Magyarország hivatalos ajánlatot nyújtott be a Budapest Airport többségi részesedésének megvásárlására egy állami irányítású befektetési társaságon keresztül, tudta meg a Bloomberg.
A lakásbiztosítások februári reformja után a nyugdíjcélú öngondoskodás hazai rendszerének az újragondolásán dolgoznak a Gazdaságfejlesztési Minisztérium illetékesei. A szakmai szervezetek hét pecsét alatt őrzött javaslatai és a kormány elképzelései azonban információink szerint egyelőre nem értek össze, nincs áttörés. Pedig az idő sürget: nemcsak a társadalom rohamos elöregedése, hanem a nyugdíjcélú megtakarítások társadalmi jelentőségének egyre látványosabb eróziója is gyors cselekvésért kiált. Beszélgetést szervezünk a témáról szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon, amelyen a reformok illetékesei is felszólalnak, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
Ahogy a legtöbb üzleti döntést, úgy a bankok finanszírozási stratégiáját is a pénzügyi mutatók diktálták eddig. Eljött azonban az idő, amikor a fenntarthatósági számok is szempontként jelennek meg azon döntéshozatalban, hogy kapjon-e finanszírozást egy vállalat, egy projekt. Vannak bankok, amelyek már nem finomkodnak, határozott lépésekkel kizárnak a finanszírozásból bizonyos tevékenységeket, iparágakat, azokat, amelyek sem a világ, sem a banki hosszú távú klímasemlegességi célok közé nem illeszkednek, és változtatásra való törekvést sem mutatnak. Ezzel szemben a fenntarthatóság útjára lépőket, a fejlődésre vágyó vállalatokat, egyéneket tárt karokkal várja a bankszektor, a zöld portfóliók építésén ugyanis most különösen nagy a hangsúly. Suba Leventével, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetőjével beszélgettünk a jelenlegi finanszírozási döntések új szemléletéről, a zöld hitelportfóliók kialakításáról, a vállalatok értékeléséről, a biztosítási és befektetési piac zöldüléséről, illetve a lakossági szektor tudatosságnövelésében eddig elért eredményekről, az energetikai ingatlanfelújítások támogatásáról. Suba Levente szeptember 12-én a Sustainable World konferencián is előad, illetve részt vesz a banki finanszírozásról szóló kerekasztal-beszélgetésben.
A távmunka a Covid lecsengése után is velünk marad. Jogos a kérdés, hogy ez befolyásolja-e és hogyan alakítja majd a jövőben a lakhatási preferenciáinkat és döntéseinket. A svájci lakásügyi minisztérium áprilisban közzétett tanulmánya is ezzel foglalkozik. Stefanie Siegrist, az Euroconstruct svájci kutatója azt nézte meg, hogy a távmunka hogyan alakíthatja a jövőben a svájci lakáspiacot.
Aki már került kisebb vagy nagyobb autóbalesetbe, biztosan tudja, hogy a javítás költségei egészen jelentős összeggel tudják megrövidíteni a pénztárcákat. E problémát hivatottak orvosolni az autóbiztosítások, amelyekből már egyre szélesebb kínálat áll a gépjármű-tulajdonosok rendelkezésére. Alábbi cikkünkben összegyűjtöttük a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a casco alapvető jellemzőit, valamint megnéztük, mit lehet tenni akkor, ha a jármű kora miatt már nem tudjuk azt teljeskörűen bebiztosítani.
Franciaország, Németország és Portugália intenzív tárgyalásokba kezdett, amelyek célja, hogy új illetékekkel és adókkal erősítsék meg az Európai Unió következő hétéves költségvetésének bevételi oldalát. Eközben pedig arról is folyik a vita, hogy a 2021-2027 között többéves pénzügyi keretben (MFF) hogyan lesz pénz Ukrajna támogatására vagy a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) megugrott kamatfizetéseinek kiegyenlítésére. Míg a magyar kormány megvétózná az Európai Bizottság által kért plusz befizetéseket, addig más országok inkább itt is a bevételeket növelnék.
