Kültéri medencék fedőszerkezeteinek Európa-szerte elismert gyártójává és jelentős medencegyártóvá lépett elő a ‘90-es években egy kis csarnokból indult győri családi vállalkozás, az Aquacomet. A cég 2021-re nyolcmilliárd forint feletti bevételt tervez, 200-nál több dolgozóval, hat nagy csarnokban gyártanak, főként exportpiacokra stabil nyereség mellett.
Növeli az elektromos autók gyártását, bővíti a modellpalettát és 2035-re teljesen emisszió-semlegessé teszi európai működését a Ford, valamint akkumulátorgyárakat épít Törökországban és a németországi Kölnben - jelentette be a hétfői online sajtótájékoztatón Stuart Rowley, a Ford of Europe elnöke.
Nagyszabású segélycsomagot tervez a német kormány az Ukrajna elleni orosz invázió miatt meglódult energiaárak hatásainak ellensúlyozására, az autósok támogatásáról napokon belül döntést hozhatnak egy hétfői lapértesülés szerint.
A mindent uraló háborús hírek ellenére az utóbbi napokban végignyargalt a sajtón és a közösségi médián egy teljesen más típusú hír is, amely szerint tovább kell emelni az éppen idén 65 évre nőtt nyugdíjkorhatárt. A hírek alapja egyrészt egy önkéntes pénztári reprezentatív kutatás volt, amely szerint a mai 18-44 évesek arra számítanak, hogy csak 72-74 éves korukban mehetnek nyugdíjba, másrészt Banyár József fontos véleménycikke, amely "Logikus lenne folytatni a magyar nyugdíjkorhatár emelését" címmel jelent meg. A kérdés egyébként is sokakban fölmerül: emelni kell-e tovább a nyudíjkorhatárt Magyarországon?
Az Ukrajna elleni orosz inváziót megelőző pattanásig feszült helyzetben a fokozódó készültség jeleit lehetett látni Európa egyik legmilitarizáltabb térségének számító orosz exklávéban, a Lengyelország és Litvánia közé beékelődött kalinyingrádi régióban is. Amellett, hogy nukleáris robbanófejek hordozására képes rakétákkal felszerelt vadászgépek érkeztek a térségbe, Moszkva LNG-tankereket is küldött a régióba annak demonstrálásaként, hogy a gázszállítások bármilyen okból történő leállása esetén is biztosítani tudja a balti flotta állomáshelyül szolgáló terület ellátását. Königsberg néven egykor virágzó kereskedelmi központként, Hansa-városként működő Kalinyingrád a mostani – nyugati szankciókkal kísért – háborús helyzetben úgy tűnik, végérvényesen lemondhat arról, hogy a Baltikum Hongkongjává váljon.
A csarnoképítésekhez szükséges acélszerkezetek gyártásával foglalkozó Orha Művek Magyarország mellett már Észak- és Nyugat-Európában is nevet szerzett magának. A társaság különösen nagy figyelmet szentel a technológiai fejlesztéseknek, melyek a hazai élvonalba emelték a vállalatot. A jelenlegi munkaerőhiányt azonban az automatizáció önmagában nem oldja meg.
Miközben a kelet-közép-európai régió néhány kockázati tőkével finanszírozott startupja rendkívül sikeres unikornissá vált, a régió kockázati tőkealapjainak mérete messze elmarad az európai átlagtól. Az állam (beleértve az EU-transzfereket) szerepe az alapokban viszont kiugróan magas. Az állami alapkezelők nagy tőkekínálatot biztosítanak a startupok széles köre számára, a cégek közötti szelekciót azonban nem kizárólag piaci szempontok alapján végzik. Valójában tehát duális gazdaság működik a startupok piacán, ahol a startup cégek egy része a piacról próbál megélni, s távol tartja magát az állami támogatásoktól, míg egy másik része az állam segítségével próbál boldogulni. A válság időszakában az állami alapoktól piaci mérlegelés nélkül kapható mentőcsomagok ezt a helyzetet tartósíthatják. A járadékvadász viselkedés előtérbe kerülése megakadályozza a startupok hatékony működését, nemzetközi mércével sikeressé válását, s ezzel párhuzamosan fékezi a globális kockázati tőke bekapcsolódását az érintett országok fejlesztéseibe. Mindezt csak fokozza, hogy az orosz-ukrán háború következtében az egész régió veszít tőkevonzó képességéből.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak -7-26 százalék közti hozamot értek el 2021-ben, az átlagos nettó hozam 2,63 százalék volt. A magas infláció mellett ez negatív reálhozamot jelent, míg 10 és 15 éves távon a szektor infláció feletti hozama továbbra is 2-4 százalékos sávban alakul. A tavalyi hozamokra 2020-hoz hasonlóan hatással volt a koronavírus, illetve az év második felének makrogazdasági folyamatai, különösen a világviszonylatban erős inflációs nyomás - derül ki az MNB friss közleményéből.
Az inflációs ráta Németországban az előzetes adattal megegyezően 5,1 százalék volt februárban a januári 4,9 százalék után a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteken publikált végleges adatai szerint. A fogyasztói árak havi bázison 0,9 százalékkal emelkedtek februárban.
