Keresett kifejezés: kenó számok mai | Találatok száma: 377 Új keresés
A tavaly ősszel megindult trendforduló után az idei első fél évben mélyrepülésbe váltott a budapesti újlakás-piac. Mind a kereslet, mind az új kínálat volumene a 2014-2015-ös szinteket idézi. Élénkülés jelen helyzetben egyelőre nem várható, noha a korábbi évek meredek drágulása is mérséklődött – derül ki az OTP legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti Újlakás Értéktérképéből.
Ma még sokaknak talán nehezen tűnik elképzelhetőnek, hogy a kormány célja az egy számjegyű inflációról év végéig teljesüljön, hiszen márciusban 25% felett volt az áremelkedés mértéke idehaza. Pedig a cél könnyebben teljesíthető, mint gondolnánk, hiszen az év hátralevő hónapjaiban a két számjegyű év végi inflációhoz hónapról hónapra jelentős drágulásra lenne szükség. S bár az egy számjegű infláció jól hangzik a mai helyzethez képest, valójában ez még nem eredmény: ahhoz, hogy az árstabilitás helyreálljon Magyarországon, már komolyabb erőfeszítésekre lenne szükség. Ma még nem látszik, hogy az árstabilitás helyreállása mikor valósulhat meg, de ami nagyobb baj, hogy még az ezzel kapcsolatos szándék sem tűnik egyértelműnek.
Teljes gőzzel zajlik a héten a hazai gyorsjelentési szezon, mind a négy hazai blue chip a következő napokban publikálja első negyedéves számait. Szerdán este a Magyar Telekomon a sor, bemutatjuk, hogy mit várnak az elemzők a konszenzus alapján.
A szokatlanul enyhe téli időjárásnak és az orosz fosszilis energiatermékekről való sikeres leválásnak köszönhetően az elmúlt hónapok a meredek olaj-és gázáresésről szóltak az energiapiacon, jelen pillanatban tehát szerencsére nem panaszkodhatunk a tavaly ilyenkor (és később) látott magas energiaárakra, amik lehetővé tették, hogy a legnagyobb olajcégek brutális rekordprofitokat hozzanak össze a negyedévekben. Hiába azonban a jegyzések beesése, a supermajor cégek így is rendkívül magas számokkal tudtak előrukkolni az elmúlt napokban - elemzésünkben utánajárunk, hogy mi okozhatta az elemzői várakozásokat túlszárnyaló eredményeket.
Az értékpapírhoz hasonlóan a befektetési célú ingatlanvásárlások célja is az, hogy azon a befektetők minél magasabb hozamot érjenek el. Természetes igény azonban, hogy a saját célra történő vásárlók sem akarnak rossz üzletet kötni. Amikor a lakásárak nőnek, és a dinamika is megfelelő, a vevőkben akkor is felmerül a kérdés, hogy nem túl drágák-e az ingatlanok, érdemes-e az adott árszint mellett beszállni. Ha viszont a növekedés lelassul, sőt az árak is megállnak, ismét bizonytalanság tölti el a vásárlókat, hogy nem fognak-e a jövőben veszíteni azon, ha most a vásárlás mellett döntenek. Sokan vannak, akik a jelenlegi gazdasági környezetben inkább kivárnak, vagy a pénzüknek más alternatívát keresnek arra számítva, hogy a lakásárak tovább mennek lefelé. Bizonyos szegmensekben ez valóban igaz lehet, érdemes azonban egy lépéssel távolabbról is megnézni a piacot.
A 2022-es év az ár-bér spirál bűvöletében telt. Manapság ez a téma feledésbe merült, látva a vásárlóerő elporladását. De mi történik majd akkor, ha tényleg elérjük az egyszámjegyű inflációt az év végére és közben a bérnövekedés 10 százalék felett ragad? A jó hír, hogy az ár-bér spirál elkerülhető. Cserébe a rossz hír, hogy a visszatérő pozitív reálbérek aligha támogatják majd a gazdasági növekedést.
Nem mondhatni, hogy repesnek a befektetők az örömtől a Tesla első negyedéves gyorsjelentés után, ugyanis a világ legértékesebb autógyártójának részvényárfolyama több mint 6 százalékot esett a piaczárást követően. Ez részben annak tudható be, hogy a friss számok rávilágítottak arra, amire már egyébként is számítani lehetett: az idei évben egymás után érkező árcsökkentések miatt visszaesett a cég profitabilitása és beszűkültek a marzsai. Erre Elon Musk úgy reagált, hogy a gyenge gazdasági környezetben inkább a termelésnövekedést célozza a vállalat, és majd a továbbiakban fogja „learatni” a nagyobb profitokat.
