Súlyos figyelmeztetést adott ki Magyarországról a hitelminősítő, baj lehet a kormány terveiből

Az S&P októberben nem változtatott Magyarország BBB- besorolásán, amely egy osztályzattal van a bóvli kategória felett. A kedden kiadott hitelminősítői jelentés arra figyelmeztet, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által

bejelentett adócsökkentések és a növekvő költekezés miatt a GDP-arányos államadósság 2026-ban tetőzhet, ami megnehezítheti a 3%-os költségvetési hiánycél elérését.

Mint ismert a hétvégén a magyar kormányfő két fő ígéretet is tett évértékelő beszédében: a kormány kiterjeszti az szja-mentességet a három- és kétgyermekes édesanyákra is, valamint áfa-visszatérítést kaphatnak a nyugdíjasok egyes alapélelmiszerek után.

A felfutó rendszerben bevezetendő adókedvezmények büdzsére gyakorolt hatásairól Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden tett közzé egy táblázatot:

• a jövő évben 110-120 ezer 40 év alatti, kétgyermekes anya szja-mentessége 120 milliárd forinttal csökkenti az állami bevételeket,
• a 30 év alatti anyák szja-mentessége 2026-ban további 40 milliárd forinttal terheli a költségvetést.
• a kormány tervei szerint az adómentesség fokozatosan kiterjed majd az idősebb korosztályokra is, így 2027-ben a 40-50 évesek 231 milliárd,
• 2028-ban az 50-60 évesek 248 milliárd, míg 2029-ben a 60 év felettiek 124 milliárd forinttal csökkentik az állam bevételeit.

Összességében 2029-ig az intézkedés 800 milliárd forintos költségvetési hatással járhat.

Emellett a háromgyermekes anyák 2026-tól érvényes adómentessége 200 milliárd forintnyi, míg a négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára 2020 óta élő szja-mentesség 50 milliárd forintos kiesést jelent az államnak. Ezek alapján a 2026-os költségvetésben az új szja-mentességi intézkedések együttes hatása 380 milliárd forintra tehető, amely a GDP-arányos költségvetési hiányt 0,4-0,5 százalékponttal növelheti. Az eddig bejelentett családi adókedvezmény duplázásának költségvetési hatásait ez még nem tartalmazza, amely 2025-ben további 400 milliárd forintot emészthet fel,

így az összes változás együttesen akár 750-800 milliárd forinttal csökkentheti a költségvetési bevételeket.

Nagyon fájdalmas lehet egy vámháború

A jelentés rámutatott, hogy az EU és az Egyesült Államok közötti növekvő kereskedelmi feszültségek tovább gyengíthetik Németország, Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere egyébként is törékeny növekedési kilátásait. A hitelminősítő kiemelte, hogy Németország a magyar áruexport mintegy 25%-át fogadja be, amelynek kétharmada gépekből és szállítóeszközökből áll. Emiatt a német kereslet, különösen az autóipari megrendelések visszaesése közvetlen hatással lenne a magyar gazdaságra.

A jelentés szerint a német gazdasági növekedési kilátások romlása szintén kockázatot jelent Magyarország számára.

Az S&P közölte, hogy frissített előrejelzésük szerint Németország éves növekedési üteme 2025-ben mindössze 0,5% lehet, míg korábban 1,2%-ot vártak. 2026-ra a becslést 1,0%-ra módosították a szeptemberi 1,3%-os prognózishoz képest. A hitelminősítő hangsúlyozta, hogy ezek a gyengébb növekedési kilátások Magyarország exportfüggő gazdaságát is érinthetik, különösen az ipari szektoron keresztül. 

Az uniós források elvesztése súlyos kockázat

A hitelminősítő szerint további kockázatot jelent az EU-forrásokhoz való korlátozott hozzáférés és a forint leértékelődése.

Ahogy arról a Portfolio ma írt részletes elemzést, 2024 év végén a magyar kormány a befagyasztott források közül több 1 milliárd eurót (402 milliárd forintot) már végleg elveszített az N+2 uniós költségvetési szabály miatt, így már csak 9,4 milliárd eurónyi kohéziós forrást szabadíthat ki. Ezt az összeget viszont 325 millió euróval csökkentette az Európai Unió Bírósága által a menekültügyi eljárások hiányosságaival kapcsolatban hozott ítélete, amely egy egyszeri 200 millió eurós átalánybírságot és egy 1 milliós, folyamatosan halmozódó napi bírságot is jelent. Az első 293 millió eurós tételt már a 2021-2027-es kohéziós források terhére 11,5 százalékos büntetőkamattal le is vonta az Európai Bizottság.

