Egyre jobban elmérgesedik a fegyveres konfliktus a világ egyik legnagyobb és legnépesebb országában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az ország keleti határainál kitört felkelés során a lázadók elfoglaltak egy 2 milliós nagyvárost, de úgy tűnik, offenzívájuk folytatódik. A gyanú szerint az M23 felkelőcsoportot a szomszédos Ruanda támogatja, de félő, hogy más régiós országok is belekeveredhetnek a konfliktusba. A nemzetközi közösség közvetíteni igyekszik, egyelőre hiába.
Elérkezett a várva várt 2025-ös esztendő, Donald Trump is megkezdte második elnöki ciklusát, ám az orosz-ukrán háború még nem fejeződött be. Hogyan is fejeződhetett volna be, hiszen jelenleg több üzleti szempont és érv szól a háború folytatása mellett, mint ellene. Ha kizárólag a hadiipart nézzük, akkor a feleket bármelyik oldalon is támogató országok, illetve cégek egyelőre inkább a harcok folytatásában érdekeltek. Erős felütés, de mégis, vajon mire figyel napjainkban egy magyar, a hadiipar iránt érdeklődő kkv? Milyen következtetésekre jut, milyen lehetőségeket lát ezekben a trendekben?
Az amerikai Instutite for the Study of War (ISW) elemzőház közzétette a legfrissebb elemzését az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Ebben a közelgő béketárgyalások körül befolyásolási kísérletekről van szó.
Laptársunk, a Pénzcentrum az egyik szakszervezet tájékoztatója alapján megírta, hogy újból bevezették a távmunka lehetőségét a MÁV-Volán csoport munkavállalóinál. Nem sokkal később azonban érkezett a határozott cáfolat az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) részéről, a minisztérium nevében Lázár János arra utasította a MÁV-csoport vezetését, hogy a munkavállalók számára sem most, sem a jövőben nem engedélyezhető a home office, azaz otthoni munkavégzés.
2024 végén harmadik alkalommal készítette el a Deloitte és a BCSDH közösen a Towards Net Zero kutatást. A felmérésben arra keresték a választ, hogy milyen célokat fogalmaztak meg a nettó zéró célok elérése érdekében a vállalatok, és hol tartanak ezen az úton. Ami egyértelműen kiderült, hogy többen foglalkoznak a karbonkibocsátásuk mérésével, és célokat is állítottak a nettó zéró út megvalósítása felé, mindezek közül pedig az energiahatékonyság és a megújuló energia a leginkább bevált módszer a saját működési kibocsátások visszaszorítására.
A globalizáció átalakulásáról, az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai versenyről, valamint az Európai Unió versenyképességi kihívásairól beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Harold James, a Princeton Egyetem történészprofesszora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) történésze, aki a Budapesti Metropolitan Egyetemen tartott előadást a Magyar Nemzeti Bank szervezésében. Számos könyv szerzője, amelyek többek között a két világháború közötti Németország vagy az IMF történetével, az európai monetáris unióval, illetve a globalizáció kérdésével foglalkoznak. Beszélgetésünk során szóba került az energiaválság, a megújuló energiaforrások ára, az AI-forradalom munkaerőpiacra gyakorolt hatása, valamint az amerikai és európai szabályozási különbségek is. Harold James rámutatott, hogy az innováció sikerének kulcsa az oktatás és a készségek fejlesztése, különösen a félperifériás országokban, mint Magyarország. A beszélgetés során arra is kitértünk, hogy az EU hogyan használhatná ki a globalizáció földrajzi átrendeződését, és milyen kihívásokkal néznek szembe a régi ipari központok, például Németország és Franciaország.
Az év elején újabb lényeges fejezetéhez ért a naperőművek magyarországi története, miután a rendszerirányító MAVIR internetes oldalán január elsejétől elérhetővé váltak a hazai háztartási méretű (HMKE) és a saját célra termelő (SCTE) naperőművek napon belüli termelési adatai is.
Az idei évre 1,4 millió darab éves országos és vármegyei autópálya-matricát vásároltak az autósok a decemberi előértékesítési időszakban és idén január 28-ig - közölte a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.)
