Határozott lépésekkel halad és zárkózik fel a magyar irodapiac a nyugati országokéhoz, az érettség nemcsak az alacsonyabb hozamszinteken látszódik, hanem a bérlők részéről egyre tudatosabb és előretekintőbb irodakeresésen, illetve az egyre kisebb mértékű, bérleti szerződésekbe foglalt ösztönzőkön keresztül is. Az elmúlt időszakban tapasztalt trendekről, valamint a jövőbeli várakozásokról Henter Timeát, a Knight Frank Hungary szakértőjét kérdeztük.
A technológia fejlődése miatt a mindennapi életünk is gyökeresen átalakulhat húsz éven belül, könnyen lehet, hogy otthon robotasszisztens látja majd el a házimunkát, aztán repülő taxival megyünk be az irodába, vagy csak virtuálisan ülünk be egy meetingre – mondta a Portfolio2040 interjúsorozat keretében Pintér Szabolcs, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint az alapjövedelem még nem realitás húsz éven belül, de könnyen lehet, hogy alig kell majd kimozdulnunk otthonról.
Felpörögtek az események a Vodafone-nál: a UPC tavalyi felvásárlását követően az integráció komoly feladatot jelent. Mindemellett, a fogyasztói szokások természetesen folyamatosan változnak, a következő nagy kihívás az 5G lakossági alkalmazása lesz, nem véletlen, hogy a gyártók az idei évtől jöhetnek ki tömegesen az új infrastruktúrához alkalmazkodó készülékeikkel. A Portfolio ezekről is kérdezte Révész Balázst, a Vodafone nemrég kinevezett Lakossági Szolgáltatások Üzletág Vezérigazgató-helyettesét, aki az integráció folyamatáról, és a legújabb fejlesztéről, a Vodafone TV-ről is elárult exkluzív részleteket.
A fintech forradalom - ugyan a mindennapi bankoláshoz képest pár éves késéssel - de elindult a vagyonkezelési, privátbanki szegmensben is, nagy piaci átalakulásra számíthatunk. A következő öt évben az inkumbenseknek bőven meggyűlhet a bajuk a bigtechekkel is. Nyugat-Európában és Amerikában már mainstreammé válik a környezettudatos befektetés (ESG), míg Magyarországon legfeljebb csak a fiatalabb generációt érdekli ez a téma. A daily banking teljesen személytelenné vált, de a privátbanki világban még messze nem ezt látni, ezért olyan digitális kommunikációs csatornákra van szükség, amelyek a személyes és a digitális kiszolgálást ötvözik. Rokob Imrével, a Dorsum üzletfejlesztési igazgatójával, és Fischer Bálinttal, a Dorsum innovációs vezetőjével beszélgettünk.
Február 4-én ülésezik legközelebb a Nemzeti Versenyképességi Tanács, ahol a tanács tagjai többek között a globális Siemens javaslatait ismerhetik meg arra vonatkozóan, hogyan lehet jövő orientált az iparpolitika Európában, és így Magyarországon is - tudtuk meg Dale A. Martintól. A Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója lapunknak adott interjújában úgy vélekedett, hogy a vállalatoknak Európa-szerte többet kell innovációba fektetniük, főleg a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, és a kritikus infrastruktúrák területén.
Sok kicsi ország egyedül nem képes arra, hogy felvegye a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával, ezért a szorosabb európai integráció felé kell elmozdulni, de a föderális Európa még egy emberöltő távlatában sem reális – hangsúlyozta a Portfolio 20 éves kitekintő interjúsorozatának újabb felvonásában Darvas Zsolt. A világhírű brüsszeli Bruegel Intézet vezető kutatója és a Corvinus Egyetem munkatársa szerint 2040-re már szinte az összes uniós tagország az eurózóna tagja lehet, és akár újra visszaléphetnek az EU-ba a britek is. Ha viszont Magyarország kilépne az EU-ból, akkor a Huxitnek súlyos gazdasági következményei lennének: „az ide települt vállalatok jelentős részének elvándorlásával járna, komoly gazdasági visszaesést és munkanélküliség emelkedést okozva”. Darvas számos témában megosztotta gondolatait és kutatási tapasztalatait, így az olasz gazdaság szenvedéséről, a kereskedelmi háború kifutásáról, a kelet-közép-európai felzárkózás lehetőségeiről és arról is, hogy személy szerint mit tart a legsúlyosabb világszintű problémának.
Magasba nyúló épületek hada áll jelenleg is kivitelezés alatt, és bár legtöbbször csak a kész épületek láttán képedünk el az eredménytől, az építési folyamathoz megannyi szakma folyamatos és összehangolt munkája szükséges, hogy éppen egy tízemeletes lakóház, egy 60, 90 vagy akár 120 méteres irodatorony, esetleg egy több kilométeres híd elkészülhessen. Az egyik ilyen szakma az állványozás is, ami nélkül a felsorolt építmények közül egy sem készülhetne el, mégis alig hallani róla. Az egyik legnagyobb ilyen fókuszú hazai cég irányítóját, Serdült Sándort, a Layher Kft. ügyvezetőjét kérdeztük a cég elmúlt években produkált közel négyszeres növekedéséről, a számukra is érezhető lendület megtorpanásáról, az árak versenyzéséről, a nagyon magas állványozói fizetésekről, a 120 méteres MOL Campus-ról, és az építőiparban tapasztalható legfontosabb jövőbeli kihívásokról.
A Gránit Bank közel 400 milliárdos mérlegfőösszeggel digitális kisbankból közepes méretű bankká vált, és 2019-et már 300 milliárdos betétállománnyal, 60 ezer bankszámlával zárta, tavaly közel 38 százalékkal nőtt az új lakossági ügyfelek száma és kétszámjegyű volt a növekedés a vállalati ügyfelek tekintetében is. A banknál napirenden van a tőzsdei bevezetés kérdése, már ma is jelentős befektetői érdeklődést tapasztalnak a pénzintézet iránt. Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója lapunknak azt is elárulta, dolgoznak azon, hogy az azonnali fizetési rendszerre a kötelező szolgáltatáson túl újdonsággal is megjelenjenek.
Több tényező egyszerre feszíti szét az egészségügyi rendszereket és igaz ez Magyarországra is. Az egyik ilyen, amiről idehaza kevés szó esik: a társadalom idősödése. Bodrogi József egészségügyi közgazdász a Portfolio-nak adott interjújában ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy nagyon kevés figyelmet fordítunk az élet utolsó szakaszára és annak egészségügyre gyakorolt hatására. Szerinte Magyarországon érdemben ezzel a kihívással senki sem foglalkozik, ezért az időskori ellátások epicentruma az egészségügy, miközben ez a legdrágább ellátási forma.
A legnagyobb hazai nem-élet biztosítónál, vagyis az Allianznál már a mindennapok része, hogy az alkalmazottak robotokkal dolgoznak együtt, akik pontosan ugyanazt csinálják, mint amit ők. Amit az ember 4 perc alatt végez el, azt a robot 20 másodperc alatt befejezi, és az alkalmazottak ezt ma már el is fogadják. Ugyanakkor a biztosító digitalizációs startégiája nem csak erről szól: az elektronikus termékcsaládok kialakítása, a kárrendezés és a kárbejelentés digitalizációja, a papírmentesítés, a kiberbiztonság megerősítése mind ide tartozik, ráadásul a világ egyre inkább elmozdul a belső hálózatok által uralt működésből a cloud alapú működés irányába - véli Végh István, az Allianz informatikáért felelős vezérigazgató-helyettese.
Egy ázsiai léptékben kicsi, nem túl régi és nem túl fejlett pénzügyi kultúrával, de progresszív szabályozókkal rendelkező országban, Kambodzsában épp most vezetnek be egy blockchain technológiával működő fizetési rendszert, amely az országban már a 2016-ban elindított azonnali fizetési rendszert egészít ki. A magas készpénzhasználattal és a bankkapcsolattal nem rendelkezők magas arányával küzdő ország egy hatalmas ugrással igyekszik ledolgozni lemaradását. Minderről a kambodzsai jegybank alelnökével és főigazgatójával, Serey Cheával beszélgettünk, aki az MNB Lámfalussy-konferenciájára látogatott el Magyarországra.
Az utóbbi időben egyre több szó esik a legal tech-ről, vagyis a digitalizáció megjelenésről az ügyvédi szakmában. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy vajon az algoritmusok megjelenése ebben a szektorban is képes lejjebb nyomni a szolgáltatás árait? Hajdu László, a HP Legal ügyvédi iroda vezető partnere a Portfolio-nak elmondta, hogy lesznek olyan területek, ahol egyszerűen elhagyható lesz az ügyvédi szerepvállalás, ahol viszont nem, ott a hozzáadott érték miatt még többet kell majd fizetni egy jogi tanácsért. A szakembert a magyar piac sajátosságairól és a szakma utánpótlásának helyzetéről is kérdeztük.
A napokban a hazai lakáspiacot egyértelműen az MNB elnök, Matolcsy György azon kinyilatkoztatása tartotta lázban, miszerint a 2014-től alkalmazott lakáspolitika kudarcot hozott, így mihamarabbi átalakításra és lépésekre van szükség. Az ingatlanszakma által hosszú évek óta mondogatott és vágyott központi stratégia alkotás, jogszabályi változtatások, a kormányzat által is támogatott hosszú távú vízió és tervezhetőség megteremtése úgy fest megteremtődni látszik, legalábbis az első lépés megtörtént. Az MNB diagnózisa a hazai lakáshelyzetről azonban nem volt elszigetelt jelenség, hiszen rendkívül hasonló állásponton van a kormány is, már ami a teendőket illeti. Kormányzati oldalról lépéseket kívánnak tenni a hazai lakáspiacon, a lehetséges eszközök, a pontos célok azonban eddig nem voltak egyértelműek. Ennek kapcsán Fürjes Balázzsal, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral készítettünk interjút, amiből többek között az is kiderül, hogy a kormány határozott terve, hogy az MNB-vel, a fővárosi önkormányzattal, az ingatlanfejlesztőkkel, és -befektetőkkel, a finanszírozókkal és nem különben a lakosság részvételével áttekintse, elemezze a fővárosi lakhatási kihívásokat, kiemelten fókuszálva a fiatalok életkezdési lehetőségeire, ami első sorban nem is szociális kérdés, hanem leginkább gazdasági és demográfiai.
Részben a profi hamisítványok miatt ma már szinte lehetetlen megállapítani egy tömeggyártott óráról, hogy az mennyit ér – véli Becsei Áron órakészítő, aki szinte a semmiből építette fel a Bexei márkanevet, mely svájci kézműves termékekkel versenyez. A magyar gyártású órából a világon alig több mint húsz darab van, itthon pedig mindössze kettőt adtak el, ami nem is meglepő, hiszen az alapmodell ára húszmillió forint. Ennek ellenére folyamatosan jönnek a megrendelések, az órakészítőnek ma még inkább az okoz nehézséget, hogy kielégítse a vásárlói igényeket.
Agora Budapest, Etele Plaza, Puskás Aréna, - csak hogy néhányat említsünk azokból a hatalmas projektekből, amelyeknél a Bayer Construct végezte a szerkezetépítési, kivitelezési vagy akár a fejlesztői munkálatokat. De ezek után sincs megállás: több ezer teljesen berendezett budapesti lakás fejlesztését készítik elő, folytatják a legszélesebb gyártói-fejlesztői-tervezői-kivitelezői-értékesítői platformjuk bővítését, és a tervek szerint 4-5 éven belül megépítik a már évek óta elfeledett zuglói megaprojektet. Az építőipar legégetőbb kérdéseiről és a 240 ezer négyzetméterre tervezett Zugló Városközpont megépítésével kapcsolatos teendőkről beszélgettünk egy exkluzív interjú keretében Balázs Attilával, a Bayer Construct Zrt. elnök-vezérigazgatójával.
Idén is elérhető lesz majd innovációs forrás a magyarországi cégek számára, de ahhoz, hogy ezeken a pályázatokon sikeresek legyenek, már most el kell kezdeni a kutatás-fejlesztési projektek és innovációs ötletek kidolgozását – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Somosi Éva. Az MKB Consulting értékesítési igazgatója szerint azért érdemes már most nekiállni ezeknek, mert a kidolgozásuk időigényes, alapos tervezést igényelnek és akkor már késő ráugrani ezekre a forrásokra, amikor megjelennek. A szakértő szerint nagy szüksége lenne a cégeknek arra, hogy akár évekre előre láthassák a kutatás-fejlesztési és innovációs célú források elérésének menetrendjét és azt is, hogy ezek volumene tovább növekedjen, mert csak így lehet egyre több kisebb céget is bevonni ilyen projektek végrehajtásába, ami egyúttal a gazdaság versenyképességének növeléséhez is hozzájárulhat.
Érdekes folyamatok zajlottak 2019-ben a megtakarítási piacon: a MÁP Plusz megjelenésével a különbség az intézmények és a magánszemélyek által elérhető kockázatmentes hozamban sokkal drasztikusabbá vált, az értékesítési számokból pedig az látszik, hogy a teljes piac eléggé megérezte ezt – mondta a Portfolio-nak Biró Gergely, a Diófa Alapkezelő elnök-vezérigazgatója, aki úgy látja, az új állampapír érdemi versenytársai az ingatlanalapok lehetnek.
Lassan befejeződik Magyarországon az őszi aratású növények betakarítása, érkeznek a statisztikai adatok így érdemes az év végével egyenleget vonni és megnézni, hogy mi van a számok mögött. Jelenleg számos kedvező hitel-, és lízingkonstrukció érhető el a piacon, illetve egyéb források is rendelkezésre állnak – mondja Bognár Róbert, a Budapest Bank agrárszakértője, akit a Portfolio arról is kérdezett, milyen kihívások várnak a magyar gazdákra 2020-ban.
Az élelmiszerkutatással az a gond, hogy a kutatási módszertana megrekedt a 19. században - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában legújabb kutatásuk kapcsán Barabási Albert-László hálózatkutató, fizikus, akit Budapesten a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott budapesti előadása után csíptünk el pár szóra. A Northeastern Egyetem professzora kutatásuk módszertanáról is beszélt, valamint azt is megosztotta velünk, hogy nemrégiben megkereste őket a Rockefeller alapítvány, amely komoly pénzösszeggel támogatja a projekt továbbléptetését.
Frissen érkezett a bejelentés, hogy az Opus értékesítette a Mátrai Erőműben levő többségi részesedését az MVM-nek, és megtudtuk, hogy energetikai beruházásokra kívánják elkölteni a beérkező ellenértéket. A korábbi pletykák ellenére az Émász nem szerepel szorosan az akvizíciós célpontok között, az áram- és gázkereskedelembe is belépést tervez az társaság. A CIG Pannónia részesedéseket optimalizálhatják – Gál Miklóssal az Opus vezérigazgatójával beszélgettünk.