Az orosz-ukrán háború február 24-i kitörése sajnos egy olyan esemény volt a tőkepiacon, amely nagyon sok korábbi feltételezést felülírt. Éppen emiatt rengeteg piaci szereplőt ért a kialakult drámaian új helyzet nagyon rossz pozícióban. Ez pedig extrém gyors és extrém széles mozgásokhoz vezetett, amit a DAX index, az EUR/HUF és a kőolaj áralakulásán keresztül mutatunk be. Ez tényleg az a pillanat volt, amikor a korábbi kereskedési terveket egy nap alatt ki lehetett dobni a kukába.
Magyarországon regionális és európai összehasonlításban is arányában kevés cég élt eddig a tőkepiaci forrásbevonás lehetőségével, jellemzően hitelekkel finanszírozták működésüket, bővülésüket. Azonban a kifejezetten tőkepiaci jogra specializálódott AegisLegal Ügyvédi Iroda alapítói, Simon Stella és Perger Gábor úgy látják, hogy a BÉT elmúlt években bevezetett tőzsdefejlesztési programjai mára beértek, és már a tavalyi évben is több tőzsdei bevezetés volt az Xtend piacon, de a Standard kategóriában is. Mindez egy új korszak kezdetét is jelentheti a vállalati finanszírozásban.
2022 tavasza izgalmasnak ígérkezik: összességében több mint 350 milliárd forint vállalati támogatást számolt össze a Via Credit az év első félévében. Idén a GINOP Plusz program fog dominálni, beindul a DIMOP Plusz program, ami az informatika területén kínál támogatásokat, illetve sokan várják az NKFIH hiánypótló KKV START Innováció kiírását.
A háztartások hiteltartozása 15%-kal, a vállalatoké 11%-kal nőtt tavaly Magyarországon, előbbi a törlesztési moratórium nélkül közel 10% lett volna. A lakossági hiteltartozások növekedését tekintve 2021-ben első helyen végeztünk az EU-ban, a vállalatiban pedig a harmadik helyen, de a hitel/GDP mutatónk még messze alatta van az EU-s átlagnak - állapította meg friss Hitelezési folyamatok kiadványában az MNB. Érdekesség, hogy az új lakáshitelek közel egyharmadát már az új lakásra felvett hitelek adják a legfeljebb 2,5%-os kamatozású Zöld Otthon Programnak köszönhetően, és ahogy tegnap mi is írtunk róla, a kamatkörnyezet emelkedése néhány hónap késleltetéssel jelenik meg az új hitelek kamatában.
A hét elején olyan szintre gyengült a forint az euróval és a dollárral szemben, ahol még soha nem járt, egy rövid ideig több mint 400 forintot kellett adni egy euróért. Bár az elmúlt órákban jelentősen erősödött a magyar fizetőeszköz a vezető devizákkal szemben, még mindig jóval gyengébb, mint év elején, vagy akár egy évvel ezelőtt, akár tartósan gyengébb forintra kell felkészülnünk. A forintgyengülés a hazai cégekre is hat, összegyűjtöttük, milyen csatornákon keresztül fejti ki a hatását.
Friss elemzés közölt a Concorde a Nyomdáról a vállalat tegnap esti gyorsjelentésére reagálva. A céláron nem változtatott az elemző, de kiemeli a magas, 10 százalék feletti osztalékhozamot. Ajánlása továbbra is vétel.
Az orosz-ukrán háborúnak a negatív piaci hatások mellett biztosan lesznek fájdalmas reálgazdasági következményei is. A szakemberek többsége egyelőre csak próbálja megbecsülni a hatásokat, de vannak olyanok, akik már lejjebb húzták idei és jövő évi előrejelzésüket. Sőt, a Portfolio által megkérdezett elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy recesszióba csúszik a magyar gazdaság.
Rekordközeli, 59,2 milliárd forintos nyereséget ért el az Erste Bank 2021-ben, a piaci átlagnál alacsonyabb hitelnövekedés, de jobb költséghatékonyság mellett. A megtakarítási oldalon soha nem látott forrásbeáramlást tapasztalt a bank év elején, többek között a családi szja-visszatérítésnek köszönhetően, a hitelfelvétel területén azonban óvatosabbá válhatnak idén az ügyfelek.
Egy ulta-fenntartható londoni iroda finanszírozásáról számolt be az Allianz. A Victoria Street 105. alatti vegyes funciójú, de többségében irodaként szolgáló fejlesztést úgy tervezték, hogy minden szempontból megfeleljen az ESG keretrendszer kritériumainak.
Miközben a már felvett lakáshitelek többségét védi a fix kamatozás vagy a kamatstop a kamatkörnyezet emelkedésétől, az aktuálisan elérhető új hitelekre ez nem igaz: az átlagos lakáshitelkamatok 6% felé közelednek. Egy év alatt mintegy 6 millió forinttal nőtt a teljes visszafizetendő összege és 20-23 százalékkal a törlesztőrészlete egy újonnan felvehető 20 éves, 20 milliós lakáshitelnek. Mivel azonban még a megtörtént kamatemeléseket sem árazták be teljesen a bankok, az MNB pedig további szigorításnak ágyazott meg, további jelentős emelkedés várható, vagyis érdemes mielőbb lakáshitelt felvenni. Bemutatjuk ehhez cikkünkben a friss banki ajánlatokat is.