Ismét a kakasviadalok legalizálása körüli vita mozgatja a helyi közéletet, miután néhány helyi képviselő enyhítené az állatviadalokra vonatkozó büntetéseket Oklahomában. Sőt, robotokkal helyettesítenék az egyik küzdőfelet, hogy az állatvédőket is elhallgattassák. Miközben a kakasviadalok ellenzői állatkínzásról beszélnek, egyes törvényhozók a kultúrára és a gazdaságra hivatkozva próbálnak lazítani a szigorú szabályozásokon – számolt be az Oklahoma Voice helyi portál.
Az elektromos autók piacán az állami támogatások szerepe továbbra is kulcsfontosságú, amit a németországi ösztönzők kivezetése, majd az ottani eladások beszakadása is jól példáz. A tavalyi év többek között azt is megmutatta, hogy az uniós piacnak szüksége van támogatásokra a növekedéshez, a helyi gyártóknak pedig szüksége van elektromosautó-eladások felpörgésére a döcögőssé vált elektromos átállásban. Az elmúlt időszakban több alkalommal, és több oldalról felmerült egy egységes európai támogatási program lehetősége, ami új lendületet adhatna az ágazatnak, miközben megvédené az ipart a kínai gyártók előretörésétől. Cikkünkben feltárjuk az uniós tervek lehetséges irányait, illetve az azokat övező kihívásokat.
Múlt hétfőn hivatalosan is visszatért a washingtoni Fehér Házba Donald Trump, akinek az elnöki lépéseit már a legelső héten igazi kihívás volt követni. Dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézetének tudományos munkatársával azonban nemcsak erről beszélgettünk: szóba került, hogy a republikánus zászlóvivő mikor zárhatja le az orosz-ukrán háborút, és az is, hogy meddig tarthatnak még a magához képest rekordmagas népszerűséggel bíró Trump politikai mézeshetei. Mi a jelentősége annak, hogy az Egyesült Államok immár a Marsra törne? Tényleg összeomlóban van a liberális nemzetközi rend? Hogyan emlékezhet a történelemírás Joe Biden elnökségére? Az Amerika-szakértőt erről is kérdeztük.
A fő keresleti és kínálati mutatók alapján tavaly kilőtt a fővárosi újlakáspiac, ráadásul a lendület idén több új, a keresletet és részben a kínálatot támogató tényező hatására minden bizonnyal kitart – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti Újlakás Értéktérképéből.
Az Egyesült Államok és Kolumbia között kiéleződött migrációs vita rövid időn belül megoldódni látszik, miután Kolumbia beleegyezett az amerikai deportáló repülőgépek fogadásába.
Harmincöt évvel ezelőtt a világ korszakos változást élt át az európai kommunizmus összeomlásával. Francis Fukuyama elhíresült mondásával ezt a pillanatot a „történelem végének” nevezte, és azt jósolta, hogy minden társadalom végül is a liberális demokrácia és a piacgazdaság felé fog haladni. Ma már szinte közhelynek számít annak megállapítása, hogy ez a jóslat mennyire téves volt. Donald Trump és MAGA-mozgalmának visszatérése miatt talán a jelenlegi korszakot a „haladás végének” kellene neveznünk.
Donald Trump amerikai elnök számára a mostani volt az első hét, melyet a 2020-as elnökválasztási veresége és 2021. januári, közel sem békés távozása után ismét a világ legerősebb országa élén tölthetett. A hétfőn beiktatott republikánus elnök nem húzta az időt, az Egyesült Államokban és a Föld valamennyi pontján még mindig kapkodják a fejüket, hogy pontosan mit írt alá a sajtó képviselői előtt az Ovális Irodában, milyen hatással járhatnak az általa hozott intézkedések, vagy éppenséggel mit posztolt ki legutóbb a közösségi oldalára. Bár rendeleteinek egy része szimbolikus, illetve egyelőre nem egyértelmű a konkrét következményük, számos olyan húzást tett, melyek érezhető, azonnali és radikális fordulatot jelentenek az ezelőtt hatalmon lévő, demokrata Joe Biden kormányzatához képest. Még úgy is, hogy Trump lépéseinek oroszlánrésze nagy valószínűséggel hosszas bírósági csatározásokhoz fog vezetni.
