A háború kezdete óta folyamatosan foglalkoztatja az a kérdés az elemzőket, hogy Oroszország hogy képes továbbra is precíziós alkatrészeket (microchipeket, félvezetőket) építeni a kifinomult fegyverrendszereibe, például drónjaiba, irányított légibombáiba, vagy épp rakétarendszereibe. A Kijev Independent most készített egy oknyomozó riportot, főként a Lancet drónok elektronikai alkatrészei után kutatva.
Oroszország kifejezetten nagy energiát fektetett a második világháborút követően a rakétatüzérség fejlesztésébe. A Szovjetunió idején százával előállított BM-21 Gradok és BM-27 Uraganok a rendszerváltást követően nagyrészt katonai raktárakba kerültek. Az orosz-ukrán háború fokozódó veszteségei azonban rákényszerítették Moszkvát, hogy reaktiválja a kivont készleteit, a legújabb adatok alapján azonban úgy látszik, Oroszország nagyon közel került a tartalékai feléléséhez.
Bár a kurszki offenzíva kevesebb mint fél hónapja kezdődött, Ukrajna az amerikai fegyverszállítások megújításától fogva hónapokon keresztül folytatott egy másfajta hadjáratot Oroszországgal szemben. A drónokkal és nyugati fegyverekkel végrehajtott támadás főként az orosz légierőt és az olajfeldolgozást vette célba. Bár a finomítók elleni támadás alábbhagyott, a katonai légibázisokra mért csapások folyamatosak. De valóban igaz az az állítás, hogy a szövetségesek korlátozása akadályozta meg Ukrajnát abban, hogy a kifutókon semmisítse meg Oroszország légierejét?
A nyílt forrásokból elérhető adatokat, illetve az orosz harckocsiraktárokról és javítóüzemekről megvásárolt műholdképeket ukrán elemzők összevetették az orosz haderő jelenlegi veszteségeivel és gyártókapacitásával, majd kiszámolták, meddig tudja Moszkva finanszírozni ukrajnai háborúját és mikor fogyhat ki véglegesen a harckocsikból.
A több mint két éve tartó orosz-ukrán háború igazi gordiuszi csomójává vált Oroszország olajkitermelése és értékesítése. Az ebből befolyó bevételeket már Ukrajna szövetségesei, a G7-ek is igyekeztek korlátozni, kisebb-nagyobb sikerrel, ugyanakkor Oroszországnak továbbra is van értékesítési potenciálja, ebből fakadóan pedig képes a háborús gépezetét is finanszírozni. Kijev pedig úgy döntött, ha a Nyugat nem, akkor ők lépnek, és dróntámadások segítségével korlátozzák az ország kitermelését. Ez a lépés, amely az olajár megugrása miatt globális következményekkel járhat, azonban kiváltotta az Egyesült Államok heves tiltakozását.
Sokszor hangoztatott állítás, hogy a sikeresen megvívott modern háború első lépése a teljes légifölény megszerzése. Bár az orosz-ukrán háború már több mint két éve tart, Oroszország mindmáig nem volt képes megszerezni ezt Ukrajna felett, mostanra viszont minden eddiginél közelebb került hozzá, köszönhetően az orosz fejlesztéseknek és Kijev nyugati szövetségeseinek folyamatos tétovázásának. Ha Ukrajna elveszíti a légi fölényért vívott harcot, annak beláthatatlan következményei lehetnek az orosz-ukrán háború folytatásában.
2023 volt az orosz-ukrán háború első teljes éve. Bár a frontvonalakon nem következett be igazán nagy változás idén, a két hadsereg – különösen az ukrán fegyveres erők, köszönhetően nyugati szövetségeseik támogatásának – rengeteg új platformot vetett be a másik legyőzésére. Cikkünkben azokat az „új” eszközöket igyekeztünk összeszedni, amelyek lehetőséget kaptak a képességeik bemutatására a harctereken. Az alábbi listán azokat tekintettük új eszközöknek, amelyek korábban nem jelentek meg az orosz-ukrán háborúban – így felkerült a listára az az M2 Bradley is, amely már több, másik konfliktusban bizonyított.
