Korábban nem látott szintre emelkedett a hazai villamosenergia-rendszerterhelés kedden délután. Nem lenne meglepő, ha a következő hetekben, hónapokban akár több új rekord is születne.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) csütörtökön közzétett adatai szerint négy magyar városban veszélyes, kettőben egészségtelen, 12 településen kifogásolt a levegő minősége.
A magyar gazdaság állapotáról és kilátásairól ma roppant ellentmondásos állítások születnek. Aki maga vagy a vállalkozása számára képet szeretne kapni a tényleges helyzetről és a valószínűsíthető jövőről, értékelések zavarba ejtő szóródásával szembesül. Ez a külső véleményekre is igaz, amelyeket belpolitikai szempontok nem befolyásolnak: olvasható olyan banki elemzés, amely Argentína után Magyarországot nevezi meg a legsebezhetőbb gazdaságként, másfelől még hitelkockázati felértékelést is láthattunk az idén. Nem a nézetkülönbségek feloldása szándékával, hanem a jobb értelmezhetőség érdekében tekintek rá az alábbiakban a viszonyítási keret ügyére, egyben exponálva hazánk peremvidéki helyzetének következményeit.
Az elmúlt hónapok egyik legfontosabb témája volt az energiaárak száguldása, és hektikus mozgása, a volatilitás nagyon csúnya dolgokat eredményezett, október elején már napon belül is vállalhatatlanná vált a volatilitás, mondta el a Portfolio-nak ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója. Bármilyen hihetetlen, most is sok hazai vállalatnál nyugodtak, hiszen tudják, hogy nekik 20 forintos az energiaár, és fogalmuk sincs arról, hogy lehet, hogy ez jövőre 60 forint lesz, az Alteo vezetői beszéltek olyan hazai kkv-vezetővel, aki nem tudott az energiaárak extrém emelkedéséről, ez pedig életveszélyes, mondta el az Alteo vezérigazgatója, aki szerint nem kellett volna megvárni ezt az időszakot, most még a nagy fogyasztók is sokszor csak nézik, hogy emelkedik az ár, a kockázatkezelésük nem reagál időben, tisztelet a kivételnek.
A globális chiphiány az autóipar legégetőbb problémájává nőtte ki magát, a világban gyakorivá váltak a rövidebb-hosszabb ideig tartó ideiglenes gyárleállások, amelyek jelentős kiesést eredményeznek a vezető autógyártók termelésében. Az iparágnak ráadásul más kihívásokkal is meg kell küzdenie: az alapanyag-ellátási problémák, a szállítmányozási költségek megugrása, az acél, a műanyag és a magnézium szűkülő kínálata, a nyersanyagárak növekedés egyaránt jelentősen megemelte a gyártás költségeit. Mindezek együttes hatására jelentősen drágultak az új autók a világban és látványosan megnövekedett a megrendelés és átadás közötti várakozási idő. A kialakult helyzetben sokan a használt autók felé fordulnak, amelyek árában szintén kétszámjegyű drágulás következett be néhány hónap leforgása alatt. A közeljövőben enyhülés aligha várható, az előrejelzések szerint a globális chiphiány még 2022-ben is súlyos károkat okoz majd az iparági szereplőknek, a vásárlók pedig még magasabb árakkal találkozhatnak az új- és a használt autók piacán.
Joe Biden amerikai elnök egy-egy jelentést rendelt meg a Fehér Háztól, a Pentagontól, illetve a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatalától, melyek a klímaváltozás nemzetbiztonsági kockázatait elemzik. A hírszerzés által készített Nemzeti hírszerzési becslés a klímaváltozásról sötét jövőt jósol, ha nem sikerül megálljt parancsolni a globális felmelegedésnek. Az egyre szélsőségesebb időjárásnak, a szárazságoknak és az áradásoknak, illetve a súlyosbodó vízhiánynak köszönhetően erősödni fog a migráció, ami újabb konfliktusokat fog szülni szerte a világon. A jelentés szerint a jelenlegi erőfeszítések nem elégségesek arra, hogy elérjék a párizsi klímaegyezményben kitűzött célokat. Az egyes régiók destabilizálódása és a migráció az Egyesült Államok nemzetbiztonságát is fenyegeti.
Több mint 56 ezer lakásban és öt kórházban kapcsolták le a távfűtést kedd délben Temesváron, miután az önkormányzat felügyelete alatt működő Colterm távfűtési társaságot fizetésképtelenné nyilvánította a Temes Megyei Törvényszék, a szolgáltató pedig elzárta a gázcsapot.
Különböző nemzetközi példák figyelmeztető jelként kellene szolgáljanak a járvány terjedése szempontjából. A közelgő tél és a hidegebb idő pedig nem sok jót vetít előre a fertőzésnek kitett lakosság számára. Azok az országok, amelyek túlságosan is a vakcinára építik védelmi stratégiájukat, várhatóan nagyobb veszteségekre kell felkészülniük.
A Biden-kormány arra figyelmeztet, hogy az éghajlati válság valószínűleg erősíteni fogja a határokon átívelő összecsapásokat, súlyosbítani az édesvízzel és a migrációval kapcsolatos konfliktusokat, és instabilitást eredményez, különösen a fejlődő országokban, ami veszélyeztetheti a globális biztonságot – írja a Guardian.
