Néhány hete bejelentette Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, hogy egymillió, nyugati fegyverekkel felszerelt ukrán katona indul meg, hogy visszaszerezzék Herszont, illetve az Azovi-tenger partszakaszát az orosz megszállóktól. Bár az állítás önmagában finoman szólva is meredeknek tűnt, azért úgy néz ki, valami tényleg elindult Herszon térségében, ami lehet figyelemelterelés és valóban, egy nagyobb offenzíva előkészülete is. Úgy tűnik, az oroszok is komolyan veszik a fenyegetést, mivel jelentős mennyiségű katonai erőforrást csoportosítottak át az elmúlt hetekben Herszon térségébe.
Nyár elejétől folyamatosan szaporodnak az – immár nyilvánosan is megpendíteni mert – kérdőjelek az ukrajnai háborúban eddig vitt nyugati politika bölcsességét, fenntarthatóságát illetően. Macron francia elnök szerint nem volna jó Oroszország „megalázására” törekedni, s még a helyesen-gondolkodó fősodor fáklyavivőjének számító New York Times is úgy véli: az ukrán konfliktus „kezd bonyolulttá válni”. Mindeközben pár hónapnyi diszkrét hallgatást követően imitt-amott megszólalnak a rutinosabb geopolitikai elmék. És ugyanazt üzenik. Ideje lenne megálljt parancsolni az első – mégoly nemes – felindulás vezérelte stratégiai-gazdasági ámokfutásnak, s helyette sürgősen következményekben, észszerűségben, felelősen kellene gondolkodni. Mert ha nem...
A Volkswagen vezérigazgatója, Herbert Diess épp a jet laggel küzdött egy amerikai útját követően, amikor nagyjából ebédidőben megkapta a hírt, hogy távozni kell a világ második legnagyobb autógyártójának éléről. Mindez egy nappal később történt, hogy a konszern felügyelőbizottsága összeült, és megvitatta a döntést. A VW-t többségi tulajdonosként birtokló, inkább csak a háttérből irányító Porsche-Piëch klán rendíthetetlen támogatása segített Herbert Diessnek túlélni a nagyhatalmú munkavállalói képviselőkkel való gyakori összecsapásokat. De mivel a kulcsfontosságú projektek kudarcai a dolgozók elégedetlenségével párosultak, a család arra a következtetésre jutott, hogy Diessnek mennie kell.
Az elmúlt hetekben látszólag nagyobb számban kezdték el használni az oroszok az irányított, nagy hatótávolságú, Tornádó-Sz rakétarendszert, azt az eszközt, amely orosz oldalon talán a leginkább megfeleltethető az ukránok által használt M142 HIMARS képességeinek. Ellentétben a legtöbb orosz MLRS-rendszerrel, a Tornádó-Sz elektronikus tűzvezető rendszert, illetve műholdalapú célkereső rendszert is használ, hogy pontos találatot tudjon leadni, lőtávolsága ráadásul papíron meghaladja a HIMARS-ét. Mivel Oroszország csak a 2010-es évek második felében kezdte el tömeggyártani a fegyverttípust, vélhetően elég limitált számban áll a „különleges műveletben” résztvevő orosz tüzérek rendelkezésére az eszköz, de reálisan feltételezhető, hogy több van belőle, mint ahány HIMARS-t az ukránok fel tudnak vonultatni ellene. Egyelőre.
Kétmillió dolláros jutalmat, valamint uniós – román, illetve szlovák – állampolgárságot ígérve kísérelt meg orosz harci pilótákat arra rávenni az ukrán katonai hírszerzés, hogy repülőgépükkel együtt dezertáljanak – közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közkapcsolati központja.
A július 10-én lezajlott japán felsőházi választások során a Liberális Demokrata Párt ismét többséget szerzett. A választási kampány egyik legfontosabb kérdése a Japán alkotmány 9. cikkelyének módosítása volt, melynek értelmében a szigetország hadereje nem rendelkezhet támadó kapacitással. A japánok haderőhöz való hozzáállása sokat változott a történelem folyamán, a második világháború után pedig igencsak súlyos korlátozások kerültek be az alkotmányba a fegyveres erők külföldi használatát illetően. Megváltozhat ez az új geopolitikai kihívások tükrében? Nézzük.
Komoly kihívások elé állította az autóipar szereplőit az elmúlt időszak: elszálltak a nyersanyagárak, továbbra is problémák vannak az ellátási láncokkal, és ugyan vannak a chiphiány enyhülésére utaló jelek, ennek megszűnése egyelőre még nem érkezett el. Sok más autógyártó mellett a Tesla is ezekkel a problémákkal szembesült, ráadásul a kínai Covid-helyzet miatt kénytelen volt bezárni a sanghaji gyárat egy időre, ami meg is látszott a negyedéves számokon. Nem nézte tétlenül a cég a költséginflációs nyomás erősödését, az autók árainak felemelésével válaszolt rá, amely meg is hozta az eredményét, hiszen az elemzői várakozásokat meghaladó profitot sikerült leszállítania a második negyedévben. Elon Musk a jelentés után elmondta, hogy a kereslettel nincs baj az általa "kínosan magasra árazottnak" nevezett autók iránt, sokkal inkább az a probléma, hogy nem tudnak eleget gyártani.