Bergyanszk, Luhanszk, Szevasztopol, Kercs. Mind olyan településnevek, amelyek a megszállt Ukrajna területén találhatók, és a közelmúltban kapcsolódott hozzájuk olyan esemény, amikor a Nyugatról kapott fegyverek segítségével súlyos csapást mértek az orosz hadseregre. De mit jelent ez Oroszországra nézve, és meddig mehet el Ukrajna?
Az ősz folyamán egyre több, nyílt forrású videó érhető el arról, hogy az ukrán egységek aktívan vadásznak a harcjárműveikre nagy veszélyt jelentő orosz fegyverekre, többek között a Lancet kamikaze drónokra. A Lancet tavaly év végi frontra érkezésétől kezdve fokozatosan növekvő veszteséget okozott az ukrán gépesített egységeknek. Az azonban máig nagy kérdés, mégis mekkora fenyegetést jelent ez a filléres eszköz az ukrán katonai járművekre.
A háború kezdete óta nélkülözhetetlenek Ukrajna számára az Elon Musk amerikai milliárdos által biztosított Starlink-műholdak. A hálózat nyújtotta extra képességekre épül Ukrajna taktikája, tüzérségi célpont-meghatározása és a gyors reakcióra épülő, elsősorban az orosz képességeket célba vevő stratégiája. A műholdrendszer használatával ugyanakkor Ukrajna kiszolgáltatottá vált Elon Musk egyéni döntéseinek, aki a közelmúltban már vissza is élt rendkívüli helyzetével, és befolyásolta a háború menetét.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb figyelmet kapott fegyvere, a pilóta nélküli légi járművek, vagy közkeletűbb nevén, a drónok. A drónok használata robbanásszerűen terjedt el mindkét oldalon, a háború mostani szakaszában már használják őket felderítésre, tüzérségi támogatásra, célkiigazításra, bombázásra és öngyilkos küldetésekre is, miközben az országok gőzerővel igyekeznek újabb, nagyobb teljesítményű és halálosabb típusokat előállítani. Ebben pedig Kijev kifejezetten az élen jár, bár a fejlesztések mellett komoly, az országot sújtó problémák is felütik a fejüket.
Miután Oroszország felmondta a fekete-tengeri gabonaegyezményt, rövid úton eszkalálódtak az események a Fekete-tengeren. Moszkva napokon belül légicsapást indított az ukrán gabonasilók és tengeri kikötők ellen, amire válaszul Kijev jelzésértékű csapásokat mért a térségben állomásozó orosz hadi- és teherhajókra. De milyen következményekkel járhat ez a világra nézve?
Egyre több statisztika jelenik meg arról, hogy Ukrajna megváltoztatta a harctéri erőviszonyokat, legalábbis a páncélosok darabszámának tekintetében. Az ilyen elemzések azonban több, fontos tényezőt nem vesz figyelembe, amely alapján ez az állítás erősen megkérdőjelezhető. Ennek ellenére vannak fontos, tendenciaszerű változások, azonban a kérdés továbbra is az, egy ilyen változás milyen hatást fejthet ki az orosz-ukrán háború jelenlegi menetére.
Alighanem az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb szivárgási botrányával néz szembe a világ, miután múlt héten bombaként robbant be a hír a médiába: szupertitkos, a Pentagon számára készített elemzések láttak napvilágot egy egyszerű Discord-szerveren. Az adatok világosan megmutatják, hogyan kémkedett az Amerikai Egyesült Államok vetélytársai, ellenségei és még saját szövetségesei után is. A dokumentumok ezen kívül érzékeny információkat tartalmaztak többek között az orosz-ukrán háború állásáról, illetve egyes országok titkos üzleteiről is.
Jellemző, hogy ha egy jelentősebb hadiiparral rendelkező szereplő szorult helyzetbe kerül (például háborúba sodródik), az exportra szánt termékeit inkább saját haderejének adja, mintsem teljesíti a külföldi megrendeléseket. Így tett Ukrajna is, már a háború első hetei során, de Oroszország esetében is egyre többször bukkannak fel az exportváltozatok az orosz-ukrán frontvonalon. Az orosz-ukrán háború, a fegyverek ottani szereplése, az európai szankciók hatása együttesen jelentkezik abban, hogy az orosz fegyverek és alkatrészek exportja egyre inkább alábbhagy, helyükre pedig új szereplő(k) érkeznek a globális piacon. Az orosz export visszaszorulásának kétségkívül legnagyobb nyertese az Egyesült Államok, de Ukrajna is komoly előnyökhöz jut vele.