A múlt heti történelmi hozamcsökkenés után ezen a héten tovább estek a legfontosabb európai és amerikai kötvények hozamai, ahogy egyre csökken a kamatpályára vonatkozó várakozás, és a befektetők a biztonságos kötvényekbe menekülnek. A piaci érzület nem változik, továbbra is úgy vélik a befektetők, hogy a bankproblémák átírják a kamatpályát, és ezzel potenciálisan a makropályát is az USA-ban és Európában egyaránt. Egyelőre lehetetlen megmondani, hova fut ki ez az egész: a megalapozatlan aggodalmaktól a súlyos pénzügyi válságig még minden benne van a pakliban.
Egyre többet hangoztatott állítás az, hogy Oroszország sokkal nagyobb tempóban használja fel a rendelkezésre álló fegyvereit, mint ahogy azokat pótolni tudná a meglévő raktárkészletből, vagy épp a gyártósorokról. Bár Moszkva rendszeresen bizonygatja, hogy sem az alkatrész-ellátásban, sem a meglévő raktárkészletek reaktiválásában nincsenek fennakadások, az elmúlt hónapok során szaporodtak az arra utaló bizonyítékok, hogy Oroszország szép lassan kifogyóban van az utánpótlásból és kénytelen alternatív megoldásokhoz folyamodni. Ezek a megoldások ugyan fenntartják az utánpótlást, de kevésbé hatékony mivoltuk miatt az orosz veszteségek növekedéséhez és az elért harctéri eredmények csökkenéséhez vezethetnek.
Megnéztük, hogyan támasztja alá a statisztika Orbán Viktor miniszterelnök azon állítását, miszerint a magyar infláció azért magasabb, mint Nyugaton, mert a magas ipari termelés miatt energiaigényes a gazdaságunk, és mivel nincs saját energiaforrásunk, sokat kell importálnunk. A számok azt mutatják, hogy több, az inflációs toplistán akár jócskán mögöttünk álló ország iparosodottsága, gazdaságának energiaintenzitása és -importfüggősége nagyobb fokú, mint Magyarországé.
Mint a hideg és meleg légtömegek, úgy csapott össze az elmúlt néhány hónapban a piacon az optimizmus és pesszimizmus, és a heves kilengések formájában a mennydörgés sem maradt el. Mindent az amerikai infláció mozgat: ha a befektetők épp azt hiszik, hogy az infláció töretlenül csökkenni fog, vadul elkezdik a bevásárlást, ha a meginog a hitük, visszamenekülnek a dollárba és szabadulnak a kötvényekből. Ezeket az aggodalmakat csak felerősítették a héten elhangzott jegybanki nyilatkozatok, különösen az amerikai jegybank vezérének szavai. Nem csoda, hogy most épp megint egy kisebb vérengzést látunk a piacokon. Pedig ahogy a jelenkori időjárás, úgy a piaci érzület is végletekig szeszélyes: lehet, hogy a mai mennydörgést holnap már verőfényes napsütés követi. A jó hír, hogy már csak kettőt kell aludni, hogy ezt megtudjuk.
Tavaly a negyedik negyedévben az előzetes adatközléssel megegyező, 0,4%-os visszaesést produkált a magyar gazdaság az előző negyedévhez képest. A (szezonálisan és naptár-hatással igazított) éves alapú növekedés 0,8%-os volt. A magyar gazdaság második egymást követő negyedévében zsugorodott, ezzel technikai recesszióba került. A mai részletes adatokból már tisztább kép rajzolódik ki arról, hogy milyen is volt a gazdasági teljesítmény 2022 végén.
Drasztikusan öregszik a magyar társadalom, és ha ez nem lenne elég, a fiatalok komplett generációja hiányzik a nyugdíjcélú megtakarítások piacáról. Hosszú évek parttalan egyeztetései után azonban most úgy tűnik, változás állt be a magyar kormány hozzáállásában, nyitott fülekre találtak a nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatos felvetések. Úgy tudjuk, felélénkült a párbeszéd a magyar kormány és a piaci szereplők között arról, mit lehetne tenni a nyugdíjkatasztrófa elkerülése érdekében. Hogy ezt most külső vagy belső nyomás váltotta-e ki, talán kevésbé fontos, az viszont annál inkább, milyen irányokba mozdulnak az egyeztetések. Népszerű irányvonal lehet a lengyel, automatikus beléptetési rendszer, a kardinális egyeztetések azonban arról folynak, miképpen lehetne a munkáltatók szerepkörét növelni az öngondoskodási piacon.
A kormány öngondoskodási piacon tervezett lépéseivel külön panelbeszélgetésben foglalkozunk a Portfolio jövő heti, Biztosítás 2023 konferenciáján. Ne maradj le róla, jelentkezz még ma!
Az MNB a vártnak megfelelően nem változtatott az alapkamaton, és év végénél előbb nem is nagyon érdemes ilyen lépéssel számolni. Az irányadó 18 százalékos egynapos betéti kamat csökkentéséről Virág Barnabás nyilatkozatáig azt gondoltuk, hogy akár már márciusban vagy áprilisban elkezdődhet, most azonban úgy tűnik, ez későbbre tolódhat - így értékeli az MNB mai döntését és kommunikációját Kiss Péter. Az Amundi elemzője szerint erre utal az is, hogy a banki kötelező tartalékolás átalakítása további enyhe monetáris szigorítást jelent.