Bár a péntek reggeli közrádiós interjúban három feltételt is szabott Orbán Viktor kormányfő azért cserébe, hogy az EU meghosszabbítsa a január végén lejáró oroszellenes szankciókat, összességében mégis azt üzente, hogy nem fog vétózni a magyar kormány a következő napokbeli brüsszeli döntéskor. Utóbbi azért is valószínű, mert a minap Donald Trump új amerikai elnök is belengette, hogy még keményebb szankciókat hozhat Oroszországgal és az orosz kőolaj, földgáz megmaradt vásárlóival szemben, ha az oroszok nem ülnek tárgyalóasztalhoz az ukránokkal.
Az utóbbi hetek gázpiaci hírdömpingjében a témával nem különösebben elmélyülten foglalkozó olvasóhoz is el kellett jusson az az információ, hogy a gáz "piaci" ára nagyon széles amplitúdóban tud kilengeni, látszólag nem logikus módon. Egyes hírekre az égbe megy, pedig amúgy melegszik az időjárás, tehát csökken a felhasználás, majd egy-két nap alatt 10-15%-kal zuhan, pedig a külső hőmérséklet is lefelé veszi az irányt. Ebben a cikkben, részben támaszkodva a korábbi, a piaci és fizikai infrastruktúrát taglaló írásaimra, azt szeretném bemutatni, hogy mi formálta az európai földgáz árakat a gázfelhasználás tömeges elterjedésének hajnalán és mi alakítja most.
Az elmúlt hetekben több, lakásvásárlás előtt álló olvasónk is a belvárosi lakáspiac rendkívüli élénküléséről számolt be, akik azt tapasztalják, hogy a lakások szinte napok alatt elkelnek, így nincs idejük átgondolni a vásárlást, mert a kinézett ingatlant eladják addigra. Ezt különösen a kisebb, egy-kétszobás lakások esetében tapasztalják, melynek hátterében a befektetői céllal vásárlók megnövekedett keresletét sejtik. Hogy ez a trend mennyire általános, és valóban ennyire erős keresleti piac alakult-e ki, arról a belvárosi irodák vezetőit kérdeztük, és azt is összegyűjtöttük, hogy alakul ennek fényében az áralku, és hogyan változott a kiadással elérhető hozamszint.
Az elmúlt időszakban a teljes Egyesült Államokban elsötétülő TikTok ügye volt a legnagyobb visszhangot keltő sztori a technológiai sajtóban. A kínai ByteDance tulajdonában álló platform betiltását még Joe Biden terjesztette elő tavaly év elején, a törvényhozás pedig kétpárti támogatással fogadta el a javaslatot. Donald Trump érkezése azonban még hozhat fordulatot a társadalmi szinten is megosztó betiltási ügyben. Cikkünkben a Google Trends segítségével megnéztük, mennyire foglalkoztatta az embereket a TikTok sorsa, valamint, hogy Trump hivatalba lépése hogyan befolyásolta az internetes érdeklődést.
Nem véletlen, ha az elmúlt napok közösségi élményei (oktatási intézmény, munkahelyek, közösségi közlekedés) alapján azt gondolod, mindenki beteg körülötted. Ezeket a személyes benyomásokat visszaigazolták a Nemzeti Népegészségügyi Központ legutóbbi járványügyi adatai. A hivatalos mérések szerint is jelentős influenza-járványhullámban vagyunk, a hatóság azonban semmilyen központi rendkívüli intézkedést, vagy figyelemfelhívást nem rendelt el, az egyének, közösségek, intézmények a maguk módján küzdenek a vírus terjedése ellen. Közben a magyar kórházakban is egyre súlyosabb a helyzet, az idei 3. héten 250 ember került akut légúti fertőzéssel összefüggésben kórházba és közülük szinte minden 8. beteg intenzív ellátásra szorult.
