A nagy mintás, nem reprezentatív felmérésünkben résztvevők többségének, több mint 91%-ának van állampapírja, így a továbbiakban az ő válaszaikat dolgozzuk fel.
Az állampapírral rendelkezők legnagyobb részben a Magyar Államkincstárnál (77%) tartják állampapírjaikat, a második legnépszerűbb csatorna a banki értékpapírszámla, amit a privátbanki számla, majd a brókerszolgáltató követ. A Kincstár dominanciája nem meglepő, hiszen azt eddig is tudni lehetett, hogy a lakossági állampapírok mintegy kétharmadát ők értékesítik.
A válaszadók körében eléggé megosztott volt az arány abban a tekintetben, hogy ki mekkora megtakarítással bír a PMÁP-ban.
- A válaszadók kevesebb mint 30%-a rendelkezik maximum 5 millió forintnyi prémium állampapírral,
- 5-10 millió közötti összeggel a válaszadók ötöde,
- míg 10-20 millió közötti összeggel további 20%.
Sokan vannak azok (több mint 17%), akiknek jelentősebb, 20-50 millió forint közötti PMÁP-állományuk van, a fennmaradó 14%-nak pedig még 50 milliónál is több.
Az ő számukra fontos információ lehet, hogy a Kincstár a PMÁP-nál megszokott 99%-os visszaváltási árfolyamot napi szinten 50 milliós értékhatárig garantálja, ekkora tehát az a napi összeg, ami ezen az árfolyamon adott esetben visszaváltható (nem sorozatokra, hanem teljes PMÁP-állományra nézve).
Ahhoz, hogy megbecsüljük, a kérdőívünkre válaszolók átlagosan mekkora PMÁP-állománnyal rendelkeznek, a válaszadók számának mediánját vettük, és megnéztük, hogy a „középső” válaszadó melyik vagyonkategóriába esik. Ha ebből indulunk ki, akkor
a Portfolio kérdőívére válaszolók PMÁP-állománya átlagosan a 10-15 millió forintos tartományba esik.
Kiderült, hova mennek az állampapírkamatok
Érdekes válaszok születtek arra a kérdésre, hogy ki mit kezdene az idén kapott állampapírkamatok legnagyobb részével. A válaszadók nagyjából hasonló arányban (26-27% körül) tervezik a kamatokat állampapírba, illetve devizás pénzügyi eszközbe fektetni. Prémium állampapírba visszatenni ezt a pénzt a kitöltők mindössze 4%-a gondolja jó ötletnek. Viszonylag magas arányt képviselnek azok is, akik forintos, de az állampapírpiacon túli befektetésekben gondolkodnak, illetve 10% felett vannak az ingatlannal tervezők is.
Összességében tehát a válaszadók kevesebb mint harmada tervezi az idei állampapírkamatokat ismét állampapírba fektetni, több mint 40% más pénzügyi eszközben gondolkodik.
Az állampapírt választók aránya tehát jócskán leapadt a tavalyi évben az MNB által mért 40-50% közötti szintről.
Mi lesz a meglévő PMÁP-ok sorsa?
Rákérdeztünk olvasóinknál arra is, mit terveznek az idén lejáró prémium állampapírjaik nagy részével.
A válaszadók egy jelentős részének (41%) nincs indén lejáró sorozata, a fennmaradó 59% közül 27% fektetné állampapírtól eltérő pénzügyi eszközbe, 19% pedig bent hagyná állampapírban, de ebből csak 2% maradna továbbra is PMÁP-ban.
A számok alapján nagyjából 6500 milliárdnyi olyan prémium állampapír van a piacon, ami nem idén jár le, ugyanakkor az átárazódás ezeket a papírokat is érinteni fogja. Ezért az előző kérdést feltettük azoknak is, akinek PMÁP-ja nem idén jár le.
Ebben az esetben is kijelenthető, hogy jelentős mozgásoknak néz elébe az állampapír- és befektetési piac.
A válaszadók 41%-a továbbra is úgy gondolja, állampapírban hagyja ezt az összeget, azonban közülük 27% PMÁP helyett más állampapírt keresne a pénzének.
Jól járhatnak a befektetési szolgáltatók és alapkezelők is, ugyanis 37% kivenné a PMÁP-ban lévő tőkét és azt egyéb pénzügyi eszközbe fektetné. Viszonylag magas, 9% azok aránya, akik ingatlannal kapcsolatos kiadásokban gondolkodnak.
Ezek az arányok valamelyest kisebb állampapírsúlyt mutatnak, mint az ugyanebben a kérdéskörben feltett szeptemberi felmérésünk eredményei, akkor ugyanis a válaszadók 45%-a mondta, hogy maradna a PMÁP-megtakarítása állampapírban. Sőt, akkor még 16% gondolta azt, hogy maradna a PMÁP-ban, mostanra tehát valamelyest csökkent ez az arány (14%), bár nem számottevően.
Ahogy tehát azt előző cikkünkben is pedzegettük, mindig vannak olyanok, akik ilyen-olyan megfontolásból, de megtakarításuk egy részét még az alacsonyabb kamatok ellenére is állampapírban hagyják.
