Az elmúlt hónapok hazai és nemzetközi olaj- és gázipari híráramlása jól rámutat arra, hogy viharos tengeren kell navigálnia a két szektornak, de a jövőjük egyáltalán nem sötét. A kereslet továbbra is jelentős lesz, a technológiai fejlődés pedig lehetővé teszi a hatékonyabb és fenntarthatóbb kitermelést. Ugyanakkor a kannibalizálódás és a helytelen hangsúlyok akár zátonyra is vezethetik a két ágazatot.
Bár a migrációs vita miatt az utóbbi hetekben turbulenssé vált a német választási kampány, a közvélemény-kutatásokban alig látszik elmozdulás – derül ki a két német közszolgálati televízió, az ARD, illetve a ZDF pénteken közzétett, egymástól függetlenül mért közvélemény-kutatásából. Úgy tűnik, az már nem kérdés, hogy a jelenleg ellenzéki CDU/CSU-szövetség fogja megnyerni a választásokat. A koalíciókötés szempontjából a nagy kérdés az lesz, hány kispárt jut be végül a Bundestagba.
Átfogó megtakarítási felmérést publikált a Magyar Nemzeti Bank: a kutatás szerint a magyarok növekvő inflációra számítanak, ugyanakkor a legtöbben (68%) megtartanák az állampapírjaikat. A lakáscélú felhasználhatóság révén a korábban gondoltnál kevesebb, 215 milliárd forint áramolhat ki idén az önkéntes nyugdíjpénztáraktól.
Két éve változatlan a lemez: nem az állampapírokat, hanem a befektetési alapokat keresi leginkább a magyarok friss megtakarítása. A sokszor vonzóbb hozamok miatt ez nem annyira meglepő, de nem csak a befektetők nyernek ezzel: az alapkezelők vagyona is kilőtt, különösen a nagyobb szereplőké. A piaci koncentráció alapján az OTP, az Erste és az MBH alapkezelője uralja a piacot, a 10 legnagyobb szolgáltató együttesen 94%-ot képvisel. Megnéztük, hogy alakult át az utóbbi időben a legnagyobbak részesedése.
Hivatalosan is felavatta Irán a Sahíd Mahdavit, az ország legújabb, és eddig egyetlen drónhordozó hadihajóját. Az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest tengerészeti eszköze valójában egy átépített konténerhajó, így nem valószínű, hogy technológiai szempontból az élvonalba tartozik, de ettől függetlenül azt jelzi: a közelmúlt vereségei ellenére a perzsa állam nem adja fel a geopolitikai terjeszkedési terveit. Az új hadihajó Teherán céljainak eléréséhez egy remek, veszélyes eszköz lehet, amely komoly fejtörés elé állíthatja az Egyesült Államokat és szövetségeseit.
A csehországi ügyfeleinket már "nyugatról látjuk el, nem orosz gázzal", és az ukrajnai tranzit leállása miatt kiesett évi 1 milliárd köbméter orosz gázt "a déli útvonalra tereltük át" – jelentette be a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Mátrai Károly. Az MVM Csoport vezérigazgatója bemutatta, hogy milyen lépéseket tettek az orosz gáz diverzifikációja terén, és az E.ON romániai leánycégének felvásárlásánál látott félelmek kapcsán azt hangsúlyozta: "nem lenne célszerű a tengerbe vizet hordani". Ezzel arra utalt, hogy mindig a helyi földgázforrások a legolcsóbbak, így "az orosz gáz Romániába szállítása irdatlan szállítási költségeket róna ránk", ezért nem is tervezik. Arra számít, hogy "optimális esetben" nyáron le tudják zárni a tranzakciót; a nyár egyébként nagyon sűrűnek ígérkezik, mivel várhatóan akkortól kezdődik meg a Mátrai Erőmű területén az új rugalmas gázerőmű, illetve az MVM második székházának építése is. A cégcsoport 2035-ig szóló stratégiájának előrehaladása és a külső forrásbevonási tervek is szóba kerültek, és azt is elárulta Mátrai Károly, hogy "a 2024-es év a második legsikeresebb éve volt az MVM Csoportnak 2023 után". A befektetőknek azt üzente: "további régiós akvizíciókra mindenképpen számíthatnak", és a naperőművek mellett akár szélerőművek vásárlása, építése is jöhet. Rögzítette: itthon az a legfontosabb cél a következő években, hogy "egy egységes ügyfélkiszolgálási rendszert hozzunk létre".
Az alacsonyabb kamatkörnyezet, a felszabaduló lakossági megtakarítások és a lakáspiacon elérhető jelentős támogatások hatására idén várhatóan többen vághatnak bele lakásvásárlásba – derül ki az MBH Jelzálogbank által végzett lakóingatlan-piaci elemzésből.
