Derűsek voltak a légiipari szereplők kilátásai 2021 elején, a közel egy éve látott csúcsokhoz képest azonban manapság nem ritkák a 30-40 százalékos mínuszok sem. De mi várható a 2022-es évben? Érdemes venni a nyaraláshoz, turisztikához kapcsolódó papírokat, mert a javuló fundamentumok miatt majd úgyis felmennek? Nem minden esetben.
A covid okozta sokkból az ingatlanpiac is egyre inkább kezd felépülni. A befektetési volumen növekszik, és ha nem is minden ágazatban, de a fejlesztési kedv is erős. Hogy pontosan mi történt a tavalyi évben, mik a mostani befektetési várakozások, mik a legfőbb globális gazdasági kihívások és milyen a hazai gazdasági környezet, arról Takács Ernővel, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnökével beszélgettünk, akivel a fentieken túl a rozsdaövezeti fejlesztésekre is kitértünk.
Az elmúlt hetekben elsősorban az orosz-ukrán helyzettel kapcsolatos hírek határozták meg a piaci hangulatot, tegnap a negatív híráram mellett jelentős esést lehetett látni a tőzsdéken, majd a piaczárás után érkezett a hír, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a kelet-ukrajnai szakadár területek önállóságát, majd "Békefenntartó missziót” hirdetett a szakadár területekre, amelyre hivatkozva orosz katonák hatoltak be Ukrajnába. Minderre a tőzsdék heves eséssel reagáltak: a magyar tőzsdén rég nem látott mínuszok alakultak ki a nyitást követően, délutánra azonban jelentősen csökkent az eladói nyomás, a nemzetközi piacokon is elolvadtak a kezdeti mínuszok.
Megszakítás nélkül folytatódik Oroszország gázszállítása a világpiacokra – küldte írásos üzenetét egy kedd délelőtti katari földgáz konferenciára Vlagyimir Putyin orosz elnök, miközben Petr Fiala cseh miniszterelnök egy keddi prágai parlamenti felszólalásában azt mondta: arra is van forgatókönyvük, ha megszakadnának az orosz gázszállítások. A legfrissebb adatok alapján nagyon úgy néz ki, hogy ezt a telet már kihúzza komolyabb gázpiaci zavarok, például kényszerű gázkorlátozások nélkül Európa, de nagy kérdés, hogy mi lesz a következő fűtési szezonban, azaz fel tudja-e rendesen tölteni gáztárolóit a kontinens és lesz-e mindig elegendő vezetékes, illetve cseppfolyós földgáz, továbbá milyen áron tudja megoldani a betárolást. Ez a kérdés főleg annak tükrében aktuális, hogy kedden Olaf Scholz német kancellár azt is bejelentette: az Északi Áramlat 2 engedélyezését leállítják, így továbbra is más forrásból kell majd megoldani Németország gázellátását. Erre az orosz Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese fenyegetően úgy reagált, hogy az európaiak ezért majd tartósan extrém magas, akár 2 ezer eurós gázárat fizethetnek. Ezzel összefüggésben a német gazdasági miniszter beavatkozást vázolt a magánkézben lévő német gáztárolói piacon.
A tavalyi év kifejezetten erős volt a magyar tőzsdén, Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója idén is hasonlóan erős évre számít, mind a befektetői aktivitást, mind a tőzsdén megjelenő kibocsátók számát tekintve. A tőzsde vezérigazgatója emellett beszélt a régiós konszolidációs törekvésekről, és arról, hogy a lengyel tőzsdével tavaly aláírt közös szándéknyilatkozat mellett milyen lépések várhatók még a magyar tőzsde részéről. Az idei év egyik legfontosabb projektjéről is szó esett, vagyis a BÉT tőzsdére meneteléről, amely a tervek szerint már idén megvalósulhat.
A bootcamp képzéseket elvégzők szinte azonnal, korábbi keresetüket akár kétszeresen meghaladó fizetésért tudnak elhelyezkedni – derül ki az IVSZ legfrissebb bootcamp auditjelentéséből. A pandémia felgyorsította az online képzések bevezetését, ami a Budapesten kívül élők előtt is megnyitotta a lehetőséget a karrierváltásra.
Az elmúlt hetekben elsősorban az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos hírek határozták meg a piaci hangulatot. Ma például a potenciális Putyin-Biden találkozó hírére emelkedéssel indították a napot a tőzsdék, azonban nem sokkal a nyitás után elkezdett romlani a hangulat, és délutánra komoly mínuszok alakultak ki Európában, a magyar tőzsde 3,5 százalékos eséssel zárt. A hangulatromlás részben annak tudható be, hogy többek között azzal kapcsolatban is jelentek meg hírek, hogy a Putyin-Biden találkozó egyáltalán nem biztos, közben pedig az orosz katonai tisztségviselők arról számoltak be, hogy felfegyverzett ukrán katonai járműveket semmisítettek meg Rosztovban, Oroszország területén.
A nagyvilágban szinte minden napra jut egy-egy nagyvállalati bejelentés ESG témakörben. Egyes cégek még a célkitűzéseikről, mások az első lépésekről, az úttörők pedig már az eredményeikről is be tudnak számolni. Az ESG Today összesítése alapján mutatjuk be a múlt heti történéseket, a vállalati szektor fenntarthatósági lépéseit illetően.
Harminc éves az ország egyik meghatározó építőipari vállalata, a Hunép Zrt., amely mára szinte minden típusú épületről tud referenciát felmutatni – az egészségügyi épületektől a sportlétesítményeken át a rekreációs központokig. A három évtized történetét jelentősen meghatározták az előre tekintő stratégiai tervek és a lendületet mindvégig biztosító kiemelt beruházások.