Ha figyelembe vesszük, hogy a lejáró PMÁP-ok 21%-a, a nem lejáró PMÁP-befektetések 41%-a maradna az állampapírpiacon, akkor ez alapján a legrosszabb esetben
a lejáró prémium papírok esetében mintegy 375 milliárd forintos, a nem lejáró PMÁP-befektetések esetében pedig mintegy 3800 milliárd forintos finanszírozási gapje keletkezik az államnak.
Az állampapírtartók ötöde teljesen szabadulna
Beszédes arányokat kaptunk arra a kérdésre, hányan tervezik, hogy 2025 közepére teljesen megválnának állampapírjaiktól.
A válaszadók ötöde nyárra már nem tartana magyar állampapírt, sőt, a válaszadók fele legalább a felét leépítené addigra állampapír-portfóliójának.
Ott van azért a másik véglet is, mintegy 20% azzal számol, hogy nemcsak, hogy nem csökkenti a mostani állampapír-állományát, de még növelheti is a következő hónapokban. Mindez persze nagyban függhet attól is, milyen kamatozású konstrukciók lesznek elérhetőek a közeljövőben, esetleg az ÁKK tervez-e egy vonzóbb papírt piacra dobni.
Nemcsak a szándékra, hanem az időzítésre is rákérdeztünk azoknál, akik részben vagy egészben megválnának állampapírjaiktól. Az eredmények azt mutatják, hogy
a kitöltők több mint fele a PMÁP-ok és egyéb állampapírok állománycsökkentését a kamatfizetéshez időzítené, és csak kevesen vannak azok (4%), akik már a kamatfizetés előtt értékesítenék papírjaikat.
Mit terveznek az igazán nagy PMÁP-vagyonnal bírók?
Külön megnéztük azt is, hogy az 50 millió forint feletti PMÁP-megtakarítással rendelkező magyarok mit terveznek a beérkező kamatokkal és meglévő állampapírjaikkal.
Ez esetben is a legtöbben a Magyar Államkincstárnál tartják inflációkövető papírjaikat, persze nem meglepő módon a privátbankoknál tartott állomány a második leggyakoribb a válaszok között:
Míg a teljes válaszadók körében az állampapírkamatok felhasználásánál első helyen a másik állampapírba fektetés szerepelt, addig a vagyonosabb magyarok körében a devizás befektetések kerültek az első helyre (35%), ami nagyobb pénzügyi tudatosságot és jártasságot sejtet. Viszonylag sokan továbbra is állampapírban fialtatnák a kapott kamatokat (22%), az újfent PMÁP-ot választók aránya a nagy átlaghoz hasonlóan itt is 4% körüli.
A vagyonosabb megtakarítók körében már többen rendelkeznek idén lejáró prémium állampapírral, közülük a legtöbben a lejáró tőkét devizás befektetésekbe csoportosítanák át, és bár a százalékos értékek változnak, a sorrendet tekintve ugyanazt láthatjuk, mint a teljes sokaság válaszainál:
Amennyiben nem az idén lejáró PMÁP-állományokat nézzük, az 50 millió felettieknek másabb elképzeléseik vannak az összeg jövőjéről. Ez esetben már nem a másik állampapír szerepel az első gondolatként, hanem a forinttól eltérő devizanemű befektetés. Nagyjából hasonló számban vannak azok, akik a prémium állampapírban maradás mellett a tőke nagy részét ingatlannal kapcsolatos kiadásokra fordítanák.
A magasabb vagyonkategóriában is beszédes arányokat kaptunk arra a kérdésre, hányan tervezik, hogy 2025 közepére teljesen megválnának állampapírjaiktól. Ez esetben is
a válaszadók 20%-a jelezte: nyárra már nem tartana magyar állampapírt, sőt, a válaszadók több mint fele legalább a felét leépítené addigra állampapír-portfóliójának, ami valamivel magasabb arány a teljes sokasághoz viszonyítva.
A skála másik végét az a bő 13% adja a 50 millió feletti PMÁP-osok körében, akik nemcsak, hogy nem csökkentik a mostani állampapír-állományukat, de még növelhetik is a következő hónapokban.
Összességében az látszik, hogy a nagyobb megtakarítással bírók nagy arányban tervezik az idén még nem lejáró inflációkövető papírjaik idő előtti visszaváltását, és kevesebben vannak közöttük azok, akik szinten tartanák vagy tovább növelnék állampapír-állományukat.
Természetesen a fenti eredményeket nagyban megkavarhatja, ha az ÁKK valamelyik állampapír esetében egy vonzóbb kamatkonstrukcióval rukkol elő.
Minden esetre a vagyonosabb PMÁP-befektetők döntése nem elhanyagolható, hiszen Nagy Márton legutóbbi bejegyzése szerint több mint 25 ezer befektetőnek van 50 millió feletti PMÁP-megtakarítása, az ő kezükben lévő PMÁP-állomány eléri az 1677 milliárd forintot.
Ha pedig a szándék mellett az időzítést is megnézzük, a nagyobb PMÁP-vagyonokat tartók kétharmada a PMÁP-ok és egyéb állampapírok állománycsökkentését a kamatfizetéshez időzítené, és csak kevesen vannak azok (3% alatt), akik már a kamatfizetés előtt értékesítenék papírjaikat.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
