Kisebb kellemetlen meglepetést okozott a decemberi infláció, hiszen a várakozásoknál magasabb, 4,6%-os adatról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal egy hónapja. Ráadásul a megugrást (az élelmiszerdrágulás mellett) részben az okozta, hogy megjelent az árakban a gyenge forint hatása, ami felvetette annak a gyanúját, hogy az inflációs pálya magasabban húzódhat az idén annál, mint amit korábban várni lehetett.
A holnap megjelenő januári inflációs adatnak már csak a fentiek miatt különleges tétje van, de ennél is fontosabb, hogy az év első hónapja az árazási döntések nagyon intenzív időszaka. Ilyenkor nagyon sok minden eldől a 2025-ös inflációs folyamatok szempontjából, vagyis nem mindegy, milyen számot mond be a KSH.
A januári inflációs adatot nagyfokú bizonytalanság övezi - mondja Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője szerint kérdés, hogy az év eleji adóemelések, adminisztratív árváltozások, év eleji átárazások az első hónapokban milyen ütemezésben jelennek meg a fogyasztói árakban. Mindezt még egy módszertani tényező is erősíti: még nem ismerjük a 2025. évi fogyasztói kosarat, amiből az inflációt számolják - mutat rá Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezetője. Ha például az átlagos áremelkedésnél gyorsabban dráguló élelmiszerek súlya nő (ami elképzelhető), akkor a januári árindex magasabb lehet.
Tehát az egész éves inflációs folyamatok nagyon fontos meghatározója a januári áralakulás, nem csoda, hogy kiemelt figyelem övezi.
A januári adat tükröt mutat arról, hogy mennyire erős a vállalatok áremelési hajlandósága és képessége, hogy a növekvő költségeket áthárítsák a fogyasztókra - mondja Virovácz Péter, az ING Bank közgazdásza. A legfrissebb felmérésen alapuló mutatók alapján Magyarországon az inflációs mutató szempontjából fontos szektorokban, a kiskereskedelemben és a szolgáltatások tekintetében igen komoly hegymenetben vannak az árvárakozások. Ez pedig meglehetősen szorosan együtt szokott mozogni a valós áremelésekkel. Hogy mi okozza most a várakozások erősödését? Virovácz szerint
- a dollárban és euróban számított inputköltségek emelkedése,
- a forint gyengesége az egy évvel korábbi szintekhez képest,
- az adóváltozások hatása,
- a növekvő bérek beépülése az árakba.
Ilyen körülmények mellett nem csoda, hogy a Portfolio által megkérdezett elemzők mindegyike az infláció gyorsulására számít. Az élelmiszereknél több termékkategóriában látható volt áremelkedés (pl. tejtermékek, étolaj, burgonya), az üzemanyagárak is jelentősen nőttek, emellett a jövedéki-adóemelések hatása is láthatóvá vált, és továbbra is megmutatkozhatott a forint gyengülése - ezt már Balog-Béki Márta, az MBH Bank elemzője mondja.
Az előrejelzések konszenzusa 4,9%-os januári inflációt ígér. Érdekesség, hogy Pleschinger Gyula, a jegybank monetáris tanácsának tagja a napokban 5% feletti mutatót valószínűsített.
A januári infláció 5% fölé emelkedhet, amit fokozatosan csökkenés követ, de az infláció csak valamikor az év vége felé eshet vissza a tűréshatárunkba
- fogalmazott a jegybankár. Így a lélektani kérdés a holnapi adattal kapcsolatban, hogy 4-essel vagy 5-össel fog-e kezdődni.
| Elemzői felmérés az inflációs* prognózisokról (év/év, %) | ||||||
| név | intézmény | 2025. jan. | 2025. dec. | 2026. dec. | 2025 átlag | 2026 átlag |
| Árokszállási Z.–Balog-Béki M. | MBH Bank | 4,9 | 3,4 | 3,6 | 4,1 | 3,3 |
| Becsey Zsolt | UniCredit | 4,7 | 4,3 | 4,0 | 4,7 | 3,9 |
| Béri Zsófia | VIG Alapkezelő | 5,1 | 4,0 | - | 4,7 | - |
| Jobbágy Sándor | Concorde | 5,1 | - | - | 3,9 | 3,8 |
| Kiss Péter | Amundi | 4,9 | 3,7 | 3,3 | 4,5 | 3,5 |
| Nyeste Orsolya | Erste Bank | 4,9 | 3,9 | 3,4 | 4,5 | 3,3 |
| Palócz Éva | Kopint-Tárki | 5,4 | 3,9 | 2,9 | 4,4 | 3,3 |
| Regős Gábor | Gránit Alapkezelő | 4,9 | 3,9 | 4,2 | 4,2 | 4,2 |
| Trippon Mariann | CIB Bank | 4,7 | 3,9 | 3,5 | 4,1 | 3,6 |
| Török Zoltán | Raiffeisen | 4,7 | 3,6 | 3,2 | 4,1 | 3,4 |
| Varga Zoltán | Equilor | 4,8 | 3,4 | 3,2 | 4,0 | 3,5 |
| Virovácz Péter | ING Bank | 4,8 | 4,4 | 3,0 | 4,5 | 3,5 |
| konszenzus (medián) | 4,9 | 3,9 | 3,4 | 4,3 | 3,5 | |
| Forrás: Portfolio | * fogyasztóiár-index | |||||
Az elemzők rövid távú előrejelzései pesszimizmust sugallhatnak az infláció alakulásával kapcsolatban, de nem ennyire sötét a kép. Az 5% körüli éves áremelkedési ütem ugyanis még nagyrészt tartalmazza a tavalyi első negyedév szolgáltatói drágításait. A cégek az előző évi magas inflációra hivatkozva brutális áremeléseket hajtottak végre, ezek az egy évre visszatekintő árindexből a következő hónapokban kiesnek. Ekkor a 2022-2023-as ársokkok "hosszú árnyéka" eltűnik az inflációs mutatóból.
Ez az elsődleges oka annak, hogy a Portfolio által megkérdezett szakértők kétharmada úgy gondolja, hogy januárban csúcsra is érhetett az infláció, vagyis a holnap megjelenő adatnál az év hátralévő részében már csak kisebbek következnek.
Nincs szó tehát arról, hogy újra úgy elszálljon az infláció, mint két éve. Az energiaárak (bár nem tudtak tartósan visszatérni a 2022 előtti szintekre) elszállása egyelőre nem fenyeget, és nincs a levegőben más óriási ársokk sem. Ám az adóemelések, a gyenge forint, a világpiaci nyersanyagárak emelkedése ahhoz elegendő, hogy az árstabilitást se tudjuk elérni az idén.
Az idei év egészét tekintve az inflációs várakozások erőteljes emelkedése egy a korábbi helyzetértékelésünknél magasabb inflációs pálya irányába mutat, így módosítottuk az idei évre vonatkozó inflációs várakozásunkat 4,2 százalékról 4,7 százalékra - mondja Becsey Zsolt, az Unicredit szakértője. Bár ő a piaci átlagnál valamivel borúlátóbb, az idei éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzések jellemzően 4% felettiek, a jegybank 3±1 százalékos inflációs célsávjából kilógnak. Ha az infláció az előrejelzések szerint alakul az év folyamán, akkor jó eséllyel 4% körüli, jórészt kicsivel e feletti árindexeket láthatunk az év során. Ami (a közelmúltra viszagondolva) nem drámai, de messze van a kívánatostól, ráadásul a pénzromlási ütem enyhe gyorsulását jelenti tavalyhoz viszonyítva.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
