A kormányülés után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismertette a kormány költségvetést kiigazító lépéseit, ezt követően pedig csütörtök este Nagy Márton és Rogán Antal egy háttérbeszélgetés keretében fejtette ki a kormány által extraprofit-különadónak nevezett adóemelések részletei, valamint azt, hogy a rezsicsökkentés fenntartása érdekében a minisztériumok saját magukon is spórolnak és az állam beruházásokat halaszt el.
Nyitás után hatalmas esés miatt szomorkodhattak, majd egy kis visszapattanásnak örülhettek egy kicsit a Budapesti Értéktőzsde befektetői. Bár a technikai elemzés a részvények többségének az esetén hónapok óta egyértelmű csökkenő trendet jelzett és a fundamentumok felett is idén folyamatosan gyűltek a sötét fellegek, mégis a piacot hidegzuhanyként érte a különadókkal kapcsolatos bejelentés. Mivel a bizonytalanság meglehetősen nagy annak kapcsán, hogy az egyes tőzsdei cégeket miként fogja érinteni a várható intézkedéscsomag, ezért a befektetők egy része most mégis úgy érzi, mintha belökték volna egy jéghideg vízzel működő zuhany alá. És miközben dideregnek, még azt sem tudhatják, hogy mikor zárják el a csapot. Legalábbis a piaci szereplők mai reakciói erre utalnak.
Már az április eleji országgyűlési választásokat megelőzően téma volt a költségvetés kiigazítási kényszere és a vállalatok bevonása a különadókon keresztül a költségvetési bevételek emelésében, reális forgatókönyvnek tűnt, hogy a kormány - már nem először - a közös teherviselés jegyében megsarcolja a cégeket, amelyek egyébként már évek óta, éves szinten több százmilliárd forintnyi különadót fizetnek. A lehetséges hatások egy részét már beárazták a tőzsdei cégeknél a befektetők, de ahogy közeledett az év második, költségvetési szempontból kritikus része, úgy vált egyre aktuálisabbá a kérdés: érdemes-e magyar részvényt tartani, ha a kormány újra teker egyet a különadókon? Érdemes megnézni az OTP árfolyamát, ami újra a március eleji pánikmélypontok közelében áll. Most pedig megérkezett a bejelentés az extra adókról, persze a szokásos menetrendben, a tegnapi miniszterelnöki beszéd után csak ma délután érkeznek a részletek, emiatt lesz néhány idegőrlő órája a részvényeseknek, hiszen pont a lényeget, az adók mértékét nem tudjuk. A bizonytalanságnál pedig semmit sem utálnak jobban a tőzsdék. A forintpiaci reakciók alapján a hazai részvényekre sem vár sok jó.
Elég régóta „él” a magyar klímapolitika abból, hogy a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetátalakulás miatt „maguktól” csökkentek az üvegházhatású kibocsátásaink. Ugyanakkor ennek olyan társadalmi költsége volt, amit a jövőben nem szabad megismételni. Az utóbbi években viszont stagnáltak a kibocsátásaink, miközben – helyesen - egyre ambiciózusabb célokat tűztünk magunk elé. A magyar klímateljesítmény kapcsán sokat hallunk a múlt kétes eredményeiről, illetve a jövő nagy terveiről, de sokkal kevesebbet a jelenlegi szakpolitikai intézkedések hatásairól és a kibocsátások mostani tendenciáiról. Márpedig, ha nem tudjuk, hogy most hol állunk és milyen folyamatokat generálunk az intézkedésekkel, akkor csak sodródunk céltalanul, és a beavatkozások csak a semmiből a semmibe vezető látszatmegoldások maradhatnak.
Oroszország ukrajnai háborúja természetesen a művészet és a kultúra világát sem hagyta érintetlenül. Az invázió megindulása után számos nyugati kulturális intézmény szankcionált Putyin-barát művészeket és orosz állami alkotóműhelyeket. Ukrajnában drasztikusabb folyamatok indultak el: a szovjet korszakból származó emlékműveket távolítanak el, és orosz-szovjet történelmi személyekről elnevezett köztereket neveznek át. A legnagyobb pusztítást az ukrán kulturális örökségben azonban az orosz rakéták és a fosztogató orosz megszállók végzik. De nemcsak pusztulnak műalkotások, hanem születnek is: a háború ukrán és nyugati művészeket ihletett meg, akik politikai állásfoglalással felérő műveikkel folytatják a háborút más eszközökkel.
Átadták a Váci úton található Crowne Plaza Budapestet. A szálloda tavaly nyár óta úgynevezett soft opening üzemmódban működött, mostanra azonban a teljes ingatlanfejlesztést - köztük a báltermet, 11 kisebb rendezvénytermet, a Club Lounge teret, a fitnesz termet, és az emeleti Cult éttermet is - befejezte a tulajdonos Gránit Pólus.
Több mint 4000 katonai járművet már biztosan elvesztett az orosz haderő Ukrajnában – derül ki az Oryx projekt által frissen közzétett adatokból, melyben fényképpel, dátumbélyeggel gyűjtik össze az orosz és ukrán eszközveszteségeket.
