Az Európai Unió vezetői 26 tagállam részvételével fogadták el közös következtetéseiket Ukrajnáról, miután Magyarország elzárkózótt a szöveg megszavazásától.
A dokumentum „erővel elért békéről”, katonai segítségnyújtásról és biztonsági garanciákról szól, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök ellenzett, mivel ezek szerinte szembemennek Donald Trump elnök külpolitikai irányvonalával. Mint ismert, egyelőre az Egyesült Államok elnöke nem hajlandó biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának, helyette egy nyersanyag-megállapodást ajánlott, amelynek bevételeiből finanszíroznák az ország háború utáni újjáépítését.
Washington nemrég felfüggesztette az amerikai katonai támogatást, valamint a hírszerzési együttműködésüket. Múlt vasárnap Londonban az EU-tagállamok többsége, valamint az Egyesült Királyság, Kanada és Törökország amellett döntött, hogy közösen biztosítják Ukrajnát a támogatásukról, amelynek az uniós csúcs zárónyilatkozata is szimbolikus eleme lett volna.
A magyar kormány szerint az amerikai támogatás csökkentése új helyzetet teremt Európa számára. „Mivel az Egyesült Államok visszavágja az Ukrajnának nyújtott segítséget, Európának el kell döntenie, hogy egyedül kívánja-e finanszírozni a háborút” – írta Kovács Zoltán kormányszóvivő az X-en.
— Zoltan (Kovacs) March 6, 2025
Orbán Viktor szerint az EU vezetőinek többsége úgy döntött, hogy nemcsak folytatja Ukrajna támogatását, hanem átvállalja azokat a költségeket is, amelyeket korábban Washington fedezett.
Az EU-ban a konszenzus hiányakor szokásos megoldást választották végül: a 26 tagállam és az Európai Tanács elnökének, valamint a külügyi főképviselő, Kaja Kallas nevében adnak ki egy Ukrajna támogatásáról szóló nyilatkozatot.
Mi került végül a szövegbe?
A Magyarország által végül nem megszavazott szöveg végül csak kevés pontban tér el az eddigi Ukrajnával kapcsolatos tanácsi zárónyilatkozatok szövegétől. A 26 támogató tagállam a szöveg szerint egyértelműen kifejezte, hogy az Európai Unió továbbra is szilárdan kiáll Ukrajna mellett az orosz agresszióval szemben.
Szokásos módon az uniós szöveg hangsúlyozza, hogy a támogatók kiállnak
Ukrajna függetlensége mellett, az ország szuverenitása és területi integritása nem képezheti alku tárgyát.
Az Európai Tanács kiemelte, hogy bármilyen béketárgyalás csak Ukrajna bevonásával és az európai biztonsági érdekek figyelembevételével történhet.
A mostani szöveg annyiban keményebb hangvételű, hogy úgy fogalmaz, a háború befejezéséhez vezető tárgyalásokhoz
erőn keresztül vezet az út. Ennek részeként Ukrajnának meg kell erősítenie védelmi képességeit, miközben az EU és tagállamai fokozzák a katonai és pénzügyi támogatást.
A szöveg szerint a tanácskozás során új pénzügyi forrásokat is bejelentettek: 2025-ben az EU összesen 30,6 milliárd eurót biztosít Ukrajna számára, amelyből 12,5 milliárd az Ukrajna Eszközből, 18,1 milliárd pedig az orosz befagyasztott eszközökből származó nyereségből érkezik.
A katonai támogatás is bővül: az EU-tagállamok vállalták, hogy felgyorsítják Ukrajna légvédelmi rendszerekkel, lőszerrel és rakétákkal való ellátását, valamint támogatják az ukrán hadsereg kiképzését és felszerelését. Az Európai Tanács sürgeti a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a G7-országok által kezdeményezett védelmi segélyprogram végrehajtását.
A jövőbeli biztonsági garanciák kérdésében az EU és tagállamai készek további kötelezettségeket vállalni, ideértve az uniós közös biztonság- és védelempolitikai eszközök lehetséges felhasználását is. Az Európai Tanács ismét hangsúlyozta Ukrajna jogát arra, hogy maga válassza meg jövőjét, beleértve az EU-tagság felé vezető utat.
Majd még visszatértnek a tárgyalásokhoz, van, ahol meglett az egység
A szöveg azzal zárul, hogy az Európai Tanács következő csúcstalálkozóján visszatérnek Ukrajna támogatásának kérdésére, és várhatóan további lépésekről is dönt majd.
Érdemben a tanácsi zárónyilatkozat sem határozott volna meg konkrét lépéseket, azonnal folyósítandó támogatásokat Kijev megsegítésére, ahogy kötelezőérvényű részlet sem lett volna a béketárgyalások kapcsán. Így elfogadható kompromisszum a többi tagállamnak is, mivel a közös állásfoglalás sem támaszt elvárásokat.
Bár Magyarország az Ukrajnára vonatkozó közös állásfoglalást nem támogatta, a védelmi politika terén egyetértés született.
Mind a 27 tagállam jóváhagyta az EU katonai képességeinek megerősítésére irányuló terveket, amelyek 800 milliárd euró mozgósítását teszik lehetővé a következő öt évben. Ezzel az Európai Unió történetének egyik legnagyobb védelmi beruházási programja indulhat el, amely az újrafegyverkezést, a közös beszerzéseket és a katonai együttműködés fokozását célozza.
Korábban nem lehetett tudni, hogy Magyarország megvétózza-e a védelmi együttműködés fokozásáról szóló terveket, mivel Európa legerősebb tagállamainak londoni találkozója után bírálta a többi ország vezetőjét. Valamint uniós diplomaták attól tartottak – és több sajtóbeszámoló is felvetette ezt a rendkívüli EU-csúcs előtt –, hogy a védelmi politika területén az uniós integráció is a magyar kormány ellenállásába ütközhet, azonban végül Orbán Viktor – aki Emmanuel Macron francia elnökkel is tárgyalt szerda este a témáról – megszavazta a közös lépéseket.
Címlapkép forrása: EU
