Hétfő éjjel vélhetően a legnagyobb kormánypárthoz (Szerb Haladó Párt) tartozó szélsőségesek támadtak kormányellenes tüntetésre buzdító egyetemistákra Szerbiában, amire válaszul kedden lemondott Miloš Vučević szerb miniszterelnök.
A hónapok óta tartó tiltakozások hátterében egy tavaly novemberi tragédia áll: az újvidéki vasútállomás tetőszerkezetének összeomlása 15 ember halálát okozta, és legalább 30-an megsérültek. Az állomást a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésének részeként egy szerb–kínai konzorcium újította fel nemrég.
Németh Ferenc Balkán-szakértő a Portfolio Checklist csütörtöki adásában elmondta: bár Szerbia politikai rendszere papíron parlamentáris demokrácia, ahol a miniszterelnöknek kellene a legnagyobb hatalommal bírnia, a valóságban az országot Aleksandar Vučić elnök irányítja. Ő hozza meg a legfontosabb döntéseket, a külpolitikai orientációtól kezdve a kormánytagok kinevezéséig.
Miért tüntetnek?
A szakértő szerint Vučić kezdetben lekezelően viszonyult a tüntetésekhez, de az elmúlt hetekben kénytelen volt stratégiát váltani.
Bár a szerb vezetés korábban sikeresen alkalmazott megfélemlítési taktikákat a tiltakozások elfojtására, ez most visszafelé sül el, és inkább növeli a demonstrációs kedvet.
"A szerb társadalom jelentős része belefáradt a mindent átható politikai korrupcióba, nagyobb láthatóságot szeretnének a civil társadalomnak, és azt, hogy a politikusok ne a fejük felett döntsenek az országot érintő kérdésekről" – mondta Németh. Kiemelte, hogy a tüntetők problémásnak tartják, amikor az ország vezetése nagyberuházásokról zárt ajtók mögött határoz, de természetesen az újvidéki tragédia megfelelő kivizsgálása is ott van a követelések között.
Geopolitikai szempontból is érdekes
A szerbiai események geopolitikai következményekkel is járhatnak. Szerbia hosszú ideje egyensúlyoz az Európai Unió és Oroszország között, de az elmúlt években inkább Kína felé közeledett. A magyar–szerb kapcsolatok stabilitása szempontjából kulcsfontosságú Aleksandar Vučić és Orbán Viktor magyar miniszterelnök szoros viszonya,
A szakértő szerint a két ország közötti együttműködés akkor változhat meg érdemben, ha valamelyik vezető távozik a hatalomból.
A tüntetések hatására már felmerült az előrehozott parlamenti választások lehetősége is. A demonstrálók számára a szabad választások lebonyolítása részsiker lenne, ám kérdéses, hogy a Szerb Haladó Párt hajlandó-e valóban tiszta körülmények között megmérettetni magát.
A teljes interjú meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki műsorában a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is a harmadik könyvjelzőtől:
Címlapkép forrása: Oliver Bunic/Bloomberg via Getty Images