Egy a napokban, a vezető streaming szolgáltató platformján megjelent dokumentumfilm a műfaj keretei között is nagy részletességgel tárta fel a Boeing 737 MAX repülőgépének hibájából adódó két szerencsétlenség okait és következményeit. A végső motivációt a gyártó belső működésének a hiányosságaira a negyedéves jelentésekben kimutatható profit szinte gátlástalan hajszolása jelentette. Azonban a film nem igazán emeli ki azt, hogy a hasonló visszaélések az utasok és a piac bizalmával hosszútávon olyan kockázatot jelentenek száraz üzleti szempontból is, amelyet nem érdemes vállalni. A Boeing tragikus esete egyben azt is jelenti, hogy a tisztességtelen működést előbb-utóbb a részvénypiac is megbünteti, így a felelős vállalatirányítás és a tudatosság az összes stakeholderrel szemben elkerülhetetlen bármely menedzsment számára, még akkor is ha csak a rideg üzleti tényezőket nézzük, és ha egy társaság a nyilvános piacon szeretné megmérettetni magát.
Egy újszülött, de dinamikusan növekedő piacra lépett be a 2010-es évek közepén a Foxpost, amely észt licenszet, magyar menedzsmentet és tőkét egyesít magában. A csomagautomatás megoldás prognózisuk szerint hamarosan népszerűbb lesz a házhoz szállításnál is – lévén olcsóbb, egyszerűbb és környezettudatosabb kézbesítést tesz lehetővé.
Lassan két éve napi szinten hallani a beszállítói láncok fennakadásairól, a folyamatos problémák a gazdasági növekedésre és az inflációra is hatással vannak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) most egy friss cikkben mutatott rá arra, hol okozza a legnagyobb fennakadást a beszállítói láncok akadozása, érdekes módon nem kell messzire menni Magyarországról, hogy a legnagyobb vesztest megtaláljuk.
Nonstop 24 órás egyetemi fénymásolási szolgáltatással indult a ma már 550 fős, 15 milliárd forgalmú szektorukban meghatározó partnereknek, közigazgatási, valamint pénzügyi szereplőknek dolgozó szoftverfejlesztő Tigra Kft. Napjainkig is a felsőoktatási kapcsolatok, a „kreatív zsenik”, a több mint 300 programozó és 120 rendszergazda alkotta szakmai bázis jelentik a vállalkozás hajtóerejét.
2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 7,4%-os volt januárban, miközben a januári nyugdíjemelés 5%-os volt. A friss KSH-adatok tükrében a nyugdíjas társadalom máris megkezdte az állam hitelezését, hiszen a nyugdíjemelés mértékének másfélszerese az őket érintő infláció.
Az előző évhez hasonlóan mintegy 4000 milliárd forintnyi friss megtakarítással gazdagodott a magyar lakosság 2021-ben, a gyarapodás értékének a négyötödét azonban sajnos lenyelte az infláció. 100 új forintból 40-et folyószámlán tart a lakosság, 24 forint állampapírba, 20 forint pedig befektetési alapokba került. Kedvező fejlemény a kockázatvállalás növekedése, és hogy a befektetési alapokba 2013, a nyugdíjpénztárak 2010, az életbiztosítások pedig 2007 óta nem áramlott akkora összegű friss lakossági megtakarítás, mint tavaly.
Rekorderedményeket hozott a 2021-es év a hazai befektetési vállalkozásoknál az MNB friss adatai szerint. A befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye csúcsot döntött a szektorban, különösen a kereskedelmi tevékenységnek köszönhetően, ezzel együtt pedig a hazai brókercégek adózott eredménye is soha nem látott szintre emelkedett tavaly.
Közel ezermilliárd eurónyi többletmegtakarítást halmoztak fel az eurót használó háztartások a pandémia alatt, elérve az eurózón GDP-jének mintegy 8%-át – írja az IMF egy friss elemzésében. Szerintük ha ennek a pénznek csak a harmadát elköltötték volna az emberek 2020-ban és 2021-ben, az 2,5 százalékponttal emelte volna meg az eurózóna GDP-jét és 0,75 százalékponttal az inflációt a második év végére
2021 végén a magyar állam GDP-arányos adóssága 78,2% volt. Az év egészében csökkent az adósságráta, ám figyelembe véve a gyors gazdasági növekedést és a magas inflációt, a mérséklődés a lehetőségekhez képest szerénynek mondható. A visszafogott adósságcsökkenés oka az államháztartás óriási kiköltekezése.
Több mint 100 milliárd forintos EU-s pályázati támogatással valósulhatnak meg fejlesztések a magyar villamosenergia-rendszerben a napelemes rendszerek integrációjának elősegítésére érdekében.
Az orosz-ukrán feszültség feloldása talán az utóbbi évek egyik legnagyobb kihívása Európa biztonságának szempontjából. Továbbra sem világos ugyanis, hogy sor kerül-e katonai konfliktusra Oroszország és Ukrajna között. Legutóbbi cikkünkben azokat a szempontokat vettük sorra, hogy miért lenne kockázatos egy Kijev elleni támadás. Jogos lehet azonban az az érv is, hogy Moszkva nem vont volna össze több mint 100 ezres sereget az ukrán határ mellett, ha nem számolna egy konfliktus lehetőségével. Számos érv szólhat ugyanis amellett, hogy most van a legjobb alkalom arra, hogy Oroszország meginduljon Ukrajna felé, mivel pár év múlva már nem biztos, hogy elegendő mozgástere marad egy ilyen akcióra.