A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta fő kamatlábait a jegybank monetáris tanácsa. Eszerint holnaptól az alapkamat 0,9%-on, a kamatfolyosó két szélét kijelölő egynapos betéti és hitel kamatláb pedig -0,05%-on, illetve 0,9%-on marad. A közlemény szerint a tanács "az inflációs kilátások tartós megváltozásához" köti a további monetáris politikai lépéseket. Ez az új megfoglamazás erőteljesebb elköteleződést sugall a laza monetáris politika fenntartása ügyében.
Az eddigi szinten hagyhatja a kamatokat kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, ugyanakkor egyre több az olyan jel, ami esetleg aggaszthatja a jegybankot – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. A szakemberek szerint az inflációra és a forintárfolyamra is egyre jobban figyelhet a jegybank, de konkrét lépésre márciusig nem számítanak.
Majdnem biztosra lehet venni, hogy látunk még 340 feletti euróárfolyamot 2020-ban, vagy legalábbis nagyon komoly fordulat kellene ahhoz, hogy ez ne történjen meg – derül ki a Portfolio elemzői körképéből. Az általunk megkérdezett szakértők azt is elárulták, szerintük milyen árfolyamnál avatkozna be a Magyar Nemzeti Bank, illetve hogy reagálhatnak a forint egyre kellemetlenebb esésére.
Gyakorlatilag az uniós csatlakozásunk óta időnként felvetődik a kérdés, mikor kellene bevezetnünk az eurót. A hét elején a Magyar Nemzeti Bank egy új szakmai kötetben mutatta be, szerinte milyen feltételeknek kellene még teljesülni, hogy egyszer leválthassuk a forintot. A listán szerepel néhány olyan pont, melyeket ha komolyan veszünk, akkor további évekre elfelejthetjük a csatlakozást, hiszen egyelőre fényévekre vagyunk a teljesítésüktől.
A hét elején érdemben erősödött a forint (337-ről 334-ig kapaszkodott az euróval szemben), és eltávolodott történelmi mélypontjáról, miután az MNB váratlanul egyetlen ajánlatot sem fogadott el a devizaswap-tenderen. Rövid ideig úgy tűnt, hogy stabilizálódik a forint, azonban csütörtökön új történelmi mélypontra süllyedt. Mi történik?
Londoni pénzügyi elemzők friss magyar gazdasági helyzetértékelése szerint jelenleg "finomhangolási üzemmódban" működik a magyar monetáris politika, ami arra vall, hogy nem várható jelentősebb módosítás, hacsak a magyar gazdaságot nem éri külső sokk. Az MTI által összefoglalt három londoni banki elemzés egyike sem számított arra, hogy idén már kamatemelést hajtana végre az MNB.
Nem fogadott el ajánlatot a hétfői devizaswap-tenderen az MNB, ezzel 38 milliárd forinttal csökkent az állomány. Az Erste Bank szakemberei szerint ez lehetett a forinterősödést kiváltó ok délután.
Bár a forintra a mostani kilátások szerint hosszabb távon fokozatos gyengülés vár, a magyar deviza rövid távon mégis tud látványosabb erősödést elérni. Mindkettőnek megvan a magyarázata – olvasható a K&H Alapkezelő csütörtöki közleményében. A szakemberek arra is próbáltak választ adni, miért jó a forintgyengülés, és hogyan tud finanszírozó deviza lenni a magyar fizetőeszköz?
Londoni pénzügyi elemzők szerint a legutóbbi aktivitási adatok arra vallanak, hogy a magyar gazdaság növekedése tavaly elérhette az 5 százalékot, és bár 2020-ban ehhez képest másfél százalékpont körüli lassulás várható, az idei ütem is a magyar gazdaság hosszú távú növekedési potenciálja felett marad.
Az Equilor szerint idén lassulhat a magyar GDP-növekedés, miközben az MNB igyekszik majd laza monetáris kondíciókat fenntartani, így viszont a forint új történelmi mélypontra süllyedhet az euróval szemben.
Soha nem látott szállodaépítési hullám söpör végig Budapesten. Vidéken csak reménykednek ebben a szállodások, ám ehhez sokkal összehangoltabb munka kellene a kormányzat és a magánszektor között. Na, meg egy nagyobb kapacitású és vasúti csomópontként is működő ferihegyi repülőtér.
Leértékelődő pályán maradhat a forint, így ne lepődjünk meg azon, ha 2020-ban új történelmi mélypontot is látunk az euró ellenében - a Portfolio által megkérdezett elemzők összességében így vélekednek a hazai fizetőeszköz 2020-as kilátásairól. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen árfolyamra számítanak a nyári hónapokban.
