Múlt héten lezajlott a történelmi fordulat, kamatcsökkentésbe kezdett a világ legnagyobb jegybankja. Sőt, a Fed egyenesen 50 bázisponttal kezdte a kamatcsökkentési ciklusát. Adódik a kérdés: ez tőkepiaci szempontból most jó hír vagy rossz hír? Milyen befektetések teljesíthetnek jól a következő hónapokban és hosszabb távon? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat ebben a cikkben.
A Kínai Makrogazdasági Fórumon a GDP 7,5%-át meghaladó fiskális lazítást javasolt a kínai vezetésnek egy volt kormányzati tanácsadó. Ezt elsősorban a szociális rendszer erősítésére és a lakhatás javítására kellene fordítani, mivel ezek tudnának a leginkább segíteni a gazdasági növekedés beindításában.
A francia gazdaság a várt erősödéssel szemben jelentősen gyengült, legalábbis ez derült ki a frissen közölt szeptemberi beszerésimenedzser-indexből (bmi). Németországban is rosszabbak lettek a vártnál a bmi-adatok, mindkét nagy gazdaság esik szeptemberben. Az ipar mellett a szolgáltatószektor is gyengén teljesít, és ez nagy meglepetést jelent.
Lemondott hivataláról hétfőn Dines Gunavardena Srí Lanka-i miniszterelnök, miután egy nappal korábban a baloldal jelöltje, Anura Kumara Disszanajake nyerte meg az elnökválasztást a dél-ázsiai szigetországban.
Kamala Harris amerikai alelnök ezen a héten új gazdaságpolitikai intézkedéseket javasolhat, amelyek célja, hogy segítsék az amerikaiakat a vagyongyarapodásban, és gazdasági ösztönzőket határozzanak meg a vállalkozások számára - közölte három, az ügyet ismerő forrás a Reuters-szel.
A várható gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló spekulációknak köszönhetően nagy emelkedést láthatunk ma a kínai tőzsdén, a hongkongi börze háromhavi csúcsra emelkedett.
Az indiai kereskedelmi miniszter elutasította az ország csatlakozását a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerséghez (RCEP), a világ legnagyobb kereskedelmi megállapodásához. Piyush Goyal kijelentette, hogy India nem kíván Kínával szabadkereskedelmi megállapodást kötni - írta meg a Cnbc.
A kínai központi bank hétfőn jelentős lépést tett a monetáris feltételek enyhítése felé. A Kínai Népbank (PBOC) 234,6 milliárd jüan (33,29 milliárd dollár) értékben juttatott készpénzt a bankrendszerbe nyíltpiaci műveleteken keresztül.
Az olajárak emelkedésnek indultak hétfőn, reagálva a közel-keleti feszültségek fokozódására és az amerikai kamatcsökkentés várható keresletnövelő hatására.
Az augusztusi szünet után a Magyar Nemzeti Bank szeptemberben ismét kamatot csökkenthet holnap, a Portfolio által megkérdezett elemzők mindegyike 25 bázispontos kamatcsökkentést vár. Bár vannak olyan érvek, amelyek a kamatcsökkentés ellen szólnak, az MNB által múlt hónapban felvázolt szempontrendszer többségében a kamatcsökkentést támogatja. Az év hátralevő részében várható kamatkilátásokról viszont már nincs teljes egyetértés az elemzők között, a jövő évet pedig még nagyobb bizonytalanság övezi.
Ezen a héten több fontos esemény és érkezik: ezek egy része piacmozgató, másik részük a makrogazdasági kilátások miatt fontos. A legújabb makronaptárunkban ismertetjük, melyik eseményekre kell figyelniük a befektetőknek a héten.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij New Yorkba érkezett az ENSZ Közgyűlésének üléseire. Látogatása egybeesik az Egyesült Államok azon törekvésével, hogy egy 375 millió dolláros katonai segélycsomagot készítsen elő Ukrajna számára.
Az Egyesült Államokban az elmúlt években nagyon súlyos drogfogyasztási válság alakult ki, emiatt ezrek halnak meg naponta, miközben folyamatosan újabb szerek tűnnek fel az utcákon. Az opioidkrízis kezdett akkora méreteket ölteni, hogy az már geopolitikai szintre emelkedett, mivel komoly hatást gyakorol az amerikai döntéshozók politikájára is. Washington számos lépést tett már a probléma megoldása érdekében, de ebben a legnagyobb segítségére éppen az egyik legnagyobb riválisa lehet.
A héten újabb nagyvállalat rendelte vissza dolgozóit az irodába, az Amazon közölte, hogy január elsejétől heti öt nap lesz az elvárás. A pandémia elmúltával sorra szigorítanak a home office-lehetőségeken a cégek, sőt, vannak, akik teljesen megszüntetik a jól bevélt hibrid rendszereket, és kötelezővé teszik az állandó jelenlétet. A vezetők azzal indokolják a lépést, hogy véleményük szerint nő a termelékenység, ha az alkalmazottak az irodában vannak, míg mások a személyes együttműködés javulását remélik. A Business Insider összeszedte, hogy mely nagyvállalatok hívták vissza dolgozóikat az irodába, íme a lista.
Világszerte változatos módszerekkel vágják vissza a távmunkával töltött napokat és órákat a cégek. Vannak, akik monitorozzák, honnan dolgoznak a kollégák, mások pedig nemes egyszerűséggel teljesen betiltják a home office-t. Miért fordult visszájára a koronavírus-járvány alatt oly sikeresnek tűnő trend, amely szabad kezet, időt és teret adott a munkatársaknak?
Az ukrán parlament a napokban fogadta el az idei évi pótköltségvetést, amely rekordmértékűre növelte a védelmi kiadásokat, és a törvényt szombaton Volodimir Zelenszkij elnök is aláírta. Ennek értelmében rövidesen több pénzt kap az ukrán hadsereg az orosz támadás elleni harcra.
Olaf Scholz német kancellár a napokban Közép-Ázsiában tett látogatást, amely térséget Oroszország még mindig a saját befolyási övezetének tekinti. Németország több kőolajat szeretne venni a régió vezető országától, Kazahsztántól, és más területeken is megvetné a lábát a sztyeppei országban. Eközben Üzbegisztánnal migrációs megállapodás született, amely Németország egyik fontos problémájára adhat részleges megoldást.
A fél világra ráijesztett Oroszország, amikor a 2015-ös győzelmi napi parádén végig gurultak az első T-14 Armata harckocsik. Moduláris, automatizált, elképesztően jól védett, újfajta fegyverzettel felszerelt – úgy tűnt, hogy Moszkva bemutatta a világ első valódi negyedik generációs harckocsiját. Azóta eltelt kilenc év. Oroszország a második világháború óta nem látott intenzitású konfliktust hozott Európára. A frontvonalakon azonban szinte teljes egészében csak szovjet eredetű harckocsik dolgoznak, az Armaták még a katonai parádékról is teljesen eltűntek. Pedig a háború kiváló lehetőséget adott volna az orosz hadiiparnak arra, hogy megmutassa: mennyivel jobb is az Armata minden más harckocsinál. Arra, hogy mégis miért maradtak otthon a "szupertankként" emlegetett harcjárművek, illetve, hogy miért terítik őket külföldi vevőknek ahelyett, hogy orosz harckocsizóknak gyártanák őket, többféle magyarázat is van.