Egy sor tanulmány foglalkozik a dollármilliomosokkal és szupergazdagokkal világszerte, és bizony itthon is vannak jó páran, akik ebbe a szegmense tartoznak. Csakhogy ahány tanulmány, annyiféle szám, így mostani cikkünkben igyekszünk összeszedni, hány dollármilliomos is él ma Magyarországon és vajon hányan lehetnek azok, akik szupergazdagnak mondhatják magukat. A magyar megtakarítási és vagyonkezelési piac jövőjével foglalkozunk a Portfolio szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes eljönni!
Szerdán sokadik alkalommal is felszólította az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Haitin tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el az országot. Washington „biztonsági és infrastrukturális kihívásokat” emleget; ez enyhe eufemizmus, amely a bűnbandák rémuralmát, az emberi léthez szükséges alapvető fogyasztási cikkek teljes hiányát és a totális káoszt takarja. Haiti sosem volt a világ legbiztonságosabb országa, de az elmúlt évek természeti katasztrófái, politikai gyilkosságai és a külső segítségnyújtás ellehetetlenítése mára szinte totálisan élhetetlenné tette a karibi országot.
A következő két hónapban két választást is tartanak a Visegrádi országokban, szeptemberben a szlovákok, míg októberben a lengyelek dönthetnek a jövőjükről. Pozsonyban az idei voksolás nem a papírforma szerint jön, hanem az előző kormány bukását követően kellett előrehozott választásokat kiírni. A várakozások számos érdekességet tartogatnak, vannak nagy visszatérők és a közvélemény-kutatásokba berobbanó formációk is. A témák központjában a szlovák belpolitikában elharapódzó korrupciós ügyek és az ukrajnai támogatások vannak.
Nagy érdeklődéssel olvastam Aszódi Attila professzor Portfolio-n megjelent írását a Békés vármegyében nemrégiben észlelt földrengések lehetséges okairól, amelyek mindenképpen alapos vizsgálatot érdemelnek annak bizonyítására, hogy ezek összefüggésbe hozhatók-e az emberi beavatkozásokkal a földi kéregben. A cikk szerzője két lehetséges okot is megnevez: az egyik a térségben zajló, a Corvinus projekt keretében földgázkitermelést célzó kutatások, a másik lehetséges ok a geotermikus energia növekvő hasznosítása.
Október 15-én parlamenti választások lesznek az Ukrajnát az egyik leghangosabban és legelkötelezettebben támogató országban, Lengyelországban. A voksolás két „régi motoros” politikus, Jarosław Kaczyński és Donald Tusk összecsapását hozza majd, jelen pillanatban mindkettejüknek esélye van a kormányalakításra. Az ukrajnai háború támogatását illetően nagy változásokra nem kell számítani, az Európai Unióhoz való lengyel viszonyban viszont fordulat jöhet. Az orosz invázió kezdete óta elmérgesedett a korábban kiváló viszony a lengyel és a magyar kormány között, az européer Tusk győzelme esetén viszont még ennél is tovább romolhat a kapcsolat.
Egy kötvénybefektetők számára nagyon rossz időszak után ismét eljöhet a magas minőségű hosszú kötvények ideje. A 2022-es év egy rendhagyóan rossz év volt a kötvény befektetők számára. Sok befektető meglepve tapasztalta, hogy a részvénypiacokhoz hasonló nagyságrendű veszteségek könyvelhetők el kötvény befektetésekkel. Az amerikai (és globális) hosszú hozam emelkedés azonban egy ciklus végi fordulóponthoz közeledik. Ez indokoltá teheti a magas minőségű hosszú kötvények arányának fokozatos emelését vegyes portfóliókban. Bár további – átmeneti - emelkedés nem kizárt, ha az amerikai 10 éves hozam megveti a lábát a 4,3% feletti régióban, középtávon nagy valószínűséggel bekövetkezik a ciklus végi lassulás/visszaesés, amely jelentős hozam csökkenéssel járhat. A magas minőségű hosszú kötvények (például amerikai, német, francia államkötvények) egy ilyen szcenárióban felértékelődnek és stabilizálóan hatnak egy túlnyomó részt kockázatos eszközökből (részvényekből, feltörekvő piaci kötvényekből) álló portfólióra. Ez a lassulás várhatóan bekövetkezik az amerikai gazdaságban is, bár jó okai vannak, amiért ez várhatóan később történik mint más gazdaságokban.
