gazdasági fejleménye a kínai növekedés lassulása volt, amely amellett, hogy a fejlett világ nagy részében is éreztette a hatását, a globális súlypontokkal kapcsolatos várakozásokat is átrajzolta. Ma már nem gondolják úgy a közgazdászok, hogy Kína rövid időn belül a világ legnagyobb gazdaságává válik, és a fejlett státusz eléréséről szőtt kínai álmok az idei fejlemények után sokkal távolabb kerültek.
Ebben a hónapban is bővítettem, most Pepsit vettem. Eladtam a T. Rowe Price részvényeimet, amik után nem is kaptam...
Étkezési szokásaink fenntarthatatlanságára, valamint a modern ipari mezőgazdaság és fejlett társadalom túlfogyasztásához...
Az új termékfelelősségi irányelv elfogadásával több évtized után megújulnak a termékfelelősségi szabályok...
Végre eljött az igazi Black Friday napja is (annak ellenére, hogy már egy hónapja így reklámozzák a kereskedők...
A globális minimumadó törvény 2024. január 1-jei életbe lépésekor egyértelművé vált, hogy a törvény hatálya... 
Pulyka nélkül, de szakszervezettel, milliárdos bónusszal, Druckenmillerrel és Szabó Lászlóval búcsúztatjuk az évadot!... 
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
