Amerikai tisztviselők szerint Trump és tanácsadói olyan új intézkedési politikát mérlegelnek, amely szerint az USA NATO-szerepvállalását a tagállamok védelmi kiadásaihoz igazítanák.
Felmerült egy olyan javaslat is, mely szerint az Egyesült Államok csak akkor védené meg adott szövetségesét ellenséges támadás esetén, ha az teljesíti legalább a 2%-os GDP arányos védelmi kiadási vállalást.
Ez jelentős változást hozna a szövetség alapelvében, az 5. cikkelyben, amely kimondja, hogy egy NATO-tagállam elleni támadás minden esetben a szövetség egésze elleni támadásnak minősül.
A tervezett változtatások részeként az Egyesült Államok elsősorban azokkal a NATO-tagállamokkal folytatna közös hadgyakorlatokat is, amelyek teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó GDP-arányos célkitűzést. Emellett fontolgatják az amerikai csapatok átcsoportosítását is olyan NATO-tagállamokba, amelyek megfelelnek ezeknek a követelményeknek.
Trump régóta kritizálja a NATO-tagállamokat, amiért nem teljesítik a GDP 2 százalékában meghatározott védelmi kiadási célt. Legutóbb már 5 százalékos célkitűzést javasolt, bár ezt jelenleg az USA sem teljesíti. A NATO legfrissebb statisztikái szerint tavaly 23 tagállam védelmi kiadásai haladták meg a GDP 2 százalékát, közülük öt ország - Észtország, Görögország, Lettország, Lengyelország és az USA - a 3 százalékot is.
Trump első elnöki ciklusa alatt már felvetette az USA NATO-ból való kilépésének lehetőségét, és megkérdőjelezte az 5. cikkely előnyeit az USA számára. A hidegháború idején a szovjet fenyegetés ellen létrehozott cikkelyt eddig egyszer aktiválták, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után.
Címlapkép forrása: Greg Nash-Pool/Getty Images