A Google által 2014-ben felvásárolt londoni kutatólaboratórium, a DeepMind folyamatosan újabbnál újabb eredményekkel áll elő. Most egy olyan mesterséges intelligenciára épülő rendszerről érkezett hír, amely az eddigieknél sokkal gyorsabban képes előre jelezni, ha változás fog beállni az időjárásban.
Az elmúlt hetek az energiaválságról szóltak a pénzügyi piacokon, amely az egekbe röpítette a földgáz árfolyamát, de a kőolaj esetén is többéves csúcsok születtek. Miközben részben emiatt a részvénypiacok is inkább szenvedtek, az energia szektor papírjai hatalmasat emelkedtek a megnövekedett marzsok és bevételek tükrében: a vonatkozó ETF értéke szeptember második fele óta 20%-kal értékelődött fel. A megújuló energiában érdekelt vállalatok részvényei viszont egy helyben állnak, vagy inkább az inkább eső piacokkal tartanak. Bár sokak első gondolata az lehetne, hogy az energiaéhség miatt rájuk is nagy keresletnek kellene mutatkoznia, a befektetők szemmel láthatóan nem így gondolják. Ennek több oka is van, de még ezek fejtegetése nélkül is világosak a jelek, hogy most nincs intézményi érdeklődés az ágazat papírjai iránt.
Nem az uniós karbonpiaci árazási rendszer (ETS) a felelős az égig emelkedő energiaárakért, hanem a Covid-járvány után felborult kereslet-kínálati viszonyok, illetve a kedvezőtlen időjárás, és azért, hogy a hasonló heves áringadozásoknak minél kevésbé legyen kitéve az Európai Unió, muszáj felgyorsítva előrehaladni a 2050-es klímacél felé; a tagállamoknak pedig megvannak eszközei a legalább jövő áprilisig magasan maradó árak negatív hatásainak enyhítésére – gyakorlatilag ez rajzolódik ki abból az e hét szerdán megjelenő európai bizottsági közleményből, amelynek aktuális tartalma eljutott az EU-Monitorhoz.
Jövő hétre hűvösebb időjárást jeleznek előre Európa-szerte, amellyel a fűtési igény is várhatóan növekszik majd, ez pedig fokozhatja a nyomást a már egyébként is feszült energiapiacokon, ahol az árak rendkívül nagy mozgást mutatnak - írja a Bloomberg.
A Rocket Lab részvényei valósággal kilőttek a mai tengerentúli kereskedésben, miután tegnap a piaczárás után bejelentették, hogy a vállalatot választotta ki a NASA egy úgynevezett "napvitorla" kísérleti űrrepülésére.
Globális energiaválság alakult ki az elmúlt hetekben, több fontos energiahordozó és a villamosenergia ára is meredeken emelkedik, az árak emelkedése már nem csak Európára korlátozódik, és több terméket érint, többek között a földgáz, az olaj, a szén és a villamosenergia ára is elszállt. Az okok között többek között az európai gáztárolók alacsony töltöttsége, az európai gázellátási problémák, a koronavírus-járvány utáni kereslet növekedése, illetve az áll, hogy a 2050-es klímasemlegesség elérése miatt számos ország igyekszik visszavágni a szén-, olaj- és gáztermeléssel kapcsolatos befektetéseket és finanszírozást. A helyzeten tovább ronthat, ha a tél a szokásosnál hidegebb lesz, mert akkor a földgázkészletek még jobban megcsappanhatnak, ez pedig az alternatívák, például a szén árát is még magasabbra tolhatja. A helyzetre világszerte reagálnak a vállalatok, több iparágban a termelés visszafogásával, leállításával válaszoltak.
Szeptember közepétől hűvösebb és csapadékosabb idő érte el Magyarországot, de az elmúlt hónapokban összességében így is jóval kevesebb csapadék hullott, mint a sokéves átlag. Ha nem sikerül jelentősen csökkenteni a klímaváltozást okozó karbonemissziót, egyre hosszabb és intenzívebb szárazságok sújthatják Európát. Amint a nyári időszak egyre inkább meghosszabbodik, a száraz évszak is tovább tarthat.
Újra nagyon alacsony a Duna vízállása, el kell indítani a szivattyús vízpótlást a Ráckevei-(Soroksári-) Duna-ágon - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szombaton az MTI-vel.
A járvány okozta összeomlás után a legtöbb szereplő erőteljes felpattanásra számított az autóiparban idén, a drámai méreteket öltő globális chiphiány viszont darabokra zúzta ezeket az optimista várakozásokat. A legfrissebb előrejelzések szerint sokkal kevesebb autót gyárthatnak le 2021-ben, mint azt korábban gondolták és ez bődületes bevételkiesést eredményez majd a világ autógyártóinak. A félvezetők hiánya természetesen a magyar autógyártást is érzékenyen érinti.
Persze nem kell szentírásnak venni a hosszú távú előrejelzéseket pláne a meteorológia területén, de több jel is arra utal, hogy az idei tél jóval hidegebb lehet az utóbbi években megszokottaknál.