A tervezett négyből végül két jenalapú államkötvényt bocsátott ki a magyar Államadósság Kezelő Központ csütörtökön összesen közel 98 milliárd forintért. Ez csak a fele a bő két évvel ezelőtti szamurájkötvény kibocsátásoknak, és ez is érzékelteti, hogy óvatosak voltak a befektetők a mostani kibocsátással.
Kimagaslóan jól sikerült az első félév a magyar bankszektorban, a gyenge vállalati hitelkeresletet leszámítva. A 972 milliárd forintos féléves nyereség 25%-os tőkearányos megtérülést jelent, az egyszeri tételek és osztalékbevételek nélkül ennek nagyjából a háromnegyede jött volna össze. A bankok jövőjéről is sok szó esik a Portfolio szeptember 17-ei Future of Finance 2024 konferenciáján, nem érdemes lemaradni a szakmai eseményről.
A lakótelepek – bár ezeknél is volt forgalom-visszaesés és néhol árcsökkenés – viszonylag jól viselték a lakáspiaci megtorpanást, tűnik ki a KSH és a NAV legfrissebb adataiból. Ezek alapján az OTP Ingatlanpont szakértője úgy véli, a piacra visszaszállingózó régi befektetők mellett hamarosan újak is növelhetik a jó adottságú lakótelepi otthonok iránti keresletet.
Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt egy év egyik legnagyobb sztorija volt a Budapesti Értéktőzsdén a Magyar Telekom szárnyalása. A jelentős növekedéshez ráadásul remek osztaléksztori is társul a papírban, így nem véletlen, hogy a hazai befektetők egyik kedvencévé vált a részvény az utóbbi időben. Az elmúlt hetekben azonban egy korrekció kezdődött a Telekomban, amelyből hamarosan máris fordulhat következhet. Indulhat az újabb felfelé kör?
Három magyar államkötvény sorozatból tartott ma aukciókat az Államadósságkezelő Központ, amelyekre összesen 35 milliárd forint mennyiséget hirdetett meg, de a közel 250 milliárd forint összes vételi ajánlat, és a csökkenő hozamelvárások láttán jóval több, 67,5 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el.
Az Erste elemzője Felhalmozásról Csökkentésre minősítette le a Molt, a célárat pedig a korábbi 3450 forintról 2600 forintra csökkentette - olvasható az Erste Marketen.
Bár csak egy kerületre vonatkozik, de a budapesti és az országos bérleti díjakra, valamint az eladó lakások piacára is hatással lehet a VI. kerületben szeptember elején kezdődött és a hónap közepén záruló népszavazás, amely a rövid távú lakáskiadás, azaz az airbnb-zés esetleges betiltásáról szól - áll az ingatlan.com elemzésében. A voksolás eredménye mellett újraírhatja az eddigi forgatókönyveket az airbnb-s lakásokra vonatkozó kormányzati szabályozás is, amely néhány héten belül várható.
Szerdán kizárták a brit Konzervatív Párt vezetői küzdelméből Priti Patel volt belügyminisztert, miután a szavazás első fordulójában ő szerezte a legkevesebb, 14 voksot a képviselőtársaitól - számol be a BBC.
Egy új tanulmány szerint minimálisan emelkedett a 20 éve felfedezett, 370 méter átmérőjű Apophis aszteroida Földbe csapódásának kockázata. A kutatás a 99942 Apophis nevű, potenciálisan veszélyes objektumot vizsgálta, amely 2029-ben és 2036-ban közel halad el bolygónk mellett. Aggodalomra azonban a szerző szerint nincs ok, ugyanis a becsapódás valószínűsége még mindig rendkívül alacsony és a jövőbeli megfigyelések akár ki is zárhatják azt - írta az IFLScience.