Talán senkinek nem mondunk újdonságot azzal, hogy az európai gazdaságokat 2022-ben alaposan megviselte az orosz-ukrán háború és az elszálló energiaárak. A sosem látott magasságokba szökő olaj-és gázár tagadhatatlanul komoly költségvetési bajt okozott főleg a jelentősebb energiaimportra szoruló országoknál, és nem túlzás azt állítani, hogy szinte az összes piaci szegmens megszenvedte a 2022-es évet Európában - a kulcsszó itt a "szinte". Az energiaszektor nagyvállalatainak kapóra jött az árak elszállása, és az EU-s szinten kivetett extraprofit-adók ellenére is olyan bődületes rekordokat láthattunk a legnagyobb európai szereplőknél, hogy több esetben újra kellett skálázni a grafikonjainkat. Összefoglaló elemzésünkben most megnézzük, hogy mégis mennyi az annyi, azaz: mekkorát profitáltak a háború okozta energiaár-elszállásból a legnagyobb energiacégek?
Nagyot esett a kiskereskedelmi forgalom tavaly decemberben a KSH most kiadott adatai alapján. A szakértők szerint olyan folyamatokat látni, amelyek válságok közepette alakulnak ki. A kilátások sem jók: idén várhatóan csökkeni fog a fogyasztás a magas infláció és a visszaeső reálbérek miatt.
A tavalyi negyedik negyedévben 2,9%-kal nőtt az amerikai gazdaság évesített negyedéves szinten, azaz az év végén még egyértelműn messze volt a visszaeséstől a világ legnagyobb gazdasága. A közgazdászok tartanak tőle, hogy idén az amerikai gazdaság recesszióba süllyedhet, tavaly év végén ennek még nem volt jele.
Tudod, az első pofon a legnagyobb, aztán a többit lassan megszokod – szólt a híres sláger még a ’70-es évek végén. Presser Gáborék mondata az élet számos kihívása kapcsán valóban igaznak tűnik, az infláció kapcsán ugyanakkor szerintem pont fordítva állunk: ha ezen a fronton jön második pofon, akkor az jobban fog fájni, mint az első.
„Még nem tudják, de maguk a nincsek nemzedéke: nincs munka, nincs tőke, nincs jövedelem. Kellemes kilátások…” – hangzott el Michael Douglas szájából a híres mondat, a 2010-es Tőzsdecápák: A pénz nem alszik című filmben. A főszereplő akkor az amerikai jelzáloghitel-válságról beszélt, ami 2008 után több évvel vetette vissza a legtöbb ország gazdaságát és ingatlanpiacát. Magyarországon például 2014-ig tartott amire a kereslet, a lakásfejlesztések száma és a lakásárak öt év után ismét növekedni tudtak, ezt követően azonban beköszöntött az ingatlanpiac aranykora. A szárnyalás után viszont most másként, de ismét a „nincsek” időszaka jöhet. Nincs olcsó hitel, nincs elég tranzakció, nincs olcsó energia, az állami támogatások körüli bizonytalanságról, vagy a munkaerő- és alapanyaghiányáról nem is beszélve. Egy ilyen környezetben vajon meddig állhatja a sarat a piac anélkül, hogy az árak is csökkenni kezdjenek?
Új lakossági állampapír bevezetésével, a MÁP+ kamatának megemelésével, az Egyéves Magyar Állampapír kivezetésével, a 4 éves inflációkövető állampapír megszűnésével és egyben a PMÁP futamidejének meghosszabbításával tervez jövőre az Államadósság-kezelő Központ a ma ismertetett finanszírozási terv, illetve a sajtónak tartott szűk körű háttérbeszélgetésen elhangzottak alapján. Kurali Zoltán kifejtette, mit lehet tudni a változásokról és az új lakossági állampapírról.
Trump nem teketóriázott és első napján katapultálta az USA-t a párizsi klímaegyezményből, olyan illusztris trióhoz... 
Az Európai Unió Bírósága az általános forgalmi adóval kapcsolatban már számos alkalommal hozott kedvező döntést... 
Elkezdődnek a kamatfizetések a prémium állampapíroknál, így többen keresnek alternatív befektetési formát, hiszen...
A tavalyi szárnyalást követően 2025-ben is tovább dübörög az ingatlan- és lakáshitelpiac, sőt, idén is számos...
A jövőben az elektromobilitás terjedése nemzetközi és európai szinten is jelentős terhelésnek teszi ki a hálózatokat...
A várakozásoknak megfelelően alakult, viszont enyhe növekedést mutat a német inflációs adat. Az ECB kommunikációjában...
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
