Miközben egyre nagyobb nyomást helyez az Európai Parlament az Európai Bizottságra, hogy utóbbi lépjen fel a magyarországi EU-s kifizetések terén, aközben a fejlesztési pénzáramlások terén nyoma sincs a feszültségnek. Mind a magyar kormány rendületlenül fizeti ki a 2014-2020-as pénzeket a nyerteseknek havi 100 milliárd forint körüli volumenben, mind az Európai Bizottság szépen utalgat időnként hazánknak. Ez azonban persze nem jelenti azt, hogy a meccs már le van futva, azaz a 2014-2020-as pénzeink brüsszeli folyósítását már semmi sem fenyegeti, de egyelőre láthatóan nem lép fel hazánk ellen a Bizottság.
Az amerikai részvénypiac egyik legerősebb területe most a pénzügyi szektor, amely a koronavírus miatti lezárások során a korábban vártnál jóval kisebb vesztségeket volt kénytelen elszenvedni, miközben a kilábalás során a gazdaságba öntött pénzek hatása igencsak pozitív volt az ide tartozó vállalatokra. A rotáció beindultával ezért a korábban alulteljesítő ágazatokra is megnőtt a kereslet az intézményi befektetők részéről. Ide tartoznak a biztosítók is, amelyek stabil és növekvő díjbevételeik révén viszonylag alacsony kockázatú pozíciónak számítottak a részvénypiaci szereplők számára, miközben egy erős trend is kialakult az árfolyamukban. A technikai elemzés segítségével megnéztük, hogy mennyi az esélye a folytatódásnak.
A január végén átélt, kisbefektetői spekuláció fűtötte short squeeze után sokáig nem hallhattunk a hedge fundok által akkor rettegett subreddit, a wallstreetbets felől - egészen a múlt hétig, amikor is az egyre harciasabb hangvételű kiírások közepette újra beindult a mémrészvények pumpálása, most azonban az első short squeeze során a másodhegedűs szerepét játszó, mozilánc-üzemeltető AMC került a reflektorfénybe. A részvény öt nap alatt 118 százalékot ralizott a múlt hét péntekjéig, majd az igazi robbanás tegnap következett, amikor is egy kereskedési nap alatt közel duplázni tudott a részvény, a nap végére pedig több, mint 760 millió papír cserélt gazdát. Ma is kedvező teljesítményre számíthattunk a kereskedés előtti adatok alapján, a cég azonban bejelentette, hogy 11 millió részvényét adja el, a részvényeladásból származó pénzt pedig "általános vállalati célokra" kívánja majd felhasználni - ezt követően alaposan elromlott a befektetők hangulata, kérdéses persze, hogy ez kitart-e a kereskedés során is. A tegnapi elképesztő rali apropóján most megnéztük, mik történtek mostanában a koronavírus-válságot alaposan megszenvedő vállalat háza táján, mi a helyzet a moziipar vállalataival, hogyan vélekednek az újabb őrülettel kapcsolatban egyes guruk és stratégák, továbbá a fundamentális és a technikai elemzés keretein belül is megnéztük, hogy mi a helyzet a részvénnyel.
Történelmi csúcsokat döntögetett a BUX index az elmúlt napokban, a nagy kérdés, hogy merre tovább? Havi rendszeres felmérésünkben ismét megkérdeztük a hazai alapkezelőket, hogy mit várnak a magyar piacon és melyek a kedvenc részvényeik. Elmondták véleményüket a forint kilátásairól is a profi befektetők.
Éppen ma van két éve, hogy elindult a lakossági állampapírpiac eddigi legnépszerűbb konstrukciója. Elképesztő rajtot nyomott a szuperállampapír, a teljes megtakarítási piacot állva hagyta, sőt, még a többi lakossági állampapír kenyerét is elvette. Mostanra azonban már elérte egyik fő célját, a megtakarítási piac gyakorlatilag telítődött a szuperállampapírral. De hogyan jutottunk el idáig és milyen jövő elé néz a kétség kívül legnépszerűbb magyar megtakarítási termék?
A tegnapi nap folyamán több európai részvényindex is új csúcsot tudott elérni. Ez önmagában nem nagy meglepetés, hiszen több alkalommal írtunk is arról, hogy a kontinens piacai egyértelmű emelkedő trendben vannak. Mégis, ha a technikai elemzést nézzük, akkor egyre inkább kissé enerváltnak tűnnek az itteni piacok. Az eufória helyét mostanra mintha az afterparty, sőt egyfajta másnapos ténfergés látszik átvenni. Az utóbbi napokban már nincs momentum és nagy intézményi vásárlás az emelkedés mögött. Kitörés helyett lassú felfelé kúszás tapasztalható a legtöbb tőzsdén. Emiatt egyre inkább az óvatosság a mérvadó.
2020 régen látott izgalmakat hozott a tőzsdéken, tavaly márciusban sok szempontból történelmi tőkepiaci zuhanást láthattunk, amit ritkán látható meredek emelkedés követett. Volatilitásra tehát nem volt panasz, a hirtelen olcsóbbá váló részvények, nyersanyagok, kriptovaluták, és a pandémia miatti bezártság a már tőzsdén lévőket is megmozgatta, de új spekulánsok is érkeztek, világszerte szép számú új számlanyitásról számoltak be a befektetési szolgáltatók. A szektorban tehát kifejezetten jó év volt a tavalyi, ez pedig a hazai szolgáltatók számain is meglátszik, ezeket összesítettük.
