Közzétette friss globális nyugdíjjelentését az Allianz, 2020 és 2023 után idén harmadik alkalommal készült el az átfogó elemzés a világ 71 országának nyugdíjrendszeréről. Magyarországnak az Európai Unión belüli helyezése nem változott a két évvel ezelőttihez képest, hátulról a negyedikek maradtunk, azonban a pontszámunk romlott: a legutóbbi 3,7 ponttal szemben idén 3,9 pontot ítéltek meg hazánknak az Allianz szakértői.
Az elemzés 40 paramétert vizsgál, melyeket 1-től 7-ig terjedő skálán pontoznak, ahol 1 jelenti a hibátlan helyzetet (nincs szükség reformra), 7 pedig a válságos helyzetet mutatja (azonnali reform szükséges). Az összesített pontszám az egyes paraméterek pontszámainak súlyozott átlagaként jön létre, így képes átfogóan értékelni az aktuális nyugdíjhelyzetet.
Az uniós országok dobogójára Dánia, Hollandia és Svédország kerültek fel.
A jelentés azzal indokolja az északi országok sikerét, hogy hosszú ideje nagy hangsúlyt fektetnek a megtakarításokból felépülő tőkefedezeti nyugdíjpillérekre, amelyek alkalmasak arra, hogy tehermentesítsék az elöregedés által sújtott felosztó-kirovó nyugdíjpillért, így nagyban hozzájárulhatnak a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához.
Ugyancsak kedvező értéket (2,7) kapott Japán is, ami annak köszönhető, hogy ott felettébb elterjedt az időskori munkavégzés. A 65-70 év közötti japánok egyharmada foglalkoztatásban áll, így az "effektív" (tényleges) nyugdíjba vonulási kor rövidesen 70 évre emelkedhet.
A nyugdíjjelentés hangsúlyozza, hogy bizonyos európai országok (Németország, Franciaország, Olaszország) csak kis lépéseket tettek a feltőkésítés irányába, így továbbra is a folyó finanszírozású rendszerük dominál, ezért nagy szükségük lenne egy érdemi nyugdíjreformra.
Fenntarthatóságban és megfelelőségben rontott Magyarország
Az elemzés három fő kategóriába sorolja a vizsgált paramétereket:
- Alapkondíciók: 20%-os súllyal szerepelnek a végső pontszámban, és olyan tényezőket vesznek itt figyelembe, mint az emberek életminősége, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve a demográfiai változások.
- Fenntarthatóság: a súlya 40%, itt azt vizsgálják, hogy vannak-e a rendszerbe beépített mechanizmusok, amelyek képesek ellensúlyozni a társadalom elöregedését, például a várható élettartam növekedésével összhangban emeli-e az adott ország a nyugdíjkorhatárokat.
- Megfelelőség: szintén 40%-os súllyal esik latba, itt a felosztó-kirovó pillér kiterjedtségét és szolgáltatási színvonalát vizsgálják, de ide tartozik a tőkefedezeti (megtakarítási) nyugdíjpillérek értékelése is.
Magyarország az első kategóriában javított a helyzeten (csökkentett a pontszámon), azonban mind a fenntarthatóság, mind a megfelelőség terén rosszabbodott a helyzet 2023-hoz képest. Ezek összességében azt eredményezték, hogy
enyhén romlott a magyar nyugdíjhelyzet, azaz szükségesebbé vált a nyugdíjreform.
A magyar nyugdíjreform azonban egyelőre várat magára. Hiába vállalta a kormány az Európai Unió felé a 2022-es helyreállítási tervben, hogy 2025. március 31-ig életbe lépteti a nyugdíjrendszer átalakítását lefektető jogszabályokat. Ma már ezzel ellentétben azt kommunikálja a kormány, hogy a magyar nyugdíjrendszer fenntartható, és nincs szükség nyugdíjreformra.
Az OECD mindenesetre a helyreállítási tervben előírtaknak megfelelően elkészítette az országspecifikus nyugdíjjelentését, amely tavaly látott napvilágot, és alkalmat biztosított arra, hogy szakmai diskurzus kezdődjön meg egy esetleges magyar nyugdíjreform kívánatos irányairól.
Ezek most a legnagyobb kihívások a fejlett nyugdíjrendszerek számára
Az Európai Unió országaiban 2023-ban 3,4 volt a tagországok átlagos pontszáma, 2025-re ez 3,5-re emelkedett, tehát némileg nőtt az európai nyugdíjreformok szükségessége. A jelentésben szereplő összes országot tekintve hasonlóképpen változott a helyzet: 3,6-ról 3,7-re nőtt a vizsgált országok pontszámainak súlyozatlan átlaga.
Az Allianz szerint a legnagyobb kihívást a társadalom elöregedése jelenti: ma 857 millió főre tehető a 65 évnél idősebb emberek száma, de 2050-re közel megduplázódhat, elérheti az 1,578 milliárd főt. Ez szorosan összefügg a termékenység csökkenésével, például Magyarországon is 32%-ról 47%-ra nőhet az időskori eltartottsági ráta a következő 25 év során. (Ez a mutató azt jelzi, hogy hány 65 évnél idősebb lakos jut egy 15-64 év közötti lakosra.) Az aktív korú bevándorlók migrációja rövid távon javíthat az arányokon, de hosszú távon nem képes megnyugtató megoldást adni az elöregedő társadalmak nyugdíjrendszereinek problémáira.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a kizárólag felosztó-kirovó elven működő nyugdíjrendszerek kora lejárt, ezek hosszú távú fenntarthatósága a demográfiai változások fényében nem biztosítható, és túlzott terhet rónának a jövő fiatal generációira. Az Allianz szakértői szerint biztató trend, hogy egyre több országban kapcsolják össze a nyugdíjkorhatár emelését a várható élettartam változásával (növekedésével).
Ideális nyugdíjrendszernek azt nevezik, amelyik a folyó finanszírozású nyugdíjpillért erős tőkefedezeti pillérekkel ötvözi.
A szerzők szerint az így megalkotott rendszerek képesek a legjobban ellenállni a társadalom elöregedésének, és megtalálni a fenntarthatóság és az elégséges szolgáltatási színvonal egyensúlyát. Külön kiemelik Bulgária példáját, ahol komoly javulás ment végbe az utóbbi években, egyrészt a nyugdíjkorhatár emelésének, másrészt a tőkefedezeti elemek megerősítésének köszönhetően.
Ugyancsak segíthet a nyugdíjrendszereken, ha az idősödő munkavállalók tovább maradnak a munkaerőpiacon, hiszen ezáltal hosszabb ideig fizetnek járulékokat, és kevesebb ideig szorulnak nyugellátásra. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a munkaerőpiac biztosítsa az idősek munkavégzéséhez szükséges körülményeket.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