Ingyenes üzleti és gazdasági oktatási platformot indított a Magyar Nemzeti Bankhoz tartozó Pénzmúzeum. A beconomist elnevezésű platform elsősorban az orientációban és az ismeretbővítésben segít, többek között azoknak, akik karrierváltásban, vagy a megfelelő munkakör megtalálásában gondolkoznak - mondta el a Portfolio-nak Fábián Gergely, az MNB-EduLab Kompetencia Központ Kft. ügyvezetője.
Rendkívüli növekedési szakaszban van a magyar technológiai cég, amelynek tavalyi árbevétel több mint a duplájára emelkedett, 2,3 milliárdról 5 milliárd forintra, áprilisban pedig új részvények kibocsátásával 355 millió forint értékben emeltek tőkét. A tőke nagy részét stratégiai akvizíciókra fordítják, amely a növekedés egyik motorja, de egyetemekkel karöltve olyan fejlesztőközpontok létrehozása is tervben van, ahol informatikusokat képeznének a szakemberhiány enyhítésére. A cég igazgatóságának elnökét, Szekeres Viktort kérdeztük a terjeszkedési tervekről, és a cég legújabb befektetőjét, az OXO Technologies Holding igazgatósági elnökét, Oszkó Pétert arról, hogy milyen potenciált lát a cégben, miért gondolta úgy, hogy most érdemes beszállni a Glosterbe.
Az elmúlt évtizedben kiszabott és a magyar kormány által elfogadott 2,9 milliárd eurónyi EU-pénzes büntetésnek nem volt érdemi fegyelmező ereje az itthoni intézményi keretekre, így a jövőben is komoly kockázatok leselkednek az unió pénzügyi érdekeire, amelyek ellen fel kell lépni a jogállamisági eljárás elindításával – így foglalható össze a Portfolio birtokába jutott jogállamisági levél legfőbb üzenete. A dokumentumban az Európai Bizottság két főbb téma mentén mutatja be azt, hogy hol milyen problémákat lát az EU-s költségvetés szempontjából, amelyek alapján összességében sokmilliárd eurónyi brüsszeli kifizetésünk forog kockán. Eközben a magyar kormány új miniszter-jelöltjei - összhangban a Portfolio friss információival - optimistábban nyilatkoztak a megegyezés esélyeiről, ami a piacoknak szóló nyugtató üzenet is lehet, hiszen tudomásunk szerint a kifeszített költségvetési helyzetben példátlan módon már korlátozni kellett egyes EU-pályázatok itthoni kifizetéseit is. Frissítés! Elemzésünk közzététele után értesültünk arról, hogy a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség megállapodása alapján már akár utóbbi is felléphet pótmagánvádlóként az EU-pénzes ügyekben idehaza, tehát ez lehetett az a téma, amelynek megoldására az alábbi levél alapján ígéretet tehetett a magyar kormány a Bizottság felé.
Júliustól árat emel a DIGI, amire 2016 óta nem volt példa, annak ellenére, hogy azóta sok minden megváltozott a világban, többek között a bérek és az energiaárak is jelentősen emelkedtek, ezek önmagukban jóval nagyobb áremelést indokolnának, mint az átlagosan 12 százalékos emelés, amit végrehajtanak, mondta el a Portfolio-nak Király István, aki április közepe óta a DIGI csoport ügyvezető igazgatója, július 1-től pedig az Antenna Hungária irányítását veszi át. A 4iG távközlési portfóliójának leendő vezetőjével a távközlési szuperholding víziójáról, a hazai versenyhelyzetről, a régiós terjeszkedésről, és a DIGI hazai terveiről is beszélgettünk.
Úgy tűnik, valamilyen formában mozgósították az Azovsztal-acélművet védő ukrán harcosok az épület elé állított emlékművön található T-54-es harckocsit. Ez a második ismert eset, hogy az ukrán haderő egy emlékműként, talapzatra kiállított harckocsit használt fel az orosz haderő ellen.
Április 20-án elsüllyedt az orosz Fekete-tengeri flotta zászlóshajója, a Moszkva rakétás cirkáló. A hajót valószínűleg az ukránok lőtték ki egy Neptun cirkálórakétával, a támadásban több orosz tengerész is életét vesztette. Egy gyászoló szülő, Dimitrij Skrebec sosem látott információkat töltött fel a közösségi oldalára a cirkálót ért támadás körülményeiről.
A teljesen automatizált, személyzet nélküli boltok csak pár éve kezdtek el feltűnni az angolszász országokban, de nemrég hazánkban is megjelentek, egyelőre inkább kísérleti jelleggel. Nemrég az egyik hasonló boltot próbáltuk ki, és minden igyekezetünk ellenére nem tudtunk az algoritmusok eszén túljárni.
Jelentős fordulat készül az európai biztonságpolitikában: az eddig katonailag szigorúan semleges Svédország és Finnország Oroszország ukrajnai háborúja miatt szerdán hivatalosan is beadta NATO-csatlakozási kérvényét. Azonban, hogy valóban tudnak-e csatlakozni az észak-atlanti katonai szövetséghez, kérdéses, ahhoz ugyanis mind a 30 jelenlegi tag egyhangú hozzájárulása szükséges, Törökország pedig egyelőre ellenzi a két ország belépését. Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal vádolta meg a két országot, hogy kurd és gülenista terroristáknak ad otthont. Bár egyelőre úgy fest, a török elnök köti az ebet a karóhoz, a NATO-ban arra számítanak, megfelelő ellentételezésért cserébe Erdogan végül beadja a derekát.