Tavasszal szinte mindenki abban reménykedett, hogy csak átmeneti lesz az árak elszállása a tengeri szállításban. Az optimista várakozások arról szóltak, hogy a nyár elejére stabilizálódhat a piac, azonban most úgy tűnik, hogy ennél sokkal hosszabb lesz a konténeres szállítás drágulása, az utóbbi egy hónapban újabb 20 százalékos ugrást láttunk az árakban.
Májusban is tovább dübörgött a globális tőkepiaci rali, és általánosságban elmondható, hogy a tavaly év végén megnyitott részvény-, nyersanyag- és kriptovaluta-pozíciókon szépen lehetett keresni még annak ellenére is, hogy a kriptopiacon láttunk múlt hónapban egy nagyon csúnya esést. Összességében az látszik, hogy kevés olyan fontosabb tőzsdei instrumentum van, amelynek esett volna idén az árfolyama, közéjük tartozik néhány mezőgazdasági nyersanyag és a hosszú amerikai állampapírok.
A nagy várakozással övezett euróövezeti infláció májusban elérte az EKB célszintjének megfelelő 2%-ot, gyorsulást mutatva az előző hónaphoz képest. Minden szem az EKB-ra szegeződik most, az eurózóna jegybankja júniusban tart kamatdöntő ülést. Az EKB döntéshozói az előző napokban egymásra licitálva nyilatkoztak úgy, hogy fenn kívánják tartani a laza monetáris kondíciókat, a kérdés az, hogy az EKB-nak a májusi inflációs adatra milyen reakciót kell adnia. Az ING Bank közgazdászai szerint jelenleg még nem várható fordulat, de az igazán fontos kérdésre csak hónapok múlva kapunk választ.
Ahogy sokszor olvashatjuk, a technikai elemzés a piacon lévő kereslet és kínálat erejét és hatásait elemzi az árfolyamadatok segítségével. Gyakran van szó az akkumulációs és disztribúció jelenségéről, amikor intézményi szereplők vásárolnak vagy adnak el nagy tételekben egy-egy eszközt. Erre az adott kereskedési nap árfolyammozgásából és a forgalom átlagos mértékéhez képest látható nagyságából lehet következtetni. Még jobb lenne azonban, ha lennének közvetlen és részletes információink arról, hogy valójában kik alakították adott időszakokban a piaci mozgásokat. Az Egyesült Államok határidős piacain erre is van megoldás, ahol a határidős piac felügyeletét ellátó Commodity Futures Trading Commission (CFTC) hetente teszi közzé, hogy mely főbb típusú piaci szereplők milyen forgalmat bonyolítottak és mekkora nyitott kötésállománnyal rendelkeznek.
Júliusra elfogadhatják az OECD-tagok a globális minimumadó koncepcióját, azaz a résztvevő vállalatok megszabnának egy minimum rátát, amely alá nem mehet a társasági nyereségadó egyik országban sem. A kezdeményezést sok vita övezi, főleg mert a tőkét alacsony adókkal bevonzó államok (az írek, Luxemburg, Hollandia, de részben mi is) nem szívlelik az ötletet. Sok a kérdés még az elképzeléssel kapcsolatban, de az UniCredit vezető közgazdásza szerint alapvetően ígéretes kezdeményezésről van szó - bár a megvalósítás szerinte nem elégséges. Az EU-ban viszont előbb-utóbb eljön az egységesedő adórendszerek kora, ellenkező esetben a közgazdász szerint a fiskális szabályoknak sincs sok értelme.
Akár már a jövő héten megjelenhet az amerikai védelmi minisztérium és a hírszerzési ügynökségeket összefogó igazgatóság UFO-król szóló jelentése. A közvélemény által nagy érdeklődéssel várt dokumentum szakértők szerint a földönkívüliekre vonatkozó bombasztikus bejelentéseket helyett várhatóan csak arra fog fókuszálni, hogy a haditengerészet kiszivárgott videóin látható különös repülő tárgyak mennyiben jelenthetik ellenséges hatalmak kémtevékenységeit. Egy neves amerikai csillagász pedig azzal hűti le az alienekben hívő tábor várakozásait, hogy szerinte könnyen lehet, hogy a felvételeken látható titokzatos tárgyak egyfajta optikai csalódások eredményei.