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire adottnak tekintik, hogy a cserearány-veszteséggel együtt jár a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg romlása, ez azonban – különösen a romlás mértékét tekintve – egyáltalán nem magától értetődő. A cserearányromlás elsődlegesen nem a külkereskedelmi mérleget befolyásolja, hanem a megtermelt hazai jövedelem reálértékét (vásárlóerejét) csökkenti, így csak akkor okozhatja a külső egyenleg romlását, ha a gazdaság szereplői együttesen nem képesek – vagy a gazdaságpolitika nem engedi őket – alkalmazkodni a reáljövedelem-veszteséghez. 2022 első negyedében e veszteség a GDP volumenének az előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekményének 85%-át vitte el, így a GDP 8,2%-os növekedéséhez képest mindössze 1,2%-kal nőtt a bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), amely a megtermelt GDP cserearány-veszteséggel kiigazított mértékét, a GDP-volumen vásárlóerejének változását mutatja. Eközben a belföldi felhasználás volumene 11,5%-kal emelkedett, ami a GDP növekedéséhez képest eleve 3,3 százalékpontnyi túlkeresletet jelez, ha azonban az RGDI változásához viszonyítunk, 10,3 százalékpont a diszkrepancia. Ez nem csupán a tényleges túlkereslet mértékét mutatja, hanem azt is, hogy a gazdaság szereplőinek még csak esélyük sem lehetett az alkalmazkodásra: az árrögzítésekkel kombinált kormányzati keresletélénkítés jócskán rátett a külső egyensúlynak az árveszteségből eredő, többé-kevésbé elkerülhetetlen romlására. Előre tekintve pedig az a probléma, hogy a kormányzati intézkedésekkel megemelt belföldi felhasználás reálszintje a bruttó hazai reáljövedeleménél jóval magasabbra került. Ezért csak a termeléstől számottevően elmaradó belföldi felhasználás-változás akadályozhatja meg a külső egyensúly további romlását – változatlan cserearányokat feltételezve. Ez még inkább érvényes, ha tovább romlanak a cserearányok.
Az újrahasznosított üveg ipari felhasználása évente közel 320 tonnával csökkentheti bolygónk szén-dioxid kibocsátását, ami összesen 34 500 kWh energiának felel meg. Az üveg végtelenszer újrahasznosítható anyagában rejlő lehetőségeket építészeti és energetikai innovációk sora használja fel a 2030-as klímavédelmi direktívák eléréséhez – ezt a sort pedig magyar szabadalom is gazdagítja. Gutai Mátyás építész vízháza a falaiban áramló vízzel egy innovatív hőtartó megoldást vezet be a fenntartható építészet eszköztárába.
A tőkebefektetés, amellyel az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures ma már nem csak a startup ökoszisztémában, hanem az érettebb vállalatok területén is hiánypótló piaci szerepet tölt be, az elmúlt néhány év válsághelyzeteiben még fontosabb szerepet kapott. Emlékezhetünk, hogy ez a forrástípus jól vizsgázott már a Covid-járvány utáni gazdaságélénkítési célok esetében is, jelenleg pedig a háború okozta következmények enyhítésére lehet egy jó megoldás a tőkebevonás, de a magyar gazdaságot permanensen sújtó problémára, a generációváltásra is van konstrukciója az alapkezelőnek. Zsámboki Zoltánnal, a Hiventures Vállalati üzletágának befektetési igazgatójával beszélgettünk.
Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúja kapcsán gyakran előkerül egy kortárs orosz politikai gondolkodó, Alekszandr Dugin neve, aki ugyan semmilyen formális tisztséget nem tölt be az orosz államapparátusban, mégis, sokak szerint az orosz elnök gondolatai és tettei nagyrészt az ő elképzeléseit követik. De ki is az eurázsiai gondolat újjáélesztője, a nyugat- és liberalizmusellenes politikai eszmét létrehozni kívánó filozófus-ideológus, aki már 25 évvel ezelőtt leírta, hogyan kéne földarabolni és Moszkva fennhatósága alá vonni Ukrajnát?
Miközben egy kezünkön meg tudjuk számolni azokat a megmondóembereket, akik az elmúlt évtizedek válságait helyesen jelezték előre, a mostani válság ebből a szempontból (is) más, elemzőházak, guruk, ismert befektetők, de akár politikusok figyelmeztetnek már hónapok óta arra, hogy a globális gazdasági lassulás, az energiaválság, az ár-bér spirál negatív hatásai évtizedek óta nem látott felfordulást hoznak a világban. Az persze más kérdés, hogy a monetáris és fiskális politika, de akár a befektetők is nagyon lassan reagáltak az eseményekre. Elek Péterrel, a Dialóg Befektetési Alapkezelő befektetési igazgatójával, Gyurcsik Attilával, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatójával és Pálfi Györggyel, az Aegon Alapkezelő részvény üzletágvezetőjével beszélgettünk a válság eddigi tanulságairól, és arról is, hogy milyen tőkepiaci eszközökben látnak most fantáziát.