Egyre többet hangoztatott állítás az, hogy Oroszország sokkal nagyobb tempóban használja fel a rendelkezésre álló fegyvereit, mint ahogy azokat pótolni tudná a meglévő raktárkészletből, vagy épp a gyártósorokról. Bár Moszkva rendszeresen bizonygatja, hogy sem az alkatrész-ellátásban, sem a meglévő raktárkészletek reaktiválásában nincsenek fennakadások, az elmúlt hónapok során szaporodtak az arra utaló bizonyítékok, hogy Oroszország szép lassan kifogyóban van az utánpótlásból és kénytelen alternatív megoldásokhoz folyamodni. Ezek a megoldások ugyan fenntartják az utánpótlást, de kevésbé hatékony mivoltuk miatt az orosz veszteségek növekedéséhez és az elért harctéri eredmények csökkenéséhez vezethetnek.
A pálmaolaj az egyik legszélesebb körben használt növényi olaj világszerte, köszönhetően számos pozitív tulajdonságának. Az olajpálma termesztése azonban hatalmas környezeti károkat okoz, mivel Dél-Kelet-Ázsiában fellelhető ültetvényei az őshonos esőerdők kárára jönnek létre, ami a biológiai sokféleség csökkenéséhez, szárazabb éghajlathoz és az ökológiai egyensúly felborulásához vezethet. Az Európai Unió legújabb szabályozása igyekszik gátat szabni az olyan importtermékek beáramlásának, amelyek összefüggésbe hozhatóak erdőirtási tevékenységgel. A világpiac két legnagyobb termelője, Malajzia és Indonézia azonban az export felfüggesztésével fenyegetőzik, miközben a vámháború helyett akár kölcsönösen előnyős megoldást is kialakíthatnának.
Törökország katonai értelemben jelenleg a NATO második legerősebb állama, a hidegháborúban a NATO-előretolt hadállása volt a Szovjetunióval szemben. Napjainkban Törökországot földrajzi elhelyezkedése, geopolitikai és geostratégiai jelentősége megkerülhetetlenné teszi a nemzetközi diplomáciában, legyen szó a Balkánról, Ukrajnáról vagy épp a Közel-Keletről. Törökország különleges helyzetét erősíti, hogy egyszerre ápol jó kapcsolatokat a Nyugattal és a Kelettel, közvetítőként pedig tovább nőtt a mozgástere az orosz-ukrán háború kirobbanása óta. Látni kell azonban azt is, hogy Ankara valóságos kötéltáncot jár a kényes egyensúly, a mindkét oldallal fennálló jó kapcsolata megtartása érdekében. Megvizsgáltuk, hogyan muzsikált idén a török hintapolitika.
A sorozatlövésre alkalmas gyorstüzelő fegyverek ötlete először a 19. század közepén merült fel, többek között az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban. A fegyvertípus aranykorszaka az első világháborúra tehető, de modernizált fajtái ma is minden modern haderő alapfelszereltségének részét képezik. A mostani orosz-ukrán háborúban pedig nem csak szupermodern harctéri fejlesztésekkel találkozhatunk, hanem mindkét fél előszeretettel nyúl vissza a több mint száz éves történelmi múlttal rendelkező fegyverarzenálhoz is.
A Németországban kirobbant fegyver- és felszereléshiánnyal kapcsolatos viták a múlt héten kezdődtek a Panzerhaubitze 2000-esek alkatrészhiányával, és azóta lavinaszerűen érkeznek az újabb és újabb kritikák a német hadsereg akuttá váló hiányosságaival kapcsolatban. A több mint egy évtizede fennálló probléma az ukrán háború miatt megnövekedett védelmi igényekkel párhuzamosan tört felszínre és csúcsosodott ki akkor, amikor már a német védelmi minisztérium lassú reakciója az ukrajnai háború kimenetelére is egyre nagyobb hatást gyakorol.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tuti tipp, hogy sikeresen eladd az ingatlanodat! Eladó az otthonod? Akkor...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Az éghajlatváltozásra, a népességnövekedésre és a városiasodásra egyszerre adhat választ a vertikális kertészet...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