Az Európai Unióban közel négymillió rákos megbetegedés lenne megelőzhető 2050-ig, ha a tagállamok elérnék a dohányzás és alkoholfogyasztás csökkentésére vonatkozó célkitűzéseket, valamint hatékonyabban kezelnék az egészségtelen táplálkozás és a légszennyezés problémáját. Ezt állapítja meg az Európai Bizottság és az OECD legújabb tanulmánya, amely részletesen elemzi a rákos megbetegedések jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait az EU-ban - írta az Euronews.
Egy éve azt írtuk, jó esély van arra, hogy 2024 a hitelpiaci kilábalás éve lesz az előző évi szabadesés után. A lakossági hitelezés végül szinte minden várakozást felülmúlva robbant egy nagyot: még soha nem vettek fel annyi lakáshitelt és személyi kölcsönt a háztartások, mint tavaly, legalábbis forintösszegüket tekintve. A vállalati hitelezésben viszont késik a kilábalás: a forint gyengülése, vagyis az átértékelődés többet „tett” a hitelállomány bővüléséért 2024-ben, mint az aktuális hiteltranzakciók. Azt is megnéztük, mi újság a bankbetéteknél.
Február 23-án lesz az év magyar, európai, de talán nemzetközi szempontból is legfontosabb választása, a német parlamenti választás. A voksolást eredetileg szeptember 28-án tartották, volna, de az Olaf Scholz-kormány novemberi bukása miatt februárra hozták előre azokat. Hogyan működik a német választási rendszer, melyek a Bundestagba jutásra legesélyesebb pártok, és milyen kormánykoalíciók jöhetnek? Ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni a cikkben.
Az elmúlt tizenöt évben a klímaváltozás elleni küzdelem új frontvonalai a bíróságokon nyíltak meg: mára világszerte közel 3 000 klímapert indítottak, melyekben államokat és vállalatokat vonnak felelősségre a káros emissziók és az éghajlatváltozást súlyosbító politikák miatt. A változatos jogi eljárások – a „greenwashing” elleni támadásoktól kezdve a kormányok klímatervének mulasztásait firtató perekig – nem ritkán az emberi jogok megsértésére hivatkoznak, és eddig soha nem látott módon teszik mérlegre a gazdasági, politikai és társadalmi érdekeket. A fiatal generációk és különböző civil szervezetek egyre bátrabban élnek a jog adta lehetőségekkel, hogy rákényszerítsék a döntéshozókat: konkrét, hatékony lépéseket tegyenek bolygónk és az eljövendő generációk védelméért. Eközben a bíróságok előtt zajló ügyek számos fontos alkotmányos és nemzetközi jogi kérdést is felszínre hoznak, például az egészséges környezethez való jog, a nemzeti szuverenitás és a nemzetközi szerződések kapcsolatát illetően. A klímaperek – legyenek akár a kormányok vagy a vállalatok ellen irányulók – mindinkább az éghajlat-politika alakítóivá válnak, és már most jelentősen formálják azt a jogi, politikai és társadalmi keretet, amelyben a következő évtizedek környezetvédelmi döntései megszületnek.
Miközben Európában az elektromos autók értékesítési számai messze elmaradnak a várttól, addig Kínában ennek épp az ellenkezője a helyzet: tavaly a világon itt nőtt a leggyorsabban az elektromos járművek iránti kereslet, sőt, 2024-ben Kína már a globális elektromosautó-eladások több mint 60%-át adta. A kínai elektromosautó-ipar a 2012-es 13 000 darabos termelésről 2024-re 1,2 millióra nőtt, s a mintegy 100 kínai elektromosjármű-márka immár a világpiac 76%-át foglalja el. Tíz évvel ezelőtt, kis túlzással, Kínán kívül még senki ismert olyan autómárkákat, mint a BYD, Geely, Chery vagy Nio, de napjainkra ez is megváltozott. Mint oly sok esetben, ha Kínáról van szó, e folyamatok mögött is a kínai államot kell keresnünk.
A 2021-2030 közötti időszak a geotermikus energia évtizede lesz – véli az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC). A nonprofit szervezet elemzése szerint az elmúlt hat évben rendkívüli növekedésnek lehettünk tanúi, és becsléseik szerint 2030-ra az ágazat mérete 13-szor nagyobb lesz, mint a 2021-2030-as időszak előtt. A technológia sokféle alkalmazási lehetősége és a hatalmas kiaknázatlan potenciál miatt is a geotermikus energia az energiaátmenet egyik kulcseleme lehet, amit egy előző cikkünkben mutattunk be. Ebben a cikkben az iparág európai helyzetét, illetve a geotermikus energia kiaknázásának hazai lehetőségeit mutatjuk be.