2019 a forint piacán biztosan a rekordgyenge szintről marad majd emlékezetes, év közben korábban sosem látott 337 feletti euróárfolyamot is láttunk. Az év legvégére kicsit visszakapaszkodott a magyar deviza, de így is 330 felett zárta az évet, amivel világviszonylatban is az egyik legrosszabb teljesítményt mutatta fel. De mi várható 2020-ban? Meg kell barátkoznunk a 340-nel, vagy akár a 350-nel?
Az OTP Treasury szakértői szerint a forint az euróval szemben további folyamatos gyengülésen mehet keresztül jövőre. Az Amundi pedig úgy látja, ha tovább gyengül a forint, a jegybank 3 százalékos inflációs célja is veszélybe kerülhet.
Nem csitul a kereskedelmi háború, elszáll a dollár, tartósan a cél fölé kerül a magyar infláció, megbukó olasz kormány, technikai recesszió a fejlett világban, kínai lassulás és adósságválság, német ingatlanlufi kipukkanása – érdemes tisztában lenni a 2020-ban várható legnagyobb negatív kockázatokkal. A Portfolio pedig a hagyományokhoz híven a hazai makroelemzők segítségével felkészíti az olvasókat ezekre (is).
Fokozott óvatossággal kell tekinteni a tőzsdei bevezetésekre – mondta a Portfolio-nak Vörös Benedek, a Generali Alapkezelő kiemelt portfóliómenedzsere. A szakember, aki kollégájával, Móra Mátéval a névváltozás előtt álló Generali IPO Abszolút Hozamú Alapért felelős, az elsődleges részvénykibocsátásokhoz képest sokkal jobb lehetőséget lát más vállalati eseményekben, például a spin-offokban és a vállalati összeolvadásokban, illetve az értékalapú részvényekben és a feltörekvő piaci eszközökben.
Akár Ázsiában is vehet majd bankot a jövőben az OTP, amelynek vezetését még legalább 3 évig tervezi, ötéves távon pedig szerinte további forintgyengülésre van kilátás, mivel az euróbevezetés „időpontja beláthatatlan” – mondta el a HVG-nek adott interjúban Csányi Sándor. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint nincs ingatlanbuborék Magyarországon, súlyos recesszió sem várható az országban, de „kétségtelenül a magyar gazdaság Achilles-sarka, hogy túlságosan kitett az autóiparnak” és az egészségügy helyzete „a legsúlyosabb probléma ma Magyarországon”.
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a szélesebb szakmai közvélemény részéről a megújult lakossági állampapír stratégiát illetően, amivel kapcsolatban pro és kontra vélemények is megfogalmazódtak. Ez utóbbiak közül kiemelt figyelmet kapott a többlet kamatkiadások kérdése, így fontosnak tartjuk e téma alapos vizsgálatát - írják az MNB szakemberei. Elemzésük alapján az intézményi piaci kamatkiadások mérséklődése és az adóbevételek emelkedése miatt ezek a költségek részben közvetlenül megtérülnek, illetve olyan célok elérését szolgálják, mint az ország sérülékenységének mérséklése, az állam finanszírozási szerkezetének optimalizációja, a kamatkiadások hazai lakosság irányába terelése, a megtakarítási ráta magas szinten történő stabilizálása, illetve a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése. E tényezők az ország hosszútávú fenntartható növekedésének és felzárkózási pályájának is előfeltételei, így összességében az előnyök irányába billen a mérleg.
Az idei, közel 5%-os GDP-növekedés után jövőre 3% közelébe lassulhat a magyar növekedés a CIB Bank szerint. Az európai trendekhez képest ez erős növekedésnek számít majd. A bank szakértői arra számítanak, hogy az MNB lazán tarthatja a monetáris kondíciókat jövőre, habár erősödő felfelé mutató inflációs kockázatokat látnak. A laza monetáris politika miatt a forint lassú leértékelődése folytatódhat.
Miközben a nemzetközi hangulat alapvetően pozitív, a részvénypiacok csúcsot csúcsra halmoznak, mindenki a kereskedelmi háború első megállapodásának aláírását várja, a forint új mélypontra esett az euróval szemben kedd reggel. Vagyis már nem elsősorban a nemzetközi hírek mozgatják az árfolyamot, sokkal fontosabbá vált az MNB várható kamatpolitikája, a jegybank pedig a jelek szerint sziklaszilárdan hisz a laza monetáris politikában.