Az elmúlt hónapokban egyre többet lehet hallani az inflációról és arról, hogy globális hiány alakult ki egyes termékek esetében, mint amilyen a chip, a konténer vagy éppen a fűrészáru. Egyre többször kerül szóba a különféle nyersanyagok áremelkedése is, többek között a réz, a vasérc, az olaj vagy éppen a palládium árfolyama is megugrott. Számos mezőgazdasági termék is alaposan megdrágult, és a sertés ára is elszállt. Van azonban néhány olyan árupiaci termék, amelyek egyelőre még nem kerültek a figyelem középpontjába, holott gazdasági szerepük szintén fontos, és az előbb említett termékekhez hasonlóan a kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel. Ezek közé tartozik például az ón is, amely rendkívül fontos szerepet játszik az elektronikai eszközök gyártása során, ahol forrasztóanyagként használják. Az okostelefonok, elektromos autók, az 5G és a robotika térnyerésével pedig a kereslet emelkedése gyakorlatilag biztosított, miközben az ónbányászat számos problémával küszködik, és a globális készletek is fogyóban vannak. Könnyen elképzelhető tehát, hogy hamarosan ez az elhanyagolt nyersanyag is nagyobb figyelmet kap majd a befektetőktől, ha a helyzet nem változik.
A lakáshiteleket 4,2%-os, a személyi kölcsönöket pedig 12,5%-os átlagos THM-mel veszik fel a magyarok az MNB legutóbbi adatai szerint. Ennél a két átlagértéknél azonban sokkal kedvezőbb hiteldíj mellett is fel lehet venni kölcsönt már egy havi nettó 300 ezres háztartási jövedelemmel is a Pénzcentrum kalkulátora szerint, a bankközi kamatlábak és az állampapír-hozamok emelkedése ugyanis még jórészt nem gyűrűzött át a lakossági hitelkamatokba. Bemutatjuk az ország legkedvezőbb banki lakáshiteleit és személyi kölcsöneit, személyre szabott számításhoz pedig az említett kalkulátort ajánljuk.
Ahhoz képest, milyen bukókat szenvedtek el tavaly tavasszal az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak, az idei első negyedéves befektetési eredmények már sokkal biztatóbbak. Érdekesség a friss adatokban, hogy míg a magánkasszák csökkentették, az önkéntes pénztárak növelték részvénykitettségüket az utóbbi hónapokban, és jó hír, hogy az önkéntes kasszáknál megállt a taglétszám csökkenése.
A bankpapírok nem tartoztak a válság során a befektetők kedvencei közé. A tavalyi hirtelen lezárások során a piac tömeges hitelbedőlésektől félt, ami a rendszerben lévő komoly tőkeáttétel miatt nagyon nagy kockázatot jelentene a pénzügyi szektorra. A fellendülés során sem került igazán a célkeresztbe ez a szegmens, mert sokan attól tartottak, hogy a kilábalás hosszan elhúzódik, így a finanszírozási igény is relatíve alacsony marad. Végül a stimulusoknak és a nyugati világban viszonylag gyors eredményeket felmutató oltási programoknak köszönhetően egyik félelem sem igazolódott be. Az idei év első negyedévében felbukkanó rotáció miatt végül a bankok is a befektetők fókuszába kerültek, és mostanra technikai elemzés szemszögéből a legígéretesebbek közé tartoznak. Nem mindegy azonban, hogy a globális piacot elnézve melyik régióból, mely papírokat választjuk ki. Megnéztük a legnagyobb nevek közül országonként egyet, ahol valamilyen érdekes alakzat, vagy erős trend mutatkozik. Persze ezek a bankok általában globális jelenléttel büszkélkedhetnek, ám székhelyük, beágyazottságuk szempontjából mindig van egy anyaország, csak úgy mint például az olyan regionális szereplők esetén, mint az Erste vagy az OTP.
A legfrissebb felmérések szerint az inflációs félelmek aggasztják manapság a leginkább befektetőket. A SocGen viszont más perspektívába helyezte a kérdést, és legutóbbi elemzésében rávilágított, hogy a befektetők saját, a gazdasági ciklus erejébe vetett bizakodása az, ami a leginkább ciklikus szektorok és az ipari nyersanyagok árait meredeken felfelé hajtja, ezáltal generálva az infláció emelkedését. Viszont a kínai hitelimpulzus elmúlt hónapokban látott visszaesése és a helyi hatósági fellépés komoly fenyegetést jelent az elszállt nyersanyagárakra, és több fontos makrogazdasági tényezőre is, így könnyen lehet, hogy hamarosan fordulni fog a hangulat.
A globális pandémia berobbanása okozta pánikszerű eladási hullám után nagyon komoly ralit láthattunk a világ vezető tőzsdéinél, szűk egy év leforgása alatt új csúcsra száguldottak a börzék, elsősorban a technológiai szektor vezette az emelkedést. A túlfűtött piacokon több extrém sztorit is láthattunk a kritovaluták szárnyalásától a reddites mémrészvények felrobbanásáig, egy ideje azonban az inflációs félelmek árnyékában beindult a rotáció a technológiai szektortól a korábban agyonütött szektorok vállalatai felé. Ebben a környezetben egyre nehezebb dolguk van a hosszú távra tervező, buy-and-hold stratégiát követő befektetőknek - de szerencsére számos kapaszkodó rendelkezésre áll ezekben a bizonytalan időkben is: ha egy kicsit körülnéz az ember, meg lehet találni a hosszú távon vélhetően jól teljesítő részvényeket. Most két ilyen kapaszkodó, illetve a Reuters elemzőinek ajánlásai alapján vizsgálunk meg közelebbről két vállalatot.