A technológia fejlődése új távlatokat nyit a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítása előtt, és lehetővé teszi, hogy a geotermikus energia vonzóvá váljon az energiamixben - állapította meg a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2024 decemberében megjelent elemzése. Ezen technikák közé tartozik a vízszintes fúrás és a hidraulikus repesztés, amelyet az észak-amerikai olaj- és gázipari beruházások során fejlesztettek ki. Ha a geotermikus energia az olyan innovációs sikertörténetek nyomdokaiba léphet, mint a napelem, a szél, az elektromos áram és az akkumulátorok, akkor a jövő villamosenergia- és fűtési rendszereinek egyik sarokkövévé válhat, mint folyamatosan rendelkezésre álló és tiszta energiaforrás. Jelenleg a geotermikus energia a globális energiaszükséglet kevesebb mint 1%-át fedezi, felhasználása néhány könnyen hozzáférhető és kiváló minőségű erőforrással rendelkező országra koncentrálódik, köztük az Egyesült Államokra, Izlandra, Indonéziára, Fülöp-szigetekre, Törökországra, Kenyára és Olaszországra.
A magyarországi cigarettaárak magasnak számítanak a régióban, miközben adótartalmuk arányosan alacsonyabb, mint a környező országokban. Ebből következik, hogy az árrések és egyéb költségek magasabbak. Ezzel önmagában nem lenne baj, de aki ismeri a trafikrendszert, abban felmerülhetnek kérdések ezzel kapcsolatban.
Sok PMÁP-befektető talán észre sem vette, hogy az utóbbi években jó párszor előfordult: a nevében inflációkövető Prémium Magyar Állampapír negatív reálkamatot fizetett. Aki egy ilyen papírt vásárol, az a jövőbeni infláció ellen szeretné védeni magát, de utólag visszatekintve ez sokszor nem sikerül. A számok azt mutatják, hogy 2020 áprilisától két és fél évig tartó negatív reálkamat-környezettel kellett megbarátkozniuk a PMÁP-befektetőknek, ennek mértéke több hónapon keresztül -10%-nál is rosszabb volt. Jó hír, hogy azóta fordult a kocka, és az elmúlt két évben már sokan tettek szert pozitív reálhozamra, idén viszont az infláció várható emelkedése előrevetítheti, hogy egyes PMÁP-tulajdonosok ismét veszíthetnek PMÁP-pal a pénzük értékéből. Mutatjuk, kik a "legveszélyeztetettebbek".
Éledezni látszik a fővárosi lakáspiac, a 2023-as mélypont után stabil fellendülés látszik mind keresleti, mind kínálati oldalon. Az új építésű ingatlanfejlesztések hagyományosan legnépszerűbb lokációihoz Zugló is kezd felzárkózni, ami nem csoda, hiszen a közlekedési kapcsolatok kiválók, közel a belváros, sok a zöldterület, ugyanakkor rehabilitációra váró rozsdaövezetből sincs hiány. A kertvárosias, alacsonyházas beépítésű Angol utcában például jövőre 160 új lakást adnak át, az Albion32 projekt által kínált ingatlanok kétharmadát már meg is vásárolták.
Múlt hétfőn hivatalosan is visszatért a washingtoni Fehér Házba Donald Trump, akinek az elnöki lépéseit már a legelső héten igazi kihívás volt követni. Dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézetének tudományos munkatársával azonban nemcsak erről beszélgettünk: szóba került, hogy a republikánus zászlóvivő mikor zárhatja le az orosz-ukrán háborút, és az is, hogy meddig tarthatnak még a magához képest rekordmagas népszerűséggel bíró Trump politikai mézeshetei. Mi a jelentősége annak, hogy az Egyesült Államok immár a Marsra törne? Tényleg összeomlóban van a liberális nemzetközi rend? Hogyan emlékezhet a történelemírás Joe Biden elnökségére? Az Amerika-szakértőt erről is kérdeztük.
Donald Trump amerikai elnök számára a mostani volt az első hét, melyet a 2020-as elnökválasztási veresége és 2021. januári, közel sem békés távozása után ismét a világ legerősebb országa élén tölthetett. A hétfőn beiktatott republikánus elnök nem húzta az időt, az Egyesült Államokban és a Föld valamennyi pontján még mindig kapkodják a fejüket, hogy pontosan mit írt alá a sajtó képviselői előtt az Ovális Irodában, milyen hatással járhatnak az általa hozott intézkedések, vagy éppenséggel mit posztolt ki legutóbb a közösségi oldalára. Bár rendeleteinek egy része szimbolikus, illetve egyelőre nem egyértelmű a konkrét következményük, számos olyan húzást tett, melyek érezhető, azonnali és radikális fordulatot jelentenek az ezelőtt hatalmon lévő, demokrata Joe Biden kormányzatához képest. Még úgy is, hogy Trump lépéseinek oroszlánrésze nagy valószínűséggel hosszas bírósági csatározásokhoz fog vezetni.
Kína gazdasága egyre több problémával küzd. Az országot lejtőre taszító 3D problémakörre (demográfia; debt, azaz adósság; decoupling, azaz leválás az Egyesült Államokról) egyszerűen nincs rövid távú megoldás. Nem nehéz párhuzamot vonni Kína jelenlegi és Japán korábbi, az ingatlanbuborék kipukkadása utáni deflációs helyzete között. A nagy kérdés ezek alapján az, hogy mi vár az országra?