Az elmúlt évtized rekordösszegű biztosítói kárrendezésével zárul az idei viharszezon: a társaságok közel másfélszer annyit fizettek ki, mint 2021-ben, az eddigi csúcstartó évben - derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.
Emelkedtek a bevételek, az adózott eredmény viszont jelentősen visszaesett a BIF-nél az első féléves számok alapján. Utóbbi elsősorban annak volt betudható, hogy a bázisidőszakban az egyéb működési bevételek jelentős ingatlanfelértékelési eredményhatást mutattak, illetve egy egyszeri tétel is alaposan megtolta a számokat, amelyekhez képest idén jóval kisebb bevételt ért el a cég ezen a soron.
Jelentősen felforgatták a befektetési alapok piacát a kormány idei döntései: a szociális hozzájárulási adó július 1-i bevezetésének köszönhetően júniusban rekord kereslet mutatkozott a befektetési alapok iránt. Azt már megnéztük, hogy mely kategóriákba, illetve konkrétan mely alapokba áramlott a legtöbb pénz az utóbbi két hónapban, most viszont a kormány egy másik rendeletének hatását vettük górcső alá: nevezetesen azt, hogy a kötelező állampapírtartás hogyan befolyásolta az egyes alapkategóriák allokációját 2023 júniusában. A Portfolio Future of Finance 2023 konferenciáján helyet kapnak majd az alapkezelés jövőjével kapcsolatos kérdések is, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!
Augusztus második felében egy ritka földrengésrajt mértek Békés megyében, ami miatt több fórumon is felmerült a kérdés, hogy talán emberi tevékenység okozta a szokatlan szeizmikus aktivitást. Aszódi Attila egyetemi tanár vizsgálatot sürgetett, hogy kiderüljön, esetlegesen a geotermikus kutakkal, vagy a szénhidrogénkitermeléssel kapcsolatos mélységi munkálatok állnak-e a háttérben. Az általa említett egyik mezőberényi geotermikus kút kapcsán a Portfolio-nak Osvald Máté fenntarthatósági mérnök elmondta, hogy valószínűtlen a kapcsolat a földrengésekkel, míg a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium is magyarázattal szolgált a szokatlan jelenségre.
Idén az első 7 hónapban mintegy 1,6%-kal történelmi csúcsra emelkedett az uniós tagállamok cseppfolyósított orosz földgázimportja, és így az Egyesült Államok után Oroszország lett az EU második legnagyobb LNG-beszállítója idén, mintegy 5,3 milliárd eurót utalva egy orosz vezetésű vegyesvállalatnak – mutat rá friss összefoglalójában a Financial Times.
Az Nvidia és a Meta Platforms részvényei idei teljesítményük alapján toronymagasan állnak az S&P 500 index 2023-as rangsorának első és második helyén. Mindkét papírnál az idei szárnyalásban volt három felfelé megugrás a három gyorsjelentésre érkező reakcióként. Ez a három ugrás tankönyvi példája a kitörési, folytatódási és kifulladási gap-upnak.
Csökkenő tempóban, de tovább nőtt a magyarországi fotovoltaikus naperőmű kapacitás az elmúlt hónapban. A bővülés nagyobb részét a háztartási méretű napelemes rendszerek adták.
A megfelelő befektetést még nyugodt piaci környezetben sem könnyű kiválasztani, a jelenlegi helyzetben azonban kifejezetten nehéz helyzetben találhatják magukat azok, akik a felhalmozott pénzüket befektetve valamilyen hozamot is realizálnának. Az állampapírok és a befektetési alapok közkedvelt eszközei ennek, érdemes viszont megnézni azt, hogy egyéves időtávon melyikkel lehetett nagyobb nyereséget bezsebelni. Alábbi elemzésünkben megnéztük, hogy tavaly óta mennyit tudtunk volna keresni e két befektetéssel, és azt eláruljuk, hogy ezek mit mondanak el a jövőbeli hozamaikról.