"A Balaton partjára csak azt és csak olyat lehet építeni, amit a helyi közösség megenged és lehetővé tesz" - idézte magát Lázár János Facebook oldalán a hétfői parlamenti vitáról. Az építési és beruházási miniszter hétfőn Gurmai Zita interpellációjára reagált, melyben az MSZP-s képviselő a balatonvilágosi Club Aliga projekt ellen emelt szót, mondván azok szerinte alkotmányos és környezetvédelmi szabályokat is semmibe vesznek. A miniszter válasza szerint új idők következnek a balatoni beruházások terén is.
Egyre többen próbálják ki a 4 napos munkahetet. Az Egyesült Királyságban már 70 vállalat teszteli ezt a működtetési formát, de Belgiumban már februártól bevezették azt, hogy amelyik munkavállaló kéri, dolgozhasson a szokásos 5 helyett csak 4 napot, fizetéscsökkenés nélkül, ugyanazokkal a juttatásokkal. Magyarországon is találunk már példát hasonló működésre, azonban ez eddig inkább a kivétel, mintsem az általános gyakorlat. Ráadásul komoly kockázatai vannak a 4 napos munkahétnek.
Napjaink számos problémája közül az egyik, talán nem is a legcsekélyebb súlyú, a munkaerőhiány. Vajon megtesznek-e a cégek minden tőlük telhetőt a munkatársak megtartásáért, bevonzásáért, és vajon a munkatársak hajlandók-e maguk is időt és energiát beletenni ennek az egyébként kétoldalú kapcsolatnak az építésébe? Hogyan, miben látja egy szervezetfejlesztő tanácsadó cég vezetője, aki nagyon sok vállalattal került már kapcsolatba a pályafutása során, a munkaerőhiány, elsősorban a szakértői-szellemi munkaerő számában mutatkozó munkaerő-deficit okait, kezelésének lehetőségeit? Amint a cikkből kiderül, a szervezeti és egyéni önismeret elmélyülése sokat tudna változtatni a kialakult helyzeten.
Srí Lankán március vége óta zajlanak a tüntetések, amelyek egyre hevesebbé váltak, olyannyira, hogy a demonstrálók szombaton betörtek az elnök rezidenciájába, a kormányfőét pedig lángba borították. A dél-ázsiai szigetországot családjával szinte teljesen uraló Gotabaja Radzsapaksza államfő aztán szerdán elmenekült az országból, totális káoszt hagyva maga után. Az ország gazdasági helyzete rendkívül súlyos: nincs üzemanyag, gyógyszer, fogytán az élelem, humanitárius katasztrófa fenyeget, a devizatartalékok pedig szinte teljesen kimerültek. Hogyan jutott ide Srí Lanka, és van-e kiút a totális összeomlásból?
Javában zajlik a magyarországi egyetemek között elsőként modellváltó Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása, de három év után már mérleget lehet vonni, lezárult ugyanis a megújulás első szakasza, látszódnak az első eredmények - derült ki az egyetem által szervezett sajtóbeszélgetésen, ahol az intézmény vezetői tekintettek vissza az elmúlt időszakra és árultak el részleteket a legújabb terveikről. A közgázos hallgatók túlnyomó többsége térítésmentesen tanul, az állami ösztöndíjplafon kétszeresére emelték a tanulmányi ösztöndíjat, megújítottak 10 szakot, jelentősen növelték az angol nyelvű képzések számát, elindult a tehetségtámogató program, fokozatosan javul a hallgató/oktató arány és 10 milliárd forinttal növelték az egyetem költségvetését. A következő három évet is legalább ennyire intenzívre tervezik: rövid távon vissza kell csábítani a Covid után a hallgatókat és az oktatókat, 2023-tól új szakokat indítanak, a fenntarthatóbb működés érdekében a saját bevételek növelését tervezik, az Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány 15 milliárd forintból a Ménesi úti Campus területén új oktatási és innovációs központot épít.
A 24.hu információi szerint döntés született arról, hogy a kormány feléleszt egy évekkel ezelőtt megszüntetett, korrupcióellenes testületet annak érdekében, hogy Magyarország újabb gesztust tegyen az Európai Bizottság felé a helyreállítási és a felzárkóztatási források megszerzéséért folyó brüsszeli tárgyalások során. Frissítés! A péntek este megjelent Közlönyben benne is van az ezzel kapcsolatos kormányhatározat.
Jair Lapid, Izrael első magyar származású miniszterelnöke lassan két hete vette át a stafétabotot Naftali Bennett-től. Bár kevés idő telt el azóta, nagyon fontos, már-már történelminek mondható események történtek már ez idő alatt is. Lapid letudta már az első külföldi útját, személyes kapcsolatot teremtett Emmanuel Macron francia és Joe Biden amerikai elnökkel, ráadásul öt éve először a palesztin vezetővel is egyeztetett. Ha Lapid fenn tudja tartani ezt a dinamikát, nem kizárt, hogy történelmi szinten is nyomot hagy majd Izrael, sőt, akár a teljes Közel-Kelet politikájában a magyar származású miniszterelnök tevékenysége.