Bár egyes érvelések szerint a magas megtakarítás a ludas abban, hogy a magyarok nem fogyasztanak, a lakosság pénzügyi megtakarítása a GDP 70%-át sem érte el tavaly, ami a harmadik legrosszabb adat egész Európában az Eurostat friss adatai szerint. Kiderül még pár érdekesség: például az, hogy a kötvények egyik országban sem játszanak olyan fontos megtakarítási szerepet, mint Magyarországon, viszont túl sok pénz hever lekötetlenül, és cudarul állunk a hosszú távú öngondoskodásban.
Történelmi nap volt a kedd a tőzsdéken, soha nem esett még akkorát egy vállalat értéke, mint aznap az Nvidiáé. Az amerikai chipgyártó akkorára nőtt, hogy önmagában piacmozgató.
Stagnált a magyarországi kiskereskedelmi forgalom júliusban az előző hónaphoz képest, amely azt jelenti, hogy a várva várt felpattanás még várat magára a boltokban. Az emberek úgy tűnik még nyár közepén is inkább megtakarítottak, külföldön vásároltak vagy nem a termékekre hanem szolgáltatásokra költötték a reálértéken is növekvő bérüket.
Az idei év messze legkisebb, 203 millió eurós, külkereskedelmi mérleg többlete alakult ki júliusban a KSH előzetes adatai szerint Magyarországon, ami a megelőző öt hónap messze 1 milliárd euró feletti többlete után hirtelen beszakadást jelent. A fő ok szezonális lehet: tavaly is a júliusi hónapban volt a legkisebb az export értéke, és ahhoz képest idén csak alig tudott nőni a kivitelünk, miközben az importunk közel egyéves csúcsra ért, és így a többlet két irányból is "elolvadt".
Az elmúlt időszakban az egyik fő téma lett az amerikai dollár gyengülése: július eleje óta több, mint 5%-ot vesztett értékéből az USA kereskedelmi partnereinek devizáival szemben számolt dollár index, nagyjából 4%-ot vesztett az euróval és több, mint 5%-ot a forinttal szemben. A befektetők rápörögtek az amerikai makroadatok gyengülésére és a tengerentúlon jó sok kamatvágást várva jól bele is adtak az amerikai dollárba. Többek szerint ez még csak a kezdet és már keresztet vethetünk a dollárra. De tényleg így van?
Emmanuel Macron egyik közeli szövetségese, Édouard Philippe volt miniszterelnök kedden bejelentette, hogy 2027-ben elindul az elnökségért, de akár már egy előrehozott elnökválasztáson készen állna megküzdeni az államfői posztért. Philippe bejelentése azt is jelezheti, hogy arra számít, Macron nem tölti ki második ciklusát, és hamarosan akár le is mondhat hivataláról. A francia elnök a nyári törvényhozási választások kiírásával lehetetlen helyzetbe lavírozta magát: olyan Nemzetgyűlés jött létre, amelyben egyik nagy erőnek sincs meg a többsége, így Macron már hetek óta nem tud kinevezni új miniszterelnököt és kormányt. Valóban az államfő lemondása lenne a politikai patthelyzet megoldása?
A világ a zöldebb energia, a tisztább közlekedés felé halad, bár az oda vezető út szemmel láthatóan egyenetlen. A kezdeti felfutás után az elektromos autók iránti kereslet jelentősen visszaesett, idén csak stagnálnak az eladások az EU-ban, közben viszont az uniós CO2-kibocsátási célkitűzéseknek ugyanúgy meg kell felelniük az autógyártóknak, ami jelentős problémákat szülhet egyes szereplőknél. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a gyártóknak meghatározott határértékek alatt kell tartaniuk flottaszintű kibocsátásukat, különben súlyos bírságokat kapnak – ezzel ösztönzik őket, hogy több tiszta járművet gyártsanak. A kvótákat ráadásul 2025-ben szigorítják, így ennek apropóján a UBS megvizsgálta, hogyan állnak az autógyártók a CO2-kibocsátási célok teljesítésével. Úgy tűnik, hogy a Volkswagen és a Renault van a legnagyobb bajban.