„Jelenleg nem számítunk arra, hogy Magyarország vagy az EU változtatna politikai álláspontján, ami véleményünk szerint valószínűtlenné teszi az EU-s források kifizetésében való áttörést.

Ez növeli annak kockázatát, hogy a tőkemérleg egyenlege elmarad a jelenlegi előrejelzésünktől, amely a 2025–2026-os időszakban átlagosan a GDP 1,5%-ára tehető. Emellett ez negatívan befolyásolhatja az árfolyamot és a szélesebb gazdasági növekedést

– írja elemzésében az S&P Global.

A választások még hordoznak veszélyeket

A hitelminősítő egyik elemzője, Gabriel Forss szerint a 2026-os parlamenti választások további adó- és kiadási ígéretekhez vezethetnek, amelyek tovább ronthatják a fiskális egyensúlyt. Ez a jegybank mozgásterét is szűkítheti az inflációs célok elérése érdekében, ami a monetáris és fiskális politika közötti feszültségeket növelheti – írja a Bloomberg.

Az S&P szerint a költségvetési fegyelem lazítása a befektetői bizalom megingásához is vezethet. Bár a forint az elmúlt napokban négyhavi csúcson mozgott az euróhoz képest, a piaci szereplők attól tartanak, hogy a választások közeledtével ismét leértékelődhet.

A hitelminősítő elemzése szerint a forint 2024-es gyengülése már 1,4 százalékponttal növelte az államadósság GDP-arányos értékét.

Az alapeseti forgatókönyve szerint a GDP-arányos államadósság 2026-ban éri el csúcspontját, majd a fiskális konszolidációs intézkedések hatására mérsékelt csökkenés következhet.

Az S&P Global Ratings szerint az államadósság tekintetében a kormány túl optimista és jóval magasabban alakulhat annál a tényleges adat már idén is.

Mivel az infláció mérséklődött, a kormány inflációhoz kötött lakossági kötvényeinek átárazása hozzájárulhat a költségvetési hiány csökkentéséhez, és az idei évben az államadósság finanszírozási költsége a GDP közel 4%-ára mérséklődhet, szemben a 2024-es csaknem 5%-kal (vagy a költségvetési bevételekhez arányosítva azok több mint 11%-ával).

Ugyanakkor ez a fiskális pálya politikai kompromisszumokat tehet szükségessé a fent említett kockázatok miatt a hitelminősítő szerint.

A kormányzatnál a GDP-növekedést illetően is sokkal pesszimistább a hitelminősítő, de a piaci konszenzust jelentő 2,2-2 százalékos növekedésnél a 2,7 százalékos reál-GDP-növekedési predikció azért magasabb az idei évre. 2026-ra az S&P csak 2,8 százalékos bővüléssel számol, miközben a kormányzat 4,1 százalékos szintre számít, de 2027-ben a magyar kormány 4,3 százalékos előrejelzéséhez képest az S&P csak 2,4 százalékot vár.

A Bloomberg hozzáteszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank, amely kedden tartotta utolsó kamatdöntő ülését az eddigi, Matolcsy György-féle vezetése alatt, szintén óvatosságra intett a fiskális politikával kapcsolatban.

A jelentés kiemeli, hogy a magyar államkötvények hozamai és a forint árfolyama érzékenyen reagálnak a kormány gazdaságpolitikai lépéseire. Az S&P szerint a piacok negatív reakciója tovább nehezíthetnék a költségvetési konszolidációs törekvéseket, ha a kormány túlzott mértékben növeli a kiadásokat vagy nem tartja magát a tervezett hiánycsökkentési célokhoz.

Összességében az S&P figyelmeztetése szerint Magyarország gazdasági helyzete sérülékenyebb lehet a következő években, ha a kormány nem tesz lépéseket a költségvetési stabilitás megőrzésére.

Címlapkép forrása: Portfolio