A brit jegybank jelezte, hogy az infláció csökkentésében elért jelentős haladás ellenére még nem érkezett el a kamatcsökkentések ideje, elemzői vélemények szerint azonban júniustól megkezdődhet a monetáris enyhítés.
Magyarország több kihívással küzd az oktatás, a szociális védelem és a munkaerőpiac területén. Sokakat fenyeget a társadalmi perifériára szorulás veszélye, a gyereket nevelőket túl kevéssé támogatja az állam, és a munkavállalók nagy részének digitális készségei még mindig hiányoznak – derül ki az Európai Bizottság friss szociális konvergenciáról szóló országelemzéséből. A jelentés kiemeli, hogy bár a kormány tett néhány lépést e kihívások kezelésére, úgy látják, további szakpolitikai intézkedésekre van szükség, hogy javuljon az emberek életminősége, csökkenjen a társadalmi kirekesztettséggel fenyegetettek száma, valamint kevesebben éljenek a szegénységi küszöbön.
Megváltoztak a kamatkörnyezet csökkenésére vonatkozó várakozások, és bár ez rövid távon nem fogja a lakáshitelek tömeges drágulását okozni, a további kamatcsökkenés meghiúsulhat - mondja Molnár Gergő. A K&H Bank lakossági marketing vezetője a Portfolio jövő keddi Hitelezés 2024 konferenciájának a lakáshitelezésről szóló beszélgetésében is beszélni fog, alábbi interjúnkban pedig a hitelpiaci kilátások mellett a zöldhitelekről, a K&H digitális asszisztenséről és a befektetési piac kilátásairól is kérdeztük.
Néhány hónappal azt követően, hogy Grúzia (Georgia, Szakartvelo) megkapta az EU-s tagjelölti státuszt, a grúz parlament egy sokak szerint a hasonló orosz törvény által inspirált, a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt fogadott el, melynek célja a nem kormánybarát civil szervezetek és az ellenzéki média megregulázása. A törvény miatt napokon keresztül tartó, erőszakba forduló tüntetések zajlottak a főváros, Tbiliszi utcáin. A populista Grúz Álom vezette Grúzia ezzel rohamos léptekkel távolodik attól a Nyugattól, ahova egyébként törekszik, dicséreteket kap viszont attól az Oroszországtól, amely az ország területének egyötödét megszállva tartja.
Mintegy 30 milliárd forintot fizetett a kormány külföldi ingatlanokért az elmúlt években - írja az RTL.hu. A lap információi szerint 2010 óta összesen 23 külföldi ingatlant vásárolt a kormány, melyek többségét valamilyen külképviseleti vagy kulturális célokra használja.
Erős növekedést produkált márciusban idehaza a kiskereskedelmi forgalom. Minden elemző úgy vélekedik, hogy a friss adatok jelentős pozitív meglepetést jelentenek. A közgazdászok reakcióit összegezzük cikkünkben.
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll - többek között erről beszélt Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója és partnere a Mastercarddal közösen készített Digitális Kereskedelmi Körkép bemutatóján.
Bár az szja-bevalláshoz tartozó nyilatkozat kevesebb mint egy perc alatt kitölthető, ezt elmulasztva mégis évente több milliárd forint adóvisszatérítésről mondanak le a nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagsággal rendelkező magánszemélyek. A jó hír az, hogy egyre többen figyelnek oda és egyre kevesebb pénzt hagynak így veszendőbe menni, viszont az átlagos pénztártag továbbra is nagyon messze van attól, hogy teljes egészében ki tudja használni az szja-visszatérítési plafont - hívta fel a figyelmet az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége.
Több mint egy éven át csökkent a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, idén januárban azonban megtört a folyamat, amikor 0,6 százalékkal emelkedett éves összevetésben a forgalom volumene. Hogy milyen hatással volt ez az egyes kiskereskedelemi egységek kihasználatlansági rátáira és bérleti díjaira, azt az MNB legújabb Kereskedelmiingatlan-piaci jelentése alapján néztük meg.
A külkereskedelmi egyenleg tavalyi javulását nagyjából azonos mértékben határozta meg két tényező: egyszerre estek be a 2022-es rekordszintekről az energiahordozók árai, valamint a magas infláció miatt beszakadó lakossági fogyasztás miatt csökkent az import. A kormányzat egyes intézkedései – például az ársapkák – ráadásul fenntartották a cserearány-romlás egyensúlyromboló hatását, a gazdaság középtávon meg is fizeti ennek árát magasabb államadósság és finanszírozási költségek formájában, ami végül alacsonyabb növekedési potenciállal jár együtt – derül ki az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentésének egyik elemzéséből.
Két hetes ultimátumot adott a kormányzat a hazai üzemanyagpiaci szereplőknek, ez alatt az idő alatt a régiós középmezőnybe kell eljuttatni a magyar benzint és a dízelt. A Mol már meg is tette az első nagy lépést, mindkét terméknél 10-10 forinttal csökketette a kiskereskedelmi árrését, ezt a piac többi szereplője is nagyjából lekövette. A kormányzat a múlt héten a benzin esetében 27, a dízelnél pedig 10 forintos relatív árcsökkenés szükségességét jelezte, ami a benzinkutak hasznának visszavágásával valósulhat szerintük meg: felmerül a kérdés, hogy hogyan is alakulhat a kisebb, független benzinkutak nyeresége abban az esetben, ha valóban megtörténik az árrés összehúzása? Megéri az új környezetben üzemeltetni a kutakat? Mi a nagy veszélye a piaci folyamatokba való belenyúlásnak? Eljön a „benzinkutak bosszúja"?
A friss kutatás 7 éjszakás nyaralást hasonlított össze az Adria partján, illetve a Balatonnál egy pár, és egy négy tagú család esetében. Nyertesként a Balaton jött ki, de sok kategóriában elenyésző a különbség.
A kiberfenyegetések száma arányosan növekszik azzal, ahogy a vállalkozások egyre szélesebb körben alkalmaznak digitális technológiát, ugyanis sok esetben ők az elsődleges célpontjai ezeknek a támadásoknak. Mára nincs olyan vállalat, amely ne nézne szembe kiberbiztonsági kockázatokkal, ezért vált az utóbbi időben egyre aktuálisabbá a vonatkozó EU-s szabályozás megújítása. A jellemző támadások természetéről, a vállalati kiberbiztonság erősítésének szükségességéről, az EU új irányelvéről, a NIS 2-ről, valamint annak magyar implemetációjáról Bor Olivérrel, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kiberbiztonsági és kommunikációs szakértőjével beszélgettünk.
Az MNB után a KSH is közzétette 2023. IV. negyedévre vonatkozó frissített lakásárindexét, valamint adásvételekre vonatkozó számait. Ez alapján 2023-ban negyedével kevesebb lakást adtak el, mint egy évvel korábban, de az év folyamán lassuló ütemben visszaeső forgalom a IV. negyedévben már növekedésbe váltott. A teljes lakáspiac 2023. évi árszintje 5,8%-kal haladta meg az előző évit. A használt lakások éves szinten 5,0, az újak 11,5%-kal drágultak, mindkét érték elmaradt a korábbi évek gyorsabb ütemű áremelkedésétől. Az összevont lakáspiaci reálárindex a 2022. évi 6,8%-os emelkedés után 2023-ban 10%-kal alacsonyabb lett.
Közzétette az MNB a 2023 negyedik negyedévre vonatkozó lakásárindexét, ami alapján a megelőző negyedévhez képes 0,7 százalékos csökkenés, év/év alapon pedig 5,8 százalékos növekedés történt az országos lakásárakban. Utóbbi érték a tavalyi második és harmadik negyedévinél is magasabb, vagyis - az alacsony bázis miatt - ismét erősödni látszik a lakásárak országos növekedése.
Botrányok sorozata rázta meg az utóbbi években a román biztosítási piacot, négy nagy szereplő is csődbe ment, amiért nem játszott tisztességesen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) piacán. A csődhullámnak meglettek a következményei: milliárdos kárkifizetések, a kötelező biztosítási díjak emelkedése, majd befagyasztása, és egy új kgfb-törvény, amely igyekszik befoltozni a korábbi rendszer gyerekbetegségeit. Mindeközben a kötelező biztosítások szegmense továbbra is nagy koncentrációt mutat, a három legnagyobb biztosító társaság kezében van a romániai kgfb-portfólió mintegy 57%-a. Mi történt keleti szomszédunkban?
Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.
A különböző finanszírozási lehetőségekről és az ESG-vel kapcsolatos szabályrendszerekről is szó volt a Sustainable Tech 2024 konferencián. A CSRD, valamint a magyarországi ESG-törvény várható pozitív hatásairól egy előadás keretében hallhatott a közönség, míg a zöld technológiák fejlesztését és a zöld beruházások megvalósításához szükséges forrásszerzést egy kerekasztal-beszélgetésben vitatták meg a szakértők. A legfontosabb tanulság az, hogy akár banki hitelről, uniós közvetlen forrásról, befektetői elvárásról, vagy magántőkéről is legyen szó, a zöld projekteket, innovációkat minden finanszírozó tárt karokkal fogadja.
Ma tartja közgyűlését a Mol, az eseményt Hernádi Zsolt, a vállalat elnök-vezérigazgatója nyitotta meg. A Mol-vezér a fokozódó geopolitikai konfliktusokról és Európa kilátásairól beszélt, de szóba került Magyarország és a régió versenyképessége és a zöld átmenet is. A közgyűlésen a részvényesek többek között az osztalék-kifizetésről is szavaztak.
Hasonló témákkal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Regisztráció itt.
Szerdán az Európai Parlament új szabályokat fogadott el a csomagolás fenntarthatósága és a csomagolási hulladék csökkentése érdekében - közölte az